Mit nevezünk reformnak? Önmagában a kiadások csökkentését vagy növelését biztosan nem. Reformnak az olyan intézkedéssorozat tekinthető, amely egy rendszer működési módját, az igénybe vevők és működtetők viselkedését jelentősen átalakítja.

A magyar közoktatás szociális hátrányainak enyhítése érdekében hat éve létrehozott, húszezer diákot és tízezer tanárt elérő egyetlen nagy állami ösztöndíjprogram, az Útravaló 2005-ben indult el, de az idén már gondok adódnak a működtetésével.

Néhány év alatt családok százezrei kerültek abba a helyzetbe, hogy képtelenek megfizetni jelenlegi lakásuk fenntartásának, megtartásának költségeit. Jövedelmük nem tartott lépést a törlesztőrészletek, vagy a közüzemi díjak emelkedésével, sőt jellemzően inkább csökkent, elsősorban munkájuk elveszítése miatt. Ezek a családok ma saját, önálló lakásukban laknak.

Magyarországon szükség lenne közfürdőkre és mosodákra, hogy ne kelljen 16 éves lányoknak vödörben cipelni a vizet és azt otthon a lopott fával megmelegíteni, hogy kézzel ki tudják mosni azt, amijük van. Így beszél Derdák Tibor szociológus, aki az életét tette arra, hogy reménytelen helyzetben lévő cigányembereken segítsen tanítással, életvezetéssel.

Már tavaly novemberben szükséghelyzetet „hirdetett” Tarlós István főpolgármester. Az aluljáró-megtisztítási kampány nyitányáig tizenegyen hűltek ki a város közterein. Tarlós akkor emberséges programot ígért a hajléktalanoknak. Az aluljárókból kitiltott emberek többsége aztán valóban fedél alá jutott. A látványos akcióra nyolcvanmilliót költött a városvezetés.

Idén kicsit korán kezdtünk beszélni a hajléktalanokról. Alig járunk az ősz elején, és a Belügyminisztérium máris előrukkolt egy törvénytervezettel a hajléktalanok eltüntetésére. (Ezúttal a közterületek nem rendeltetésszerű használata adhat jogalapot az ellenük induló eljárásokhoz.) Néhány civil reflexből tiltakozott, de igazi vita nem alakult ki, valahogy suta, erőtlen az egész helyzet. Mintha még nem érkezett volna el a felháborodás ideje.

A legszegényebbek körében fenn akarja tartani a távhő- és gázártámogatást a kormány, de ennek módja és mértéke még nem ismert.

Közel hetven bölcsőde fejlesztése valósulhat meg uniós és hazai forrásokból a következő években.

Gyakran a deviáns szülők magatartása miatt nem járnak a gyerekek iskolába – egyebek mellett ezzel is indokolta lapunknak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője annak szükségességét, hogy a családi pótlékot az iskolába járáshoz kössék, leszögezve, hogy az már hatékony eszköz volt az első Orbán-kormány idején is. Az akkori kutatásokat felidézve ez az állítása nem állja meg a helyét. Ennek ellenére a gondolat nem elvetendő, de csak ha komplex intézkedésekkel társul.

Egy volt szkinhedvezért jelöl a Jobbik a szociális, ifjúsági és családügyi bizottság elnöki posztjára. Alig két éve gyámság alá akarta helyeztetni a szüleit.

Ha valaki egyszer utánanéz, mivel töltötte a szerdai napot a szociális szféra néhány ismert szereplője, a híradásokat böngészve arra a következtetésre juthat: semmi különös nem történt az országban. Aznap persze nem így tűnt, az események egymást érték, volt adományozás, bejelentés, segélykérés, demonstráció. Másnap már nem sok látszott a szerdai részsikerekből. Felülírták a csütörtöki problémák.

Szombattól, május 1-jétől átalakul a gyermekgondozási támogatások rendszere: emelkedik a terhességi gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) megszerzéséhez szükséges biztosítási idő, és már csak kétéves korig jár a gyermeknevelési segély (gyes) az eddigi három év helyett.

Figyelmeztető razziát tartottak Szombathelyen. A rendőrök arra kívánták felhívni a koldusok figyelmét, hogy a kéregetés jogsértő.

Jelentős értékű sikkasztás megalapozott gyanúja miatt szerdán előállították Szepessy Zsoltot, az Összefogás párt elnökét, Monok polgármesterét a rendőrök.

Ha pusztán a szociálpolitikai programokat és nyilatkozatokat néznénk, nem gondolnánk, hogy többpártrendszer van Magyarországon.

A kormányszóvivő szerint jót vagy jelest érdemel a szociális minisztérium az elmúlt időszakban végzett tevékenységéért, hiszen nagyon jelentős, fontos jogszabályokat hozott, és ennek köszönhető az, hogy "a válság itt van, de a társadalom nem esett szét".

A szociális és munkaügyi miniszter szerint is alkotmánysértő a szociális kártyáról szóló monoki szabályozás, és annak országos bevezetését a tárca nem támogatja - közölte Szabó Máté ombudsman.

A 90-es évek közepéig a tartós társadalmi kirekesztődés problémáját a politika a szőnyeg alá seperte. 2003–2004 táján azután nyilvánvalóvá vált, hogy ez már nem megy tovább: az ország európai felzárkózását veszélyezteti az, hogy 700 ezer tartósan kirekesztett magyar állampolgárt kellene többé-kevésbé európai és többé-kevésbé demokratikus körülmények között valamilyen szinten eltartani, ami rengeteg pénzbe kerül. Ekkor politikai stratégiaváltás történt.

Reggelre eltűnt a citromlé a konyhapulton hagyott üvegből. Budai János megemelte a műanyag palackot, meglötyögtette a sárga lét az alján. Tegnap, mintha kicsit több lett volna benne, mondta párjának. Szilvia rábólintott, majdnem színültig volt. Majd hozzátette: előző nap a szomszéd panaszkodott, hogy a tűzhelyen hagyott húslevesből nyoma veszett a húsnak. Közben futó pillantással ellenőrizte az apró lakatot a hűtőn: az legalább érintetlenül lógott a helyén. A fiatalasszony vállat vont, ez van.

A kormány újabb ötszázmillió forintot csoportosít át a krízisalapba, amelyből március 18-tól már albérletfizetésre is kérhetnek támogatást a válság miatt otthonukat elveszítők - közölte a kormányszóvivő az MTI-vel.