Különleges élmény Michal Gavish izraeli festőművésznő február 21-től április 20-ig látható kiállítása a budapesti Zsidó Múzeumban.

Úgy tűnik, hiába küldött el az Iparművészeti Múzeum vezetősége még tavaly nyáron egy részletesen kidolgozott javaslatot arról, hogyan lehetne az Esterházy családhoz kapcsolódó műkincseket felhasználni a felújított fertődi kastélyban, a levél valamiért nem érkezett meg a Miniszterelnökségre. Vagyis az utóbbi időkben hozott, Takács Imre főigazgató lemondásához vezető, szakmai és érdekvédelmi szervezetek rosszallását kiváltó kormányzati döntések e szakmai anyag ismerete nélkül születtek meg.

Fogyatékkal élő és ép képzőművészek munkáiból nyílt esélyegyenlőségi tárlat hétfőn a pécsi Zsolnay-negyed Kemence Galériájában Újrafestett valóság - Rendhagyó kiállítás a sokszínűség jegyében címmel.

Egy alig-alig észrevett kiállítás látható még néhány napig a budapesti Francia Intézetben, Sylvester Katalin műterme címmel. A kiállítással egy eldugott életmű tárul fel a közönség előtt.

Alig lehet az art brut elnevezésű művészeti irányzatról olyan cikket olvasni, amelyben a szerző meg ne említené az art brut atyjának, a francia képzőművész Jean Dubuffet-nek azt a mondását, mely szerint ez maga a „Színtiszta invenciót felmutató művészet, semmi nincs benne a kulturált művészet kaméleon- vagy majomtermészetéből.”

Meglehet, alaposan félreértem, s így illetéktelenül dicsérem Szabó Klára Petra művészetét. A korábbi kritika a harminckét éves festő videóit, installációit, öltöztető papírbabáit méltatja, a mostani felvezető szöveg is a műfaji határokkal való kísérletezést említi, míg a néző, akárhogy is, ragyogó akvarelleket lát a Széchenyi utcában.

Elkészült Zichy Mihály festményének, az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című pannónak restaurálása, amely február 21-től a Gödöllői Királyi Kastélyban lesz látható. A kép évtizedekig pihent a Nemzeti Galéria raktárában.

Tömeg van, levegő alig. Egy lány el is ájul, a barátja kapja el. Átviszi a szomszéd terembe, baracklét itat vele, és ad neki egy csokit. A hangszórókból megszólal az orosz himnusz, egy májfoltos homlokú ember felnevet, és oldalba könyököli a feleségét.

Ismerek olyat, aki víztornyokat gyűjt, olvastam olyanról is, aki buszmegállókat. Nekik viszonylag könnyű dolguk lehet, hiszen ki ragaszkodik egy romos víztoronyhoz, egy semmitmondó buszmegállóhoz? De képzeljük el, ha valaki azt veszi a fejébe, hogy rockmúzeumot alapít, és híres zenészek kedvenc hangszereit, korabeli fotóit, féltve őrzött plakátjait, stúdióberendezéseit szeretné megszerezni…

Alaposan kikerekítette nyáron megnyitott állandó kiállítását a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum. A Jó kalmár a világ jótevője című tárlat az első világháború utáni évektől napjainkig rajzolja tovább a honi kereskedelemtörténet meg-megtörő fejlődési ívét.

Fabrizio Plessi a hatvanas években kezdett el kiszuperált tévékészülékekből szobrokat építeni. Rájött arra, hogy a fekete-fehéren, később színesen villogó dobozok nemcsak arra jók, hogy az ember a kanapén dögölve bámulja őket. Hanem mondjuk arra, hogy pár kiló tégla segítségével falat építsen belőlük, miközben a képernyőkön a világ óceánjainak képei pörögnek.

100 fotóval szemléltetik Szeged 100 évét a Fekete ház új kiállításán. A XX. századi Szeged villanófényben című tárlaton a látogatók megismerhetik a város egy évszázadának mindennapjait vagy éppen történelemformáló pillanatait.

Róma és Berlin után Bécsbe érkezett az Újrafestett valóság címet viselő vándorkiállítás, amely három hétig látható a bécsi magyar nagykövetség bankgassei épületének aulájában.

Az új Régi Szobor Gyűjtemény Szépművészeti Múzeum

KoPé kissé módosította a városképet: Tornádó a Hősök terén, cápa a Dunában, Pókember a Nyugatinál, Beatles a zebrán

Kevés finnebb dolog létezik annál, hogy az ember egy szaunában születik meg. Urho Kekkonnennek, a múlt század legjelentősebb finn személyiségének állítólag még ez is sikerült.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum új hétvégi programján izgalmas múzeumi séta keretében mutatja be a gyűjteményeknek és kiállításoknak otthont adó épületegyüttes, a Vajdahunyadvár történetét.

A Magyar Kultúra napját hivatalosan 1989. óta ünnepeljük január 22-én; a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Több vidéki nagyváros is változatos rendezvénysorozattal készül.