Használt villamost árul a Szegedi Közlekedési Társaság - de mire jó egy ilyen? Van, aki azt javasolja, ajándékozzák Felcsútnak. Addig ezzel szállíthatnák a stadiontól a kisvasútig a tömeget, míg meg nem épül a metró.

A kalauzokon és az újságírókon kívül nem volt utas a 850 millió forintból megvalósított felcsúti kisvasúton, pedig még a legpesszimistább becslések is 2050-as forgalommal számoltak.

Bérelni viszont továbbra is bérelné azokat a szántókat, amelyeknek a Nemzeti Földalap (NFA) napokban visszavonta az árverési hirdetményét, közvetlenül azután, hogy Mészárost Bitay Mártonnal, a földalap egyik vezetőjével láttuk kávézni. A Felcsút kiesének a következményeiről szerinte még korai lenne nyilatkozni, Orbánt ellenben soha nem látta Hatvanpusztán. Mészáros szerint a helyi lakosoknak sokkal zavaróbb a nol.hu tudósítója, mint a kert végében a kisvasút dudálása. Videointerjú.

Ami a miniszterelnöknek öröm, az néhány felcsútinak maga a pokol. A május elsejével elindult felcsúti kisvasút zártkörű avatójának szünetében a miniszterelnök épp a cinizmussal szembeni ellenállásról beszélt, miközben a település polgármestere nem tekinti saját ügyének a felcsútiak panaszát.  

Nem tudott elindulni a Felcsút és Alcsútdoboz között közlekedő kisvasút, miután a Demokratikus Koalíció (DK) két önkormányzati képviselője a sínekre feküdt.

– A kisvasutat keressük! – nyit be Felcsút egyik presszójába egy középkorú pár. – Ma még csak az urakat viszi – mutat kezével Alcsútdoboz irányába a pultos. – Akkor is megnéznénk, mert 15 év múlva ez itt úgyis az önkény lepusztult szimbóluma lesz. Az a baj, hogy gyorsan elfelejtették a Ceausescu-érát – zárja be maga mögött az ajtót a férfi, és már ül is a kocsiba, hogy a központi állomástól nem messze, a villanysorompónál meglesse a mozdonyt.

Azért kellett ezt megépíteni, mert a kommunisták felszedték a síneket - szögezte le Orbán Viktor, amikor egy rövid beszélgetés erejéig elsétált a felcsúti állomás területéről kizárt újságírókhoz, köztük lapunk munkatársához. „Nem látok abban kivetni valót, hogy az országban van 15 kisvasút, akkor egy, a kommunisták által felszedett kisvasutat miért ne lehetne újjáépíteni” – mondta a miniszterelnök. Orbán sem erkölcsi, sem politikai kivetnivalót nem talál a szülőfalujában, a családi háza mellett elindított vasútvonal építésében és további fejlesztésében. Arról, hogy mit szól a vasút további terjeszkedését ellenzők véleményéhez, azt mondta, ez egy kultúrnemzet, és mint ilyenhez hozzátartoznak a viták, amelyek pedig kitermelik a cinizmust. „Az országban van egy olyan jelenség, hogy minden ami épül, az támadás tárgya. De cinizmusból még nem épült semmi. Álljunk ellent, a cinizmus nem pálya, a síneket le kell rakni, az országot pedig építeni kell. Minél erősebbek a cinikus hangok, annál jobban építeni kell az országot. Ez az én miniszterelnöki filozófiám.” A kisvasút május 1-jén nyílik meg a  nagyközönség előtt. 

Meg a plüssnyulak és összes hasonló, szőrös társuk, ugyanis a budapesti Gyermekvasúton ingyen utazhatnak majd - persze csak ha velük tart 6 és 14 év közötti gazdájuk.

Etyeken nem akarnak kisvasutat. A település lakói nem adják telkeiket, és bírósághoz fordulnak.

Nettó 8,963 milliárd forintra állította be az Etyek–Bicske–Felcsút-kisvasút beruházási költségét a projekt megvalósíthatósági tanulmánya. Egyszerű mozdonyvontatta szerelvények helyett motorvonatok közlekednének 2019 őszétől.

Mészáros Lőrinc számára dilemma volt, hogy vásároljon-e földeket az árveréseken, mert az állam drágán méri a hektárokat. Majd arra jutott, hogy több mint egymilliárd forintot szán erre a célra. Mészáros Lőrinc, az ország talán legnehezebben megszólaltatható, de leggyorsabban gazdagodó polgármestere egyetlen terület, a Kajászó környéki 400 hektáros parcella megvételéről tett le, viszont az összes Alcsútdoboz környéki földet meg akarja szerezni. Orbán Viktor gyerekkori jó barátja azonban még mindig nem érzi magát oligarchának.   

Számára a dilemma az volt, hogy vásároljon-e földeket az árveréseken, mert az állam drágán méri a hektárokat. Majd arra jutott, hogy több mint egymilliárd forintot szán erre a célra. Mészáros Lőrinc, az ország talán legnehezebben megszólaltatható, de leggyorsabban gazdagodó polgármestere egyetlen terület, a Kajászó környéki 400 hektáros parcella megvételéről tett le, viszont az összes Alcsútdoboz környéki földet meg akarja szerezni. Orbán Viktor gyerekkori jó barátja azonban még mindig nem érzi magát oligarchának.

Még el sem készült a felcsúti kisvonat, de már azt tervezik, hogy tovább építik Bicskéig. Orbán Viktor tudhatott a tervekről, ezért csúszhatott ki a száján, hogy ha támadják a kisvasutat, meg kell hosszabbítani Bicskéig, akár Lovasberényig.

Közel 25 millió forintot fizet a felcsúti kisvasút meghosszabbításának tervéért egy budapesti mérnöki irodának a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt, közölte a HírTV.

Minél inkább támadják a felcsúti kisvasutat, annál inkább folytatni kell a munkát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. A vonalat szerinte meg kell hosszabbítani Bicskéig vagy akár Lovasberényig. Ez nagyjából húsz kilométernyi vágány kiépítését jelentené, de talán ő sem gondolja ezt komolyan.

Orbán Viktor felcsúti házától körülbelül 150 méterre áll majd meg az a kisvasút, amely a Pancho Arénától az alcsútdobozi arborétumig vezet és amelynek építési munkálataival megcsúsztak a kivitelezők. Az eredeti határidő 2015. október 31. lett volna, de három nappal az átadási határidő lejárta előtt még javában dolgoztak a vízelvezető rendszer építésén és a talpfák közti murva egyengetésén. Az ország minden pontjáról érkeztek munkások Felcsútra, a kisvasút építésére. Szerintük - mivel magánberuházás - nincs is szükség a határidők szigorú betartására. A kisvasút építésére  857 millió forintot költenek, ebből 600 millió forint uniós fejlesztési pénz, a többi forrást a kormány biztosította.

A szlovén és osztrák határ közelében lévő Lentinek nehéz kitörni a „katonaváros” skatulyából, pedig már igen régen volt, hogy főiskolások, egyetemisták ezrei kaptak itt honvédségi képzést „előfelvételisként”. A kisváros mára ideális kirándulóhely: a Zalaerdő Zrt. által működtetett, több mint száz kilométer hosszú erdei kisvasúthálózat egyharmadát nemcsak fa-, hanem személyszállításra is használják.

Közel ötven évig közlekedtek Szeged és a homokháti tanyavilág között a keskeny nyomtávú vasút szerelvényei. A XIX. század második felében szaporodtak meg és népesültek be a tanyák, amelyek egyszerre jelentették az alsóvárosi parasztcsaládok leszármazottainak otthonát és munkahelyét.