Bár sorra dőlnek a százéves hőrekordok, a „legforróbb év” címet változatlanul a 2010-es esztendő birtokolja (legalábbis globálisan), és pozíciója egyelőre nincs is veszélyben. Arra viszont komolyabb esély van, hogy a legforróbb évtized a mostani lesz: az idei év eddig szokatlanul meleg, és a tavalyi is az lett volna, ha nem érvényesül a La Nina (a Csendes-óceán trópusi övezetében felszálló hideg vizes áramlatok) csak időnként jelentkező hűtő hatása.

Az emberek jólétének mértékét a boldogbolygó-index tükrözi legjobban - meglepő adatokkal.

A múlt héten, a fenntartható fejlődésről szóló Rio+20-csúcstalálkozó előtt tették közzé a boldogbolygóindex (Happy Planet Index, HPI) legfrissebb adatait. A londoni New Economics Foundation által kidolgozott mérőszám az emberi jólét elérésének ökológiai hatékonyságát méri. A Nic Marks által kidolgozott alternatív gazdasági mutató a jelenlegi és a jövőbeni jólét között feszülő ellentétet próbálja kimutatni.

Bár a klímaváltozás vitathatatlan, az Alpokban eddig mégsem fokozódtak az időjárási szélsőségek - derítették ki osztrák kutatók. Sőt, az utóbbi évtizedekben csökkent a hőmérsékletingadozás.

A Black Eyed Peas együttes énekese egy klímaváltozás elleni konferenciára magánrepülővel érkezett, a Daily Star azt is kiszámolta, hogy ezzel körülbelül annyi szén-dioxidot juttatott a levegőbe, amennyit egy átlagos brit egy hónap alatt.

A klímaváltozás szakértői eddig főképp a szén-dioxid-kibocsátással riogattak. Egyre több kutató véli úgy, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani más gázokra, így például a metánra.

Mihez kezdene ön 1738 milliárd dollárral? Ha ebből az összegből biztonságosabb hellyé tehetné a világot, mire költené? A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) becslése szerint az elmúlt évben a világ katonai büdzséje 1738 milliárd dollárra rúgott.

A globális klímaváltozás középpontjában sokáig a túlzott szén-dioxid-kibocsátás állt, a legújabb tanulmányok azonban egy új tényezőre, a levegő legnagyobb mennyiségben előforduló elemére, a nitrogénre irányíthatják a figyelmet.

Nemcsak új tudományos felfedezésekről, hanem társadalmilag vitatott vagy épp etikailag botrányos esetekről is szó volt az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) múlt héten véget ért tudományos megakonferenciáján Vancouverben. Például a klímaváltozás kérdésében, mely Kanadában mostanában különösen érzékeny ügy, hiszen az ottawai kormány nemrégiben mondta fel részvételét a légköri szén-dioxid-csökkentést célzó kiotói egyezményben.

A meleg sarkvidéki nyarak miatt hidegek a telek?

„A chilei Atacama-sivatag biztonságos terület. Mint ahogy Chile, Argentína vagy Bolívia nagy része is az. Mi Chilében leszünk, olyannyira lakatlan területen, hogy a legközelebbi víznyerő hely 250 kilométeres távolságban található” – nyugtat meg Nagy Balázs expedícióvezető, az ELTE Természetföldrajzi Tanszékének adjunktusa.

A klímakutatók számára valóságos kincsestár válik azzal elérhetővé, hogy a francia meteorológiai intézet, a Météo France digitalizálja történelmi feljegyzéseit: azok között olyan is akad, amely a XVIII. század végétől, 1797-től rögzíti az időjárás alakulását.

Az elmúlt százezer évek ciklikus változásai alapján normál esetben a következő jégkorszaknak nagyjából 1500 év múlva kellene elkezdődnie, de ez az emberiség brutális és egyre fokozódó szén-dioxid-kibocsátása miatt egyáltalán nem biztos, hogy eljön – jelent meg a Nature Geoscience című folyóiratban. Így csupán az a biztos, hogy az utolsó jégkorszak 11,5 ezer évvel ezelőtt ért véget.

Megváltoztathatja-e a Föld – gyakran katasztrófákkal járó – tektonikai folyamatait a klímaváltozás? Első hallásra a puszta kérdésfelvetés is erősen elgondolkodtató, ám ha az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) is olyan komolyan veszi a dolgot, hogy készülő (még nem nyilvános) jelentésében egész fejezetet szentel neki, illendő ennek jobban utánanézni.

Princetoni kutatók elsőként végeztek olyan klímamodell-kísérletet, mely az időjárás napi változásait veszi alapul. Vizsgálataikból mellékesen az is kiderült, hogy a napi időjárás egyre kiszámíthatatlanabbá és szélsőségesebbé vált az utóbbi évtizedekben. A napsütéses és esős napok fluktuációja a Föld több mint egyharmadán növekedett. David Medvigy és Claudie Beaulieu a Journal of Climate című szaklapban tették közzé eredményeiket.

Kanada környezetvédelmi minisztere bejelentette: országa felmondja a kiotói jegyzőkönyvet. A lépésnek csupán szimbolikus jelentősége van, ám a minap eredménytelenül véget ért durbani klímacsúcs mellett ez már a második komoly jel, amely arra utal: a világ egyre közelebb kerül egy globális klímakatasztrófához.

Áttörés ugyan nem következett be a durbani nemzetközi klímacsúcson, ám a legrosszabbat, vagyis a kiotói folyamat (a széndioxid-kibocsátás programozott csökkentését előíró megállapodások, illetve a hasonló célt szolgáló ún. kiotói mechanizmusok rendszere) teljes megfeneklését sikerült elkerülni. Helyzetértékelés.

Áttörést senki nem várt, és nem is lett, de a tervezettnél 36 órával túlnyúló tárgyalásokon a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról állapodott meg az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája, amelyen csaknem 190 tagállam képviseltette magát.

Talán mindenki emlékszik még a tavalyi, máig vitatott okból keletkezett Moszkva környéki tűzvészre vagy a pusztító angliai árvizekre.