Visszavonta az üzletekből a fekete-fehér csíkos, sárga csillagos pólóját a spanyol Zara divatház, és elnézést kért a felháborodott vásárlóktól.

Lázár János kezdeményezi a Zsidó Közösségi Kerekasztal összehívását szeptemberre, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ehhez levélben kérte Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének együttműködését.

A magyar miniszterelnök-helyettes a Vasárnapi Újság című rádióműsorban beszélt erről.

Minden bizonnyal Budapest legromantikusabb sírkertje a Salgótarjáni úti zsidó temető. A pusztulás meghökkentő mutatványokat produkál itt: sarkukra dőlt kőoszlopokat, megbillent obeliszkeket, melyeket faágak karolnak, visszatartva őket a lezuhanástól. Az elmúlás mutatványainál azonban talán még érdekesebb az a letűnt polgári zsidó világ, amely e kövek alatt nyugszik.

Szokatlan kiállítással emlékezett meg a „hírös város” a holokauszt-emlékévről: ez alkalomból Kecskemét és a magyar zsidó képzőművészet a XX. század első felében címmel rendeztek tárlatot. A témát csaknem harminc művész közel ötven alkotásával bontakoztatja ki ifjú Gyergyádesz László, a tárlat kurátora.

A magyarországi zsidóság képviselete változatlanul várja, hogy a Holokauszt emlékévet meghirdető kormány méltó módon és közös munkával, nemcsak szavakban, hanem tettekkel is fogadja vissza a magyar nemzetbe a magyar zsidóság kiszolgáltatott és ártatlanul legyilkolt áldozatait - közölte a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) hétfőn.

Újabb történettel gazdagodik a magyarok és Sanghaj kapcsolatáról szóló história: néhány éve itthon is berobbant a köztudatba Hugyecz (Hudec) László neve, aki az első világháború után távol-keleti orosz hadifogságból került a kínai nagyvárosba, és annak vezető építésze lett. Miután az ő története az elmúlt esztendőkben több kiállítással végigjárta Magyarországot, most egy másik, nem kevésbé fantasztikus sztori került a nyilvánosság elé: Komor Pálé.

Amint arról beszámoltunk, Szegedi Csanád egykori jobbikos képviselő levelet írt Jakab Péter miskolci polgármesterjelöltnek, amelyben „díszzsidónak” nevezi és Auschwitzba invitálja őt. A Jobbik jelöltje erre írt válaszlevelet, amelyet a Heti Válasz közölt.

Még nincs aláírt munkaszerződése, de Schwezoff Dávid marad ügyvezető igazgató – mondta lapunknak Tordai Péter, a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) elnöke az elöljáróság ülése után.

1939 szeptemberében, a második világháború kitörésekor a lengyel hadsereg ellenállása napok alatt összeomlott. Több tízezer lengyel katona és velük együtt sok ezer polgári menekült érkezett Magyarországra, amely ekkor a náci Németország szövetségeseként a lengyelek számára ellenséges ország volt.

Döbbenetes kordokumentum-gyűjteménnyel adózik az áldozatok emléke előtt a holokauszt 70. évfordulóján a Magyar Nemzeti Levéltár. A megyei levéltárak közreműködésével készült Szomszédaink voltak című online kiállítás a deportálásból való hazatérésig követi a XX. századi magyar zsidóság sorsát, történetét.

Az izraelita hitközség főrabbija nyílt levelet írt a zsidó származásáról valló jobbikosnak.

A kivándorlási hullám fő oka már nem a stagnáló gazdaság, hanem az antiszemitizmus.

Faültetés, koncert, előadás, kiállítás, visszaemlékezés, gyertyagyújtás – szerte Budapesten számtalan programmal várták a szervezők az egykori csillagos házakhoz az érdeklődőket és megemlékezőket.

Meg kell mutatni a világnak, hogy a zsidók és a keresztények együtt megvédik Izraelt, az arab keresztényeket, és támogatják egymást – mondta Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke a Jeruzsálem-nap rendezvényen, vasárnap Budapesten.

Elfeledett soproniak címmel áldozatokat, sorsokat idéztek meg a holokauszt 70. évfordulójára komoly helytörténeti, levéltári kutatások alapján szerkesztett kiállításon az Új-Zsinagógában. A padokon a holokauszt néhány túlélője ült, valamint azok hozzátartozói, akik a gázkamrákban égtek el, sokan gyerekként.

Budapesten tartja hétvégi európai csúcstalálkozóját az Izrael Szövetségesei Alapítvány, amely 17 országból 26 parlamenti képviselőt hívott meg az eseményre.

Nem mindig könnyű, de fontos, hogy a nemzet szembenézzen a világháborús múltjával; Franciaországban sem ment ez egyik napról a másikra; állítja Hélene Waysbord, az izieu-i gyermekházat, a három hivatalos francia nemzeti holokauszt-emlékhely egyikét fenntartó szervezet elnöknője. Mint mondja, a 70 éve habozás nélkül a halálba küldött 44 menekült gyerek sorsa még azokat is megindítja, akik egyébként nem éreznek együtt a zsidó áldozatokkal.