galéria megtekintése

Órát lehetett hozzá igazítani

0 komment

Népszabadság

Közel ötven évig közlekedtek Szeged és a homokháti tanyavilág között a keskeny nyomtávú vasút szerelvényei. A XIX. század második felében szaporodtak meg és népesültek be a tanyák, amelyek egyszerre jelentették az alsóvárosi parasztcsaládok leszármazottainak otthonát és munkahelyét.

A legfőbb közlekedési és teherszállítási eszközük sokáig a lovas szekér volt, amellyel igen nehézkes volt eljutni a 20-40 kilométerre lévő városokba. Már a millennium idején fölmerült, hogy kisvasutat kellene építeni, amelyen a piacra lehetne vinni az árut, orvoshoz, iskolába, ügyet intézni az embereket, ám sok minden közbejött, így csak 1927-re épült meg a szegedi Rudolf térről induló, egyik ágán Pusztamérgesig, a másikon Ásotthalom-Halásztelekig vezető sínpár.

1975. augusztus 31-én szűnt meg rajta a közlekedés. Azon a vidéken több nemzedék életének lett elválaszthatatlan része – sokan azon jártak, még egyetemista korukban is. Hozta a szenet, téglát, rajta érkezett a tanyai tanító. Ha fütyült a vonat, ahhoz órát lehetett igazítani. Eleinte gőzmozdony húzta, később dízelmotor. Az 1970-es évekre árut már keveset, inkább ingázó diákokat és munkásokat szállított. Közülük is sokan átszoktak a sűrűsödő autóbuszjáratokra.

A Horthy-korszakban épült kisvasút még magán hordta a monarchiabeli mérnökök akkurátusságát. Az állomásokon állomásfőnök élt a családjával, akinek a munkaideje az első vonat érkezése előtt kezdődött hajnalban, és az utolsónak a távozásával végződött. Az állomásokon volt rakodóvágány, szeneskályhával fűtött, meleg váróterem, és szolgálati lakás az állomásfőnöknek. Szépen megmunkált fapadok, csomagtartók álltak a személykocsikban, még a ruhaakasztót is mívesen kidolgozták.

Politika volt abban, hogy annyira siettek fölszedni a síneket: a korszak döntéshozói azt remélték, a kisvonat megszűnése fölgyorsítja a tanyavilág elnéptelenedését. Most bezzeg lehetne idegenforgalmi célokra is használni – például meg lehetne látogatni rajta a nagyszéksósi vizes élőhelyet és bivalyrezervátumot.

Az állomás épületéből múzeum lett
Az állomás épületéből múzeum lett

 

Domaszéken megmaradt a sárkányhegyi állomásépület, amelyből 2008-ban Engi József nyugdíjas vasútmérnök és helyi lakosok felajánlásával, no meg uniós támogatással múzeumot hoztak létre. A szabadtéri részen egy dízelmozdony és egy teherkocsi látható, az állomásépületben pedig a korabeli berendezés, valamint a személykocsik számos bútora, kelléke.

I!

Cím: 6781 Domaszék, Dankó Pista tér 10. 
Nyitvatartási idő: telefonos időpont-egyeztetéssel (06-70-457-2109) hétfőtől csütörtökig 8–16 óra között
Honlap: www.domaszek.hu

A cikk a Népszabadság TOP Titkok 2015 c., 100 különleges belföldi úti célt bemutató kiadványában jelent meg. A magazin  megvásárolható digitális formában a Dimag vagy Lapcentrum oldalakon vagy keresd az újságárusoknál!

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.