Nemcsak a fontos, nemcsak az angol nyelvű, hanem a világ valamennyi más nyelvén megjelent könyvet szeretné összegyűjteni az Open Library.

Körülbelül tizennégy kilométernyi dokumentum zúdul rá a Magyar Országos Levéltár raktáraira, ha a parlament - vélhetően mai ülésén - megszavazza a "köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló" 1995. évi törvény módosítását. Habár a módosítás alapvetően a közigazgatást hatékonyan segítő iratkezelés megteremtését célozza, mintegy mellékesen szerepel benne a Központi Statisztikai Hivatal másfél évszázados levéltárának megszüntetése is.

A megvalósulás küszöbéhez ért az EU "kulturális lemaradása" miatt aggódóknak tavaly beígért Európai Digitális Könyvtár: a párizsi könyvvásáron bemutatták a nagyközönségnek az internetes gyűjtemény első, a start pillanatában 12 ezer művet tartalmazó verzióját.

Szextelefonvonalat indított be a bécsi városháza az osztrák főváros fő könyvtárának felújítására és bővítésére.

Az MSZP és a Fidesz között politikai vihart kavart az új könyvtár pénteki átadása Debrecenben. Így volt ez 2004-ben is, amikor a beruházást még csak tervezték.

A világ egyik legrégebbi könyvtára három évre bezár, mivel felújításra szorul a vatikáni épület. A tudósokat meglepte a bejelentés, hiszen minden előzmény nélkül jutott nyilvánosságra a hír.

Az új szolgáltatás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a III. kerület együttműködési megállapodásával jött létre annak érdekében, hogy a mozgásképtelen, vagy lakásukhoz kötött emberek is kölcsönözhessenek könyvet, DVD-t, vagy CD-t.

A könyvtárak és a könyvtárlátogatók száma is érezhetően megnőtt az utóbbi években. Az általános kulturális trendekből némiképp kilógó jelenség egyik magyarázata paradox módon a pénzhiány - az olvasók kevesebb könyvet tudnak megvásárolni -, a másik pedig a könyvtárak funkciójának látványos átalakulása és bővülése.

A szakmai egyesület elnöke szerint a könyvtár az iskola infomációközpontja, egyben a diákok esélyegyenlőségének egyik záloga. Az új felnőttoktatási rendszerben mégsem lehet könyvtárostanári képesítéshez jutni.

Néhány klikkelés, és az ember tudománytörténeti jelentőségű relikviákat láthat a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának honlapján.

Habár a Magyar Televízió már több mint 4 milliárd forintot kapott az archív anyagok közzététele érdekében, eddig alig 200 órányi anyagot digitalizáltak. A munka folytatása is kétséges.

A maga nemében egyedülálló tudományos művet mutattak be a napokban a Magyar Országos Levéltárban. A Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban című dokumentumgyűjtemény megszületését az intézmény főigazgatója, Gecsényi Lajos, aki a magyar-orosz levéltári vegyes bizottság magyar társelnöke, igen nagy jelentőségű eseménynek minősítette.

A budapesti Egyetemi Könyvtár kódextárából származó anyag dióhéjbanmutatja be az európai írásbeliség mintegy tizennégy évszázadátreprezentáló kultúrkincset.

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) Egyesület értékes kézikönyveket tett elérhetővé a hálón.

A magyar könyvkultúra pozícióit rontaná a kötött könyvár, és a hozzá kapcsolódó céhes korlátozások föloldása - állítja a másfél száz könyvkiadót és kereskedőt tömörítő könyves egyesülés (MKKE). A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint azonban jogsértők a korlátozások, jóllehet a kulturális miniszter törvénybe iktatásukat szorgalmazza.

Az orosz alsóház várhatóan csak decemberben adja végső áldását a sárospataki református kollégiumból származó kötetek visszaadására.

Ki mondta, hol mondta, pontosan hogyan mondta? - a közélettel foglalkozók gyakran szembesülnek ilyen kérdésekkel. Ami valaha leíratott, az viszonylag egyszerűen visszakereshető. Ma már az interneten is elérhető több napilap adatbázisa, és persze lehet lapozgatni a nyomtatott dokumentumokat is. De mi a helyzet, ha az ember az egymásba érő tévéhíradók valamelyikében látta-hallotta a nehezen felidézhető információt?

Bár egyre több magyar szerző műve lelhető meg a kulturális és tudományos örökség megőrzését vállaló Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK, www.mek.oszk.hu) oldalain, vannak, akiknek a műveit el kell onnan távlítani.

Leszakadt a Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának dísztermében található mennyezeti freskó két-három négyzetméternyi része. A plafon repedései még a több mint hetven évvel ezelőtti sárospataki földrengés nyomait őrzik.