Szolid viselkedés ellenére is ütős személyiségnek számít a bokszutcában Bári Gergely, aki Michelisz Norbert versenymérnökeként aktív részese a világbajnoki pontgyűjtögetésnek.

Pazar kötettel lepte meg a közönséget Takács Gábor művészettörténész és a Kieselbach Galéria. A kutatóknak forrásként, a szélesebb publikumnak remek olvasmányként és kedvcsinálóként ajánlott Műgyűjtők Magyarországon – a 18. század végétől a 21. század elejéig című bibliográfiai lexikon a legteljesebb alkotás, amely e témában és műfajban hazai földön eddig napvilágot látott.

Van az a kedves találkahely, egy illúziónyi Provence a Nagykörút zajában, a Nyugatitól a négyes-hatos villamos vonalán a Duna felé tartva. Ahol egy lila bicikli pihen letámasztva a járdán. Ahol a Levendula felirat alatti kis fehér padon málnaízű csókok csattannak. Ez az egyik fagylaltozó a három közül, amely az elmúlt egy évben nyílt és lett népszerű a fővárosban: a Rákóczi úton, a Szent István, majd a Vámház körúton.

A Sörmentén – Prága 3. című, sörivóknak szánt útikalauzt lapozgatva elsőként azon hökken meg a leendő prágai sörturista, hogy a helyiek miféle meglepő nevekre keresztelik a sörözőket. Az egyiket úgy hívják: A szalmazsákhoz. A másikat úgy: Vadlibavadászat. A harmadikat meg úgy: Söröző a hóhérhoz.

Egy kicsit mindig a szerelemre emlékeztet, ha az ember azzal foglalkozhat, amit a legjobban szeret. Vagy az örömzenére. Ilyesmi a vállalkozói szférában sem mindennapos. A Loft Interior tulajdonosai abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy mára létrehozhattak egy igazán a kedvükre való stúdiót.

Soha nem szűnő celebhírek plusz folytonos és jó szakmai munka egyenlő a biztos sikerrel. A PR-szakma alapigazságára jó és friss példa Vanessa Paradis; a negyvenéves francia színész-énekesnőt az „arra érdemesek” máris hazája „legdivatosabbjának” (la francaise la plus fashion) választották, számolt be róla a Marie Claire.

Egy műalkotás hasson akkor és ott, ahol csak tud. Korlátok nélkül. Talán ez az egyetlen tétel, amellyel minden művész egyetértene ma és több száz évvel ezelőtt is. A Karla Projekt ötletgazdája, Sugár Kata (képünkön) szerint a művészet lényege folyamatosan változó, lüktető energiájában rejlik. Épp ideje hát, hogy régi korok ikonikus alkotásaira ne csak mint poros múzeumi relikviákra tekintsünk.

Isteni szikra, ami egy bomba nő fejéből pattan ki: az egyik legismertebb gyártó autógyertyáit reklámozza, minden autótípushoz. Vagy egy másik: „Meg akarsz venni? Ezt vedd meg!”, mutat fityiszt a kismajom a Természetvédelmi Világalap (WWF) kampányának plakátján. De említhetjük a „Hogyan óvjuk meg ivóvízkészletünket?” rajzos információs brosúrát is, vagy a Sziget Fesztivál 2011-es Kulturális Zóna logóját.

Állítólag nincs új a nap alatt. Itt van például az ember kertek iránti rajongása és kísérletezőkedve, ami az ősidőkig nyúlik vissza. Icipicit mindig lehet újítani, még a kerteket is. Akár úgy, hogy függőlegesek. Persze mit kezdjünk akkor Szemiramisz függőkertjével?

Puszta véletlen. Legalábbis a Történelmi Királyi Paloták műemlékvédelmi intézmény szerint csak esetleges egybeesés, hogy a Kensington-palotának a közönség által is látogatható szárnyában akkor nyílik meg a Fashion Rules elnevezésű kiállítás, amikor a világ szeme oda szegeződik.

Dél-Franciaországban nőtt fel, már gyerekkorától intenzív kulináris hatások érték. Kétoldalról. Hol a nagymamája kényeztette tradicionális francia ételekkel, hol édesapja vitte magával legkedvesebb barátja éttermébe. Ahol előbb Jeremy Cayron csak új ízekkel ismerkedett, később a konyhával is – iskolaszünet idején itt kereste meg a zsebpénzt.

Nincs nő, aki ne szeretne jobb pillanataiban egy kicsit Marilyn Monroe-ra vagy Brigitte Bardot-ra hasonlítani. Legendás stílusikonok ihlette dizájndarabok tulajdonosaiként legalább a mítosz egy kis részét magunkénak tudhatjuk.

– Helló, világ, én vagyok a te vad lányod! – kiabálta tele Amerikát az 1970-es évek közepén, első albuma nyitódalában a The Runaways. A csak lányokból álló rockegyüttesből később egyedül a ritmusgitáros-énekes Joan Jett tudott – már férfi zenészekkel (The Blackhearts) az oldalán, a többi között I Love Rock n’ Roll című klasszikusának köszönhetően – kiemelkedni és tartós népszerűséget kivívni. Mert a rockszínpadot már akkoriban is jellemzően, ám nem minden esetben megérdemelten, inkább a férfiak bitorolták.

Néhány éve történt. Köves Viktória (képünkön) oly sok kipróbált szakmai kalandozás után azt kezdte érezni, múlik benne a blogláz, s vetett egy oldalpillantást a webdizájn felé. Meglátott közben egy ékszerfélét, amelyet kevéske drótból és egyetlen szem gyöngyből készítettek el. Ő is szívesen megpróbálná, kiáltott fel, de akkor még nem gondolta, hogy a drótból hajlítgatott, gombokkal, gyönggyel és mindenféle üvegcseréppel díszített kézműves ékszerek világa lesz az a terep, amelyben jól érezheti magát. – Egy gyűrű volt az első – idézte fel a termékeny pillanat beköszöntét a leleményes ékszerek készítője –, mikor elkészültem vele, felkiáltottam: Te jó ég, ez egy gyűrű!

Nagyszerű! – reagált Gerencsér Tamás a telefonban, amikor közöltem vele: negyedórát csúszni fog a dunaújvárosi vasútállomásra megbeszélt találkozónk. – Addig legalább készítek néhány fotót.

Történelmi sörrészvény bukkant fel a Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klubban! – dobták be a hírt szerkesztőségünkbe nemrégiben. Naná, hogy felkaptuk a fejünket: milyen egy sörrészvény, ha történelmi, és milyen egy klub, amely sörcikkgyűjtő? Lássuk.

– Ez az érlelt kecskesajt igazán különleges! – nyes egy darabot Sándor Tamás kézműves remekéből Nemesvölgyi Attila, a budapesti Sarki fűszeres delikátesz tulajdonosa. Látszik, nem kispályás sajtimádó: vág, kóstol, magyaráz, mert meggyőződése, hogy még az értő fogyasztókat is nevelni kell.

Disney-mesefigurák, Barbie babák és más fröccsöntött játékok ugyanúgy hatnak Ördögh Noémi (képünkön) festőművészre, mint a fogyasztói társadalom vagy az internetes szerepjátékok.

Akinek Aaron Hernandez feliratú meze van, az ingyen becserélheti a Patriots bármelyik játékosának dresszére.

Krisztusra emlékeztető figura Safeguard, azaz Életmentő feliratú pólóban, fáról fejjel lefelé csüngő fiú, irokézfrizurás női akt és kezek minden mennyiségben. A Budapesten élő moldovai festő, Alexander Tinei (középső fotónkon) képei hol sokkolnak, hol elgondolkodtatnak. Hol realisták, hol víziókat tükröznek, közömbösek azonban biztosan nem maradnak a néző számára.