A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnök lelkészeként kijelenthetem, a törvénytervezetből nyilvánvalóan kitetszik annak szándéka, hogy egyházunk státuszát a hatalomnak semmiképpen ne legyen kötelessége rendezni. Hasonlóan reménytelen a helyzetük mindazon nem keresztény, zsidó és keresztény felekezeteknek is, melyek státuszát az Alkotmánybíróság a 2013-as határozatával helyreállítani rendelte.
A törvényjavaslat a jogállásuktól megfosztott vallási közösségek számára a korábbi törvényi szabályozással megegyező jogokat csak önkényes, az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által már elmarasztalt, olyan feltételek teljesülése esetén biztosít, amelyeknek a jelenlegi bevett egyházak nagy része sem felel meg. Ezen túl pedig a korábbi jogok teljességéhez nem is tekinti elegendőnek ezen feltételeknek való megfelelést, hanem változatlanul az állam szabad mérlegelésére bízza, hogy mely vallási közösségekkel akar együttműködni és milyen feltételek mellett.
Különösen visszatetsző, hogy a kormányzat a társadalmi egyeztetésre még olyan tervezetet bocsátott, amely a testvérközösség számára is elérhetővé tette volna a bejegyzett egyházi státuszt, azonban Önök elé már olyan, kifacsart feltételeket tartalmazó normaszöveg került, ami ezen részében semmi mást nem céloz, mint hogy önkényesen kizárja egyházunkat az egyházi jogok teljességéből.
A törvényjavaslat azonban nem pusztán a testvérközösség jogait sérti. Az Önök előtt fekvő szabályozás valamennyi vallási közösség, így az ún. történelmi egyházak esetében is csak az állam jóindulatától teszi függővé, hogy el tudják-e látni a társadalom szolgálatára irányuló közcélú tevékenységüket.
A jelenlegi kormánytöbbség eddig négy alkalommal próbálkozott elfogadható egyházi szabályozást alkotni. Négyszer bukott el vele. Itt lenne az idő arra, hogy jó szándékkal, a kicsinyes és átlátszó jogi machinációkat félretéve, végre nyugvópontra juttassa az Országgyűlés ezt a kérdést. Az Önök előtt fekvő törvényjavaslat erre nem alkalmas, mivel nem megfelelni akar az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága által megfogalmazott követelményeknek, hanem megkerülni akarja azokat. A törvényjavaslat elfogadásával csak annyit érne el a magyar törvényhozás, hogy újraindulnának a magyar és nemzetközi jogviták, amelyek eredménye az eddigiekhez hasonlóan elmarasztaló lesz a kormányzat számára.
Kérem ezért Önöket, hogy a vallásszabadság legszebb, Európában is példamutató magyar történelmi hagyományait követve utasítsák el jelenlegi formájában a benyújtott törvényjavaslatot, szabjanak gátat annak a cinikus és a vallásszabadságot politikai megfontolásokból megcsúfoló törekvésnek, ami nemcsak bennünket, de most más közösségeket, idővel pedig az ún. történelmi egyházakat is súlyosan korlátozhatja.
Iványi Gábor,
a Magyarországi Evangéliumi
Testvérközösség elnöke
