Ült a fiú a zsombékon. Vacogott. A biciklije már nem volt sehol. Nyár volt, mégis kihűlt volna reggelre, ha nem találnak rá. A hajdani kiterjedt lápterület utolsó maradványfoltja ugyanis a környék legmélyebb pontja. A nehezebb, hideg levegő „lefolyik” ide. Az egész madárvárta kereste a fiút meg a falubeliek, tűzoltók és rendőrök is.

3040 milliárd fa van a Földön, azaz minden emberre 420 jut – ezt állítják a Yale Egyetem kutatói 400 ezer erdő elemzése és műholdfelvételek adatainak kombinációja alapján. Ha igaz a becslés, akkor nyolcszor annyi fa van a bolygón, mint az eddig gondolták – a kizárólag műholdfelvételekre alapozott korábbi gondolat 400 milliárd fa volt.

Földbe gyökerezett lábbal állnak a turisták, amikor meglátják hazánk legvastagabb fáját. S a gemenci erdőben magasodó fekete nyár valóban a megérdemli csodálatot.

Bottal, bicegve, befáslizott lábbal ment fel a Kálvária-domb tetejére egy nyugdíjas tanárnő, de onnan már ruganyos léptekkel, fiatalosan jött le, s botot azóta sem használ. Agyvérzés után felépülőben lévő betegek, akik elektromos kismotorral közelítették meg a dombot, ültek ott néhány órát, majd arról számoltak be, hogy közérzetük sokkal jobb lett, úgy érezték, hatásosabb volt a dombon töltött idő bármilyen gyógyszeres kezelésnél – így mesélték azok, akik jártak már a fegyverneki Kálvária-dombon, vagy legalábbis hallottak olyanokról, akik már felkapaszkodtak rá.

Egy viszonylag ritkán alkalmazott technológiának, a víz alatti bányászatnak, és nem kis részt egy magyar szabadalomnak, a rubelelszámolású exportpiacon igen szép karriert befutó úgynevezett hidrokotrónak köszönhetjük a Pilis nyugati végei és Dorog városa között kialakult Palatinus-tavat, amely a hasonlóan létrejött vizek legtöbbjénél látványában és léptékében is sokkal kedvesebb. Több okunk is van rá, hogy olvasóink kegyelmébe ajánljuk.

Egyesek a Föld szívcsakrájának tartják a Pilist, pontosabban Dobogókő térségét, ahol különös nyugalom szállja meg az ideérkezőket. Fakadjon bármilyen tőről ez az élmény, érdemes a titkokat rejtő vidéket felkeresni.

Az Alföld szívében, a Tisza és a Körös ölelésében bújik meg a Tiszazug. Budapesttől másfél órás autóútra fekszik, így akár egy hosszú hétvégére is el lehet látogatni a tizenegy település valamelyikébe.

Közel százötven kardszárnyú delfin vetődött partra a japán Hokota Beachen, sok már el is pusztult közülük. Az állatvédők elkeseredett harcot vívtak az idővel, csupán három delfint sikerült megmenteniük, és az este beköszöntével kénytelenek voltak otthagyni az állatokat.

Magyarország területének közel 21 százalékát borítják a Natura 2000 hálózatba tartozó természetvédelmi területek. Az MTA kutatói a világszerte egyre szélesebb körben alkalmazott távérzékelési csúcstechnológiát, a légi lézerszkennelést állították a természetvédelem szolgálatába.

Tizenöt méter széles és ugyanilyen mély kráter keletkezett a Somogy megyei Pamuk határában.

Már az is nagy tehertétel a környezetre, hogy folyamatosan nő a világ személyautó-állománya, de az sem kis gond, hogy évente harmincmillió leselejtezett kocsi jut „roncstemetőbe”. Ezeket többnyire nem hasznosítják újra szakszerűen, hanem erdőbe, árokpartra kerülnek.

Engedély nélkül végzett cserjetisztítást százötven közmunkás a debreceni Nagyerdőn. A zöldhatóság nem jogerős határozata szerint nem történt természetkárosítás, ugyanakkor a városházáról a felelőst elbocsátották.

A világ egyik legveszélyesebb invazív faja elérte a karibi térséget. A patkány méretű puhatestűek semmi jót nem jelentenek az őshonos növényzetre és az állatvilágra nézve.

Megkezdődött a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság farkasok védelmét szolgáló kutatói együttműködése. A hazai természetvédelem két kulcsszereplője a háborítatlan erdei élőhelyek kialakításának fontosságára és az illegális farkas kilövések elleni harcra hívja fel a figyelmet.

Egy nagyjából tízezer éves, elsüllyedt erdőt fedeztek fel búvárok a kelet-angliai Norfolk partjainak közelében.

Barnamedve pusztított el több juhot a Nógrád megyei Karancskeszihez tartozó Lászlóvölgyön. A vasárnap délben megtalált három juhtetem jól felismerhető sérülései alapján kijelenthető, hogy az észak felől terjeszkedő medve okozta a kárt.

A Discovery csatorna december 7-én mutatja be Eaten alive, vagyis Élve felfalva című műsorát, melynek előzetese szerint egy anakonda élve falja fel Paul Rosolie természetfilmest.

Az emberiség régóta vágyakozott a víz alatti lélegzés élményére, amit meglehetősen behemót eszközökkel oldott meg eddig – az oxigéntartályok és a lélegzőmaszkok azonban sokat elvesznek a víz alatti létezés romantikájából. Most itt a megoldás – egy vödörnyi különleges kristály annyi oxigént tartalmaz, mint egy szoba levegője.