A Washington Post, a Time és a CNN portálja is célpont volt.

Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke hétfőn írt egy levelet arról, hogyan segíthetné az Egyesült Államok a felkelőket Bassár el-Aszad elnök hadserege ellen. Nem ártana, ha Szíria működő állam maradna.

Ötvenhárman sebesültek meg kedden abban a pokolgépes merényletben, amelyet a libanoni fővárosban, Bejrútban, a síita radikális Hezbollah által uralt városrészben követtek el.

A teljes igazságot talán soha nem tudjuk meg arról, hogyan sikerült kiszabadítani a Szíriában elrabolt két magyart, ám a TEK saját elmondása szerint ma "60-70 százalékot" elmondott.

Az egyetlen fenntartható megoldás politikai lehet – mondta Szíriával kapcsolatban a lapunknak adott interjújában Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkára, aki július elején látogat Magyarországra.

Az Egyesült Államok kész fegyverekkel segíteni a ­szíriai lázadókat. Barack Obama kormányzata azután döntött így, hogy hírszerzési értesülések alapján bizonyítottnak találta: a Bassár el-Aszad elnökhöz hű erők „kismértékben többször is bevetettek vegyi fegyvert, így szarin ideggázt az ellenzék ellen”. Márpedig az amerikai államfő már korábban figyelmeztetett arra, hogy ez a „vörös vonal”, amelynek átlépése Washington eddigi politikájának változásához vezethet.

A légvédelmi rendszer első szállítmánya meg is érkezett – jelentette be maga Bassár el-Aszad szír elnök. A felkelők az ország elfoglalásával vádolják a damaszkuszi rezsim mellett harcoló Hezbollahot.

Golyóálló mellényeket és egészségügyi felszerelést küldene a Szabad Szíriai Hadseregnek (FSA) a német kormány - értesült a Spiegel Online egy nappal a hétfői EU-külügyminiszteri találkozó előtt.

A szír hatóságok megkezdték több mint kétezer bebörtönzött civil szabadonbocsátását, cserébe 48 iráni elengedéséért, akiket a lázadók augusztus óta tartanak fogva.

Vasárnap sugárzott televíziós beszédében a szír elnök nemzeti párbeszédre és új charta kidolgozására szólított fel, „Allah ellenségeinek” és „nyugati báboknak” bélyegezve az ellenzéket.

Az ENSZ és az Egyesült Államok evakuálta már a munkatársait.

Nem Bassár el-Aszad az első szíriai elnök, aki polgárháborús helyzetben kényszerül hatalmának katonai védelmére: az országot tizenkét éve vezető politikus apja, Hafez Aszad hasonló helyzettel találta magát szemben, amit végül az ellenállás gócát jelentő Hama lebombázásával, 25-30 ezer ember élete árán „zárt le” 1982-ben. Az alavita Aszad család és a lakosság 10-12 százalékát kitevő – síitákhoz közelebb álló – alaviták túlzott hatalmát rossz szemmel néző többségi szunniták ellentéte azonban valójában nem oldódott fel.

Drámai módon növekszik a kongói polgárháborúban meggyilkolt gyermekek száma az ENSZ adatai szerint.

Srí Lankán a polgárháborús vérontás ellenére a megfigyelők ölbe tett kézzel nézték, mi történik – állítja egy rendkívül kritikus hangú belső jelentés, amely szerint a világszervezet magas rangú képviselői között az „intézményesített vonakodás” volt az úr.

Útjára engedték a török hatóságok a Moszkvából Damaszkuszba tartó szír Airbus A320-ast, amelyet még szerdán kényszerítettek leszállásra az ankarai repülőtéren. Az incidens után Szíria légi kalózkodással vádolta meg Törökországot, és visszaköveteli a nem polgári célú rakományt.

A felkelők oldalán harcoló mesterlövész mozdulatlanul, feszülten koncentrálva fekszik a szétszórt rongydarabok és a törmelék között. Egy talán tíz centiméter átmérőjű lyukon keresztül figyeli az alatta fekvő sikátort. Amikor már úgy tűnik, soha nem mozdul meg, meghúzza a ravaszt; a lövés irtózatos csattanással robajlik végig Aleppo szűk sikátorain, felverve a port az apró helyiségben.

A szombat óta ostrom alatt álló Aleppóból tízezrével menekülnek az emberek. Az utcákon akciófilmeket idéző gerillaharc folyik, se élelem, se áram nincs.

Miután Damaszkuszban a hadsereg a hét elején ellenőrzése alá vont több lázadó elővárost, a harcok súlypontja az elmúlt 24 órában Szíria második legnagyobb városába tevődött át. A rezsim árulót talált.

Damaszkuszi részről cáfolták, de orosz diplomáciai forrásból is pontosították később azt az információt, miszerint Bassár al-Aszad elnök esetleg kész lenne távozni a hatalomból. Eközben egyre súlyosabb a menekülthelyzet: csak az elmúlt 48 órában harmincezren távoztak Libanonba, és háromezer iraki tért vissza szülőhazájába. A felkelők mind a négy átkelőt elfoglalták az iraki határszakaszon.