Négy napon belül másodszor találkoztak Brüsszelben az Európai Unió és az eurózóna állam- és kormányfői. Előbb huszonhetes körben ültek asztalhoz, aztán tizenhetesben, hogy az államadósság-válság terjedésének végre véget vessenek, és kidolgozzák azt az „átfogó megoldást”, amelynek nyomán visszatér a bizalom, nagymértékben csökken a görög adósságteher.

A három legfontosabb kérdésben – miként vonják be a magánhitelezőket a görög adósságállomány csökkentésébe, hogyan tőkésítsék fel a bankokat, és hogyan növeljék a 440 milliárd eurós európai stabilitási alap (EFSF) hitelkapacitását? – kedd este is mély ellentétek osztották meg az euró zóna tagjait, holott ma este Brüsszelben újra találkoznak egymással az unió és a valutaövezet állam- és kormányfői az „átfogó megállapodás” kidolgozására. Négy napon belül másodszor. (A pénzügyminiszteri tanács délelőtti ülését viszont törölték.)

Két csúcs közé szorult az Európai Unió. A vasárnapi találkozót félbehagyták, hogy szerdán folytassák és befejezzék az alkudozást. Ám ahonnan indultak, ahová elértek, s amerre tartanak, az súlyos aggodalommal tölti el az elemzőket. Politikai, jelképes értelemben is félúthoz érkezett az unió. Nem fordulhat vissza, mert a valutaövezet, sőt a közösség is darabjaira hullhat.

Az európai lapok bőséges terjedelemben foglalkoznak a vasárnapi csúcs féleredményeivel. Egyöntetű beszámolók szerint a bankoknak 108 milliárd euró pótlólagos tőkére lesz szükségük, elsősorban Görögországban és Portugáliában, de milliárdos kiegészítésre szorulhat például a francia BNP Paribas, a német Deutsche Bank és az olasz UniCredit is – attól függően, hogy Athén magánhitelezőivel milyen megállapodásra lehet jutni. A Bloomberg úgy tudja, hogy a bankok, a nyugdíjalapok, a biztosítók már negyvenszázalékos leírásra is hajlanak, de a németek hatvan százalékot követelnek, így valószínűleg kiegyeznek ötvenben.

A görög adósságról, a bankok feltőkésítéséről, az európai pénzügyi mentőalap rugalmasabb felhasználásáról vitáztak vasárnap késő estig az eurózóna állam- és kormányfői, akik szerdára szeretnének egyezségre jutni arról, milyen átfogó választ adjanak az államadósság-válságra. A program körvonalazódik, de még sok a nyitott kérdés.

– A befektetők biztonságos térségnek hitték az eurózónát, míg rá nem jöttek, hogy veszíthetnek is. Ez mindannyiunk számára aggasztó üzenet. Ezért kell védernyőt emelnünk a régió fölé – ezt mondta Angela Merkel német kancellár a sorsdöntőnek ítélt vasárnapi uniós csúcstalálkozó előestéjén. Hangoztatta mindezt másfél évvel azután, hogy a befektetők elkezdték elveszteni bizalmukat a közös valutát alkalmazó országok képességében a bajok kezelésére.

– A német–francia alku szükséges, de nem elégséges feltétele az átfogó megállapodásnak, ahhoz mindenkinek hozzá kell járulnia – mondta vasárnap este Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke a huszonhét tagország állam- és kormányfőinek találkozója után, de még az euró zóna legfelső szintű eszmecseréje előtt. Amely az éjszakába nyúlt, s lényegében csak szerdán zárul, amikor egyébként valamennyi tagország vezetője megint jelen lesz Brüsszelben.

A német-francia alku szükséges, de nem elégséges feltétele az átfogó megállapodásnak, ahhoz mindenkinek hozzá kell járulnia – mondta vasárnap este Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke a huszonhét tagország állam- és kormányfőinek találkozója után, de még az eurózóna legfelső szintű eszmecseréje előtt. Amely az éjszakába nyúlik, s lényegében csak szerdán zárul, amikor egyébként valamennyi tagország vezetője megint jelen lesz Brüsszelben.

A piacok pénteken megint inkább derűlátó hangulatba ringatták magukat, hiszen ha vasárnap nem is várhatók átfogó döntések az eurózóna csúcstalálkozóján, Berlin és Párizs ígérete szerint szerdára ki kell derülnie valaminek.

Zuhan a német bizalmi index, az Európai Unió elhalasztja a legfelső szintű találkozót Kínával, Angela Merkel megpróbál időt nyerni, de még nincs egyezség a franciákkal a görög adósság leírásáról, a bankok feltőkésítéséről és a pénzügyi mentőalap hitelkapacitásának megsokszorozásáról. Az S&P megint leminősítéssel fenyegetőzik. Az unió és az eurózóna kritikus két csúcsa előtt ez a helyzet.

Az eurózóna állam- és kormányfőinek vasárnapi csúcstalálkozóján csak áttekintik a válság megoldásának módozatait, de a végső alkut csak a jövő héten, legkésőbb szerdán kötik meg, egy újabb csúcs keretében. Ezt jelentették be csütörtök este Berlinben és Párizsban. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy szombaton újra találkozik Brüsszelben, az eddig kritikusnak tartott másnapi egyeztetés előtt.

Az európai pénzügyi mentőalap (EFSF) jövőbeni szerepét illetően holtpontra jutottak szerdán a német-francia egyeztetések.

Ez a hónap nem jött be a spanyol kormánynak, amelynek kötvényeit a Standard and Poor's és a Fitch után kedden éjjel a Moody's is leminősítette, részben arra hivatkozva, hogy az európai adósságválság megoldatlan. Nicolas Sarkozy francia államfő közben azt hangoztatta, hogy aki lehetővé teszi az euró összeomlását, az Európa összeomlásáért is felelhet, vagyis a következő napokban döntő elhatározásra kéne jutni. Ez a hangvétel élesen elüt Angela Merkel német kancellárétól, aki azt mondja, hogy a vasárnapi csúcs csak egy állomás lesz a megoldás felé vezető úton.

Ha nem vállalják a tagországok az eurózóna esetleges felbomlásából fakadó felbecsülhetetlen költségeket, akkor viszont alaposan át gondolniuk a közös valuta működési mechanizmusát, a fiskális unió következményeit, a létrehozásával járó nehézségeket, a Lisszaboni Szerződést, a politikai unió eshetőségét, illetve ennek alternatívájaként a többkörös eurótérség és unió kialakulásának esélyét – hangzott el kedden délután a Politikatörténeti Intézet vitáján, amelyen Rácz Margit, Csáki György és Surányi György közgazdász vett részt.

Ne várjon senki csodát a vasárnapi uniós csúcstól – hangoztatják német kormányforrások, miután a piacokon igen derűlátó hangulat uralkodott el, hogy a német-francia alku alapján valamiféle gyors megoldás várható az eurózóna válságára.

Britek legyünk vagy németek? – ez a kérdés áll a magyar diplomácia előtt. A válasz nemcsak azért követel rendkívüli óvatosságot, mert a múlt században egyszer már kudarcot vallott az a hintapolitika, amelyet most – más történelmi körülmények között – újrajátszhat a magyar kormányzat. Ám kitérni nem tud e kihívás elől, mert hivatalba lépése óta vonakodó szövetségesként jelenik meg Brüsszelben, retorikájában olykor EU- és tőkeellenes hangokat pendít meg, hogy kielégítse saját táborának vélt vágyait.

Mennyivel szebb volna az élet hitelminősítők nélkül, milyen szép idők jönnének el, ha senki sem hozná a rossz híreket. De már azzal is megbékélnénk, ha több volna belőlük, mert az élénkebb verseny talán észre térítené őket.

A megszorító, a költségvetési hiányt és az államadósság csökkentését prioritásként kezelő politikák évtizedre lassú növekedésre kárhoztatják a fejlett gazdaságokat – véli Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke. A Budapesti Értéktőzsde korábbi vezetője szerint ebből a folyamatból a modernizációt, fejlesztéseket húsz éve halogató Magyarország sem vonhatja ki magát.

Az európai bankok, élükön a nagy francia pénzintézetekkel, inkább méretcsökkentésbe kezdenek, mintsem hogy az államtól kelljen újabb tőkeinjekciót kérniük.

Az európai bankok, élükön a nagy francia pénzintézetekkel, inkább méretcsökkentésbe kezdenek, mintsem hogy az államtól újabb tőkeinjekciót kapjanak. A görög csődöt megelőző feltőkésítési kampányhoz ugyanis a magánbefektetői körben nincs pénz, különösen, hogy a banki részvények árfolyama nagyot esett az utóbbi időszakban