Nyilván a Mohány és Páfra nevű cég harmincéves tulajdonosait, Dancsuly Krisztát és Kiss Mártont (nagy képünkön) sem az vonzotta egyetemistaként, hogy betörjenek a világ csodái közé. Viszont olyan irányt választottak, amelynek köszönhetően mára piacvezető cég lett a vállalkozásuk. A közgazdasági egyetem hallgatói spin-off modellje indított el annak idején tizenkét diákot. Üzleti tervvel pályáztak, és el is nyerték az egyéves működéshez szükséges összeget. Végül ketten maradtak. Kriszta képzőművész nagyszüleitől örökölte meg, hogy merjen küzdeni az álmaiért.

Márton biológus édesanyjától és mérnök édesapjától örökölte az innovációt, a kutatást, a tenni akarást. Bátraké a szerencse – komoly felkérést kaptak. A Manier divatszalon kialakításakor a tulajdonos elhatározta, hogy zöldfalat szeretne. Az elkészült munka jó ajánlónak bizonyult, magával hozta a továbbiakat. És a Dancsuly–Kiss párosnak nem kellett a marketinggel sem foglalkoznia – a termék magát adta el. A sajtó felkapta az újdonságot.

– Ahogy a többi tájépítész, mi is kerteket, parkokat tervezünk. S van egy különleges szolgáltatásunk: a zöldfal, az alig 20 éves tudományág. Szerte a világban kísérleteznek vele, magunk is ezt tesszük folyamatosan. Két megrendelés között a fejlesztés ugyanúgy fontos része a vállalkozásunknak – magyarázza Kiss Márton.

A zöldfalak közül mi, laikusok általában a sövényfalat és a futtatott zöldfalat ismerjük. – Az épített zöldfalhoz automatizált öntöző- és tápanyagpótló rendszer is tartozik. És folyamatos karbantartást igényel – teszi hozzá Dancsuly Kriszta. – Két típusa van: beltéri és kültéri. A beltéri esetében a földet speciális fólia és textil helyettesíti – foglalja össze.

A fenntartás szorosan hozzátartozik a növényfalhoz, ami a hazai kertkultúrában eleve szokatlan. Hiszen a parkokban és a kertekben sem jellemző, hogy folyamatosan karbantartanák azokat. Az ok leginkább az, hogy ne kelljen rá költeni. – Sokan úgy gondolják, „megcsinálom magam, megveszem a tuját, és beültetem”. Aztán csodálkoznak, hogy az eredmény nem olyan, mint amilyet a magazinban láttak – mondja Kriszta. – A kreativitás náluk megáll a gyepnél és a tujánál. Aztán hogy inkább lebetonozza-e a kis darab földjét, vagy konyhakertté alakítja, már azon múlik, hogy ki-ki mit hoz otthonról. A gondolkodásmód a hibás. A legtöbben nem fogják fel, hogy a növény ugyanúgy élőlény, mint a kutya.

Le kell szedni a barna leveleit, néha a tetveit is. Kis túlzással ugyanazt igényli, mint egy háziállat. Természetes, hogy otthon a nagymama lecsípi az elszáradt virágot. Mindez sajnos egyre kevésbé van ott a tanult ismeretek között, mert távolodunk a természettől – teszi hozzá Kriszta. Nyugaton komolyan elkezdték támogatni ezeket a vertikális rendszereket, mert segíthetnek a klíma- és vízproblémákon (a növények tehermentesítik a csatornarendszereket, a gyökerek felveszik a vizet). A porfelvevő képességen túl pedig minimalizálják a fűtő- és hűtőberendezések használatát. Egy négyzetméter betonon keletkezett légszennyezést 0,7 négyzetméter növényfelület tisztít meg, a szén-dioxidot oxigénné alakítva. S ezzel rengeteget lehet spórolni, előzetes becslések harmincszázalékos megtakarítást jeleznek.

Egy húsz négyzetméteres növényfal, amire ezer növényt ültetnek, ugyanezt teszi „kicsiben”. Ennek a megalkotása négyzetméterenként 150-180 ezer forintba kerül, a havi gondozása pedig 1500-2000 forint. – Magas anyagköltségű, luxustermékről van szó, amit egyelőre leginkább bankok, éttermek kérnek reprezentatív belsőépítészeti elemként. Lehet persze zajfogó fal autópályák mellé, esztétikai élményt nyújt tűzfalon, erőművön, bevásárlóközponton, köztereken. Egyéni megrendelők számára akár egy képméretű is szép lehet, ahogy mi is hetvenszer kilencvenes zöldfalat tettünk a nappaliba. A felhasználásban nincs semmilyen korlát. Amikor luxuslakásba egymillió forintért vesznek csillárt, akár ez is beleférhet. Csak hát a csillár nem él, nem kell gondozni. Mi azonban határozottan úgy gondoljuk, hogy a jövő a zöldépítészeté – mondja Kriszta. – Vagy ha erre az átállásra alkalmatlan, akkor legrosszabb esetben az emberiség hal ki – summázza fanyar humorral Kiss Márton.

FOTÓK: BOGNÁR PÉTER