Kivégezték azt a férfit, aki a pándzsábi kormányzó testőreként dolgozott 2011-ben, és lelőtte védencét. A gyilkosságot azért követte el, mert a politikus felemelte szavát az ország sokat vitatott, istenkáromlással kapcsolatos törvénye ellen és egy vallásgyalázásért halálra ítélt keresztény asszony védelmében.

Nyílt levél a magyar Országgyűlés képviselőihez az egyházi törvény ötödik módosításával kapcsolatban

Több mint négy év után megszűnhet az egyházak parlament általi elismerése. A kormány közzétette az egyházügyi törvény módosítását, ez alapján ismét bírósági eljárásban vennék nyilvántartásba a vallási közösségeket. Így volt ez a rendszerváltás óta, egészen a gyóntatófülkéig is elérő 2010-es forradalomig. A változtatásokra most azért van szükség, mert a jogszabály minden lehetséges fórumon elbukott: az Alkotmánybíróságon, a Velencei Bizottság és a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt is.

Történelminek minősíthető döntést hozott tegnap a Kúria, amely úgy határozott: jogszerűen működik egy a görög katolikusok által fenntartott szegregáló nyíregyházi cigányiskola. Az indoklás lényege, hogy a szabad vallásgyakorlás joga felülírja az elkülönítés tilalmát.

Őrizetbe vették az olasz hatóságok azt a tizenöt muszlim bevándorlót, akik a Földközi-tengeren kibontakozó vallási vita után a vízbe dobták tizenkét keresztény utastársukat.

Arkansas állam republikánus többségű törvényhozása kedden vitatott jogszabályt fogadott el a vallásszabadság védelmében, sokan azonban úgy gondolják, hogy az diszkriminálja a homoszexuális párokat.

Súlyos elmarasztalásnak tartja Karsai Dániel a Strasbourgban hozott döntést a magyar egyházi törvényről.

Szeretetből! Nagyon fontosnak tartom, amit csinálnak – válaszolta Solt Jánosné sokgyermekes édesanya és nagymama, amikor arról kérdeztük, miért csatlakozott az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséghez (MET). Soha nem volt még tagja egyháznak: most nemcsak ő lépett be, hanem egész családja.

Közel 18 ezren nyilatkoztak arról, hogy az Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) tagjának tekintik magukat. Ez majdnem kétszer annyi, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy egy vallási közösséget az állam „bevett egyházzá” nyilvánítson.

A kormánnyal folytatott tárgyalások során Erdő Péter bíboros kifejezetten ellenezte, hogy államilag elismert legyen az egyházi esküvő. A katolikus püspöki kar elnökéből nem váltott ki lelkesedést a „kötelezően választható” etika és hittan ötlete sem – tanúsítja egy lapunk birtokába került jegyzőkönyv, amely a Szentszék és a magyar állam képviselőiből álló vegyes bizottság 2010. októberi üléséről készült.

Erős érvekkel két törvénymódosítást is visszaküldött Áder János államfő a Parlamentnek.

A Hoffmann Rózsa vezette köznevelési államtitkárság úgy tartja, hogy – mivel érzékeny, különösen védett adatról van szó – nem készülhet országos összesítés arról, mely felekezetnél hány diák jelentkezett hittanra. Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság vezetője szerint az ilyesfajta adatgyűjtésnek nincs akadálya: a statisztikai adat nem különleges adat.

A fideszes kétharmad ismét kísérletet tesz rá, hogy végre elfogadjon egy olyan egyházi törvényt, amely átmegy az alkotmányossági szűrőn. Kétséges, hogy sikerül-e. A javaslat indoklása szerint az Országgyűlés azoknak a vallási szervezeteknek adhatja meg az egyházi rangot, amelyekkel „közösségi célok érdekében” együtt kíván működni, és amelyeket alkalmasnak tart az együttműködésre.

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésen fogja vizsgálni, hogy az egyházi státuszra pályázó vallási közösségek nem jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot – legalábbis ezt javasolja a KDNP-s Rubovszky György. Így viszont az esetleges elutasítás okairól nem értesül a nyilvánosság, de még az érintettek sem – kifogásolja a szocialista Lendvai Ildikó.

A Hit Gyülekezetének véleménye szerint a Jobbik rasszista és vallásellenes - ezt arra reagálva írták, hogy a párt indítványa nyomán kedden újra név szerint szavazott a parlament a Hit Gyülekezete egyházi státuszának megvonásáról.

Magyarországon az alkotmány és a politikai irányvonal általánosságban védelmezik a vallásszabadságot, de folytatódtak a nyíltan antiszemita Jobbik parlamenti párt rasszista kommentárjai, és Budapesten egy imaház mellett támadás történt a zsidó közösség egyik tagja ellen - állapította meg a 2012-re vonatkozó, hétfőn ismertetett éves nemzetközi vallásszabadság-jelentésében az amerikai külügyminisztérium.