Nyílt társadalmi vitát kezdeményez a prágai nemzeti múzeum arról, mi legyen a nemzet atyjának nevezett Frantisek Palacky (1798-1876) történész és politikus agyával.

Lezsák Sándor szerint Hóman Bálint néhai kultuszminiszter rehabilitálásának története a rendszerváltoztató folyamatnak is a története. A fideszes politikus, az Országgyűlés alelnöke erről az egykori kultuszminiszter márciusi felmentéséről szóló szerdai budapesti konferencián beszélt.

Nyár végére, ősz elejére elkészülhet az az uniós támogatású beruházás, Gorsium fejlesztése, amely nettó 775 millió forintból valósul meg és idén átadható lesz a nagyközönség számára – mondta a hétfői helyszíni bejáráson Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András.

A szövetségesek győzelme nemcsak megadta a kegyelemdöfést a nemzetiszocializmusnak, hanem lehetőséget is nyújtott Európának – legalábbis a kontinens nyugati felének –, hogy túllépjen a kicsinyes nemzetállami és nagyhatalmi önzésen, gyűlölködésen. A győzelem Németország számára is esélyt adott az újrakezdéshez, amellyel végső soron a kettéosztott ország nyugati fele képes volt élni. A szovjet megszállás alá került keletnémet területeken azonban a régimódi hazafias szellem megmerevedett – persze olyan formában, hogy az ne sértse a Szovjetuniót.

A budai Vár megújítását tűzte zászlajára a kormány, amikor meghirdette a palotát bő száz évvel ezelőtt nagyhatalmi jelképpé formáló építészről elnevezett Nemzeti Hauszmann Tervet. A tervbe vett munkálatok részleteiről egyelőre keveset tudni. Sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, milyen volt fénykorában a királyinak szánt palota és szűkebb környezete.

„Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet” – búcsúzott Teleki Pál, miután a náci Németország oldalára sodródott az ország a második világháborúban, s nem telt el három évtized, amikor a mészölykálmáni „mi időnk lejárt”-tal kontrázott a magyar história. De volt itt még elkúrás és boszorkánytagadás egyaránt: történelmünk legnagyobb mondásait listázta Page Not Found című blogunk úgy, hogy az UFO zenekar feledhetetlen „A szerelem is napolaj” metaforája mindenképpen kicsússzon a Top 10-ből.

Középszinten a népvándorlás, IV. Béla uralkodása, a reformáció, II. József rendeletei, a jobbágyfelszabadítás, emelt szinten pedig az athéni demokrácia, az XVI. századi világkereskedelem, és Szent István egyházszervező tevékenysége is szerepelt a történelem írásbeli érettségi feladatai között szerdán.

Sorozatvető rakétákat, Kalasnyikov-lőszereket és más hadifelszerelést szállított szigo­rúan titkos küldetéseken a magyar állam Iránnak az irak–iráni háború idején a 80-as évek végén – derült ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának folyóiratában közzétett tanulmányból.

Jó száz esztendőbe telt, mire fogott az átok. Ott, ahol négy emberöltővel ezelőtt megtört édesanyák siratták halott gyermekeiket, ma jóformán száraz lábbal át lehet kelni a medren. 1905-ben történt Penyige legnagyobb tragédiája, amelyben kilenc gyereklány fulladt bele a Szenke nevű folyóba. Az esetet az utolsó magyar históriás balladák egyike őrzi.

A budai Vár megújítását tűzte zászlajára a kormány, amikor meghirdette a palotát bő száz évvel ezelőtt nagyhatalmi jelképpé formáló építészről elnevezett Nemzeti Hauszmann Tervet. A tervbe vett munkálatok részleteiről egyelőre keveset tudni. Sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, milyen volt fénykorában a királyinak szánt palota és szűkebb környezete.

A kormány múlt év januárja óta működő történeti intézménye, a Veritas sorra akarja járni a hazai egyetemeket, hogy ott bemutassa és megvitassa saját kiadványait. Elsőként a Pécsi Tudományegyetemre (PTE) látogatott el a Veritas, s Hóman Bálint életművét vitatták meg a PTE történészei veritasos kollégájukkal, Ujváry Gáborral.

A budai Vár megújítását tűzte zászlajára a kormány, amikor meghirdette a palotát bő száz évvel ezelőtt nagyhatalmi jelképpé formáló építészről elnevezett Nemzeti Hauszmann Tervet. A tervbe vett munkálatok részleteiről egyelőre keveset tudni. Sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, milyen volt fénykorában a királyinak szánt palota és szűkebb környezete.

Járkálunk a keszthelyi nosztalgiamúzeumban, és vizslatjuk a régiségekkel, időtlen furcsaságokkal zsúfolt vitrineket, falakat.

Az emberi eszközhasználat legősibb példájára bukkanhatott a New York-i Stony Brook Egyetem régészcsoportja, a Kenyában feltárt eszközök legalább 3,3 millió évesek, azaz 800 ezer évvel korábbiak az eddig vélt legrégebbi eszközöknél.

Enyhe agyi érbetegsége lehetett Julius Caesarnak, ezzel magyarázható, hogy élete utolsó szakaszában miért volt olyan rossz kedélyállapotú a római vezető – állítják a London's Imperial College kutatóorvosai.