Ha egészségügyi innovációról hallunk, egyrészt új gyógyszerek, diagnosztikai és kezelési eljárások, esetleg az ezekhez szükséges műszaki berendezések jutnak az eszünkbe. No meg az, hogy a hazai betegek sokszor nehezebben és nyugati sorstársaikhoz képest később élvezhetik a műszaki-tudományos haladás vívmányait, ahogy a jó hazai ötletek is gyakran nehezen jutnak el a gyakorlati alkalmazásig.

Annak érdekében, hogy Magyarország helyt tudjon állni a nemzetközi tudományos, intellektuális és oktatási versenyben, a kutatói pályát vonzóvá kell tenni. Ezért indította el 2009-ben Pálinkás József akadémiai elnök a Lendület Programot.

Multimédiás élményt is nyújtó, ingyenesen látogatható kiállítás nyílt a genfi CERN-központban működő nagy hadronütköztetőről (LHC) az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

Oszkó Péter szerint a kis és középvállalkozások támogatását célzó uniós pályázatok nyomán ma élénkebb a kockázati tőkealapok versenye, mint nyugaton.

Dacára, hogy a kormányzat 2020-ig 1,8 százalékra szeretné növelni a GDP-arányos K+F ráfordítását, a legtöbb közepes és kis cég egyelőre nem fektet be ezen a területen.

Nem szabad hagyni, hogy a tagállamok közötti kutatási és innovációs szakadék tovább mélyüljön - jelentett ki kedden Gödöllőn, a kutatásfejlesztésért és innovációért felelős miniszterek informális találkozóján Máire Geoghegan-Quinn uniós biztos.

Ultrakönnyű, összecsukható elektromos robogót mutattak be Budapesten – hol másutt, mint a közlekedési múzeumban.

Félszáz fizikus és mérnök nyolcéves munkájának eredménye az a kisállatvizsgáló rendszer, amely elnyerte a 2010-es év Innovációs Nagydíját. Az idén már tizenkilencedik alkalommal átadott elismerésre évről évre mind kevesebben pályáznak. Matolcsy György miniszter szerint innovációs mélyponton van az ország, de csak ezen a területen, mert politikai és gazdaságpolitikai téren hazánk az Európai Unió egyik leginnovatívabb állama.

Az innováció képesség és az innovációs teljesítmény egy ország gazdaságának és társadalmi állapotának megközelítően hű tükre. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) tudomány-innováció programja „…olyan gazdasági-társadalmi modell megvalósítását támogatja, amelyben a nemzetközi léptékű ipari vállalati innováció… a gazdasági növekedésnek motorja lesz.”

Újabb százötven magasan képzett mérnököt vesz fel az Ericsson, többek mert elégedett magyar leányvállalattal. A bővítésért sok ország volt versenyzett, s a cég alelnöke szerint a hazai humán tőke volt a döntő.

Félidőhöz érkezett az unió közös kutatási programja, a 2007-ben indult, hat évre szóló 7. keretprogram, melynek eddigi eredményeit egy holnap kezdődő kétnapos konferencián értékelik Budapesten – jelentette be tegnap Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Az 53,5 milliárd euróval rendelkező keretprogram eddigi tevékenységét egy nemzetközi szakértői csoport értékelte, ennek tízpontos ajánlásait vitatják meg a tanácskozáson, melynek javaslatait a március 9-i brüsszeli Versenyképességi Tanács vitatja meg.

Ötmillió forintos – szerződésben garantált – állami támogatásra vár Kókai Dénes, az úgynevezett szélvitorla feltalálója, ám az innovációs alap pályázati pénzeinek kifizetését még tavaly befagyasztották. A visszatartott összeg miatt több tucat feltaláló és találmány került veszélybe.

A kutatók körében Nekifutként ismert (Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv) projekt keretében elkészült a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Regiszter (https:// regiszter.nekifut.hu).

Egy fiatal magyar informatikus saját építésű otthoni számítógépe is bekerült a „legszorgalmasabb” száz közé abba a Berkeley Egyetem által összefogott kutatási projektbe, ami a földönkívüliek, de akár a gyógyíthatatlan betegségek ellenszerének felfedezését is célozza.

A világon elsőként Magyarországon, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján alkalmaztak egy új femtolézeres hályogsebészeti eljárást. Háromszáz betegen segített eddig ez a szupereszköz.

Félmilliárdot „kutattak el” Hellerék címmel közölt cikket a múlt szombaton a Magyar Nemzet, majd több másik írással folytatódott a történet, amelynek lényege,hogy 2004–2005-ben liberális kötődésű filozófusok több százmilliós támogatáshoz jutottak. Valóban kaptak pénzt az Innovációs Alapból, úgy tűnik, hogy valóban történt szabálytalanság, de ez nem az ő hibájuk, hiszen mindazt, amit a pályázataikban vállaltak, teljesítették. Egyébként az egész támogatási rendszer rossz volt – erről lapunk folyamatosan beszámolt.

Levelet kapni jó. Különösen, ha már régóta várjuk, ha mindennap izgatottan nyitjuk ki a postaládánkat: talán végre ma. Erre a bizonyos levélre hosszú hónapok óta várt több száz (több ezer?) vezető magyar kutató- vagy fejlesztőlaboratórium élén álló mérnök, innovatív kisvállalkozó. Egy kormányhivatalhoz fűződő kapcsolat tereli egy akolba ezeket az embereket.

Tavaly is amerikai kutatók eredményei uralták a tudományos híreket, de két közgazdásztól és egy vegyésztől eltekintve nem amerikaiak kapták a 2010-es év Nobel-díjait. A szintetikus sejt megalkotása mellett a legnagyobb tudományos eredmény, hogy oly sok évnyi előkészítés (és kudarc) után végre megbízhatóan működött a genfi szupergyorsító. Mi magyarok több Nature és Science cikkel jelentkeztünk, de a szegedi lézerrel kapcsolatos totojázással is sikerült magunkra irányítani a figyelmet.

A Pécsre látogató turisták megcsodálják a helyi Tudásközpont attraktív megjelenését és XXI. századi szolgáltatásait. Az épület körül azonban nincs minden rendben: ezt jelzi, hogy távozik posztjáról a létesítményt működtető kft. néhány hónapja kinevezett ügyvezetője.

Az úgynevezett metaanyagokat hasznosító, az eseményeket elfedő eljárás nem azonos Harry Potter csodás köpenyével, amely láthatatlanná teszi a vele beborított tárgyakat. Az újfajta módszerrel a rejtőzködni vágyók nagy álma válhatna valóra, mert eltüntetné a tetteiket. Már ha az „időköpeny” a gyakorlatban is megvalósítható lesz. Egyelőre azonban még jó darabig várni kell, amíg boltban árulnak ilyen eszközöket.