Idén kilenc kiadvány és szerzője, valamint egy folyóirat részesült az Akadémiai Kiadó Nívódíjában, amellyel ebben az évben negyvenedik alkalommal tüntették ki a legjelentősebb magyar tudományos munkákat.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összesen 70 millió forint bírságot szabott ki négy könyvterjesztő vállalkozásra, amiért azok versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek kiadókkal.

Újdonság a ma kezdődő 65. Frankfurti Könyvvásáron, a legjelentősebb könyves világeseményen, hogy első alkalommal lesz két „hivatalos” magyar stand. Az egyik a mintegy másfél száz hazai kiadót, kereskedőt tömörítő Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) rendszeresen megjelenő nemzeti bemutatója, a másik pedig a Balassi Intézet által felügyelt, a magyar irodalom külföldi megismertetését támogató Publishing Hungary programé (PHP).

Életének 69. évében hétfőn meghalt Tőzsér József, az csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó alapítója, az erdélyi magyar könyvkiadás kiemelkedő alakja - közölte kedden a Székelyhon portál.

Az igazán fontos dolgokat onnan lehet felismerni, hogy napjuk és éjszakájuk is van. Vagyis, hogy legalább annyira szükségünk van rá, mint a sarki non-stopra, ahol a jóval konkrétabb éhségünket csillapítjuk. Az olvasás (világ)napja után most első ízben az Olvasás Éjszakáját ültük meg számos íróval és olvasóval, és még színesebb programokkal.

Túl sokat akartak markolni az Olvasás Éjszakája első alkalommal pénteken lebonyolított budapesti programjának szervezői, amikor mindössze két órát szántak három vaskos téma megbeszélésére. Persze, ez amolyan teszt volt, hogy a jövőben – hiszen ezután minden évben szeretnének rendezni ilyet -, mit bír el az esemény.

A felszínen maradás érdekében világhálós adományozókhoz fordulnak a könyvesboltok – ezzel a sokat sejtető címmel jelent meg cikk a közelmúltban a The New York Timesban. Az írás megvilágítja a világ leggazdagabb könyvpiacának folyamatait, különösen a független, a nagy hálózatokhoz nem tartozó könyvesboltok kiszolgáltatott helyzetét.

Némelyek talán azt hiszik, minden az „ötven árnyalat”-könyvekkel kezdődött. Pedig dehogy. Még ha azok közrejátszottak is az ízlés alakításában. Egy londoni hölgy, E. L. James, aki rajong a kétezres évek közepén indult vámpíros-romantikus Twilight (Alkonyat) sorozatért, úgynevezett fan fictionöket, rajongói folytatásokat ír Stephenie Meyer modorában – erős szexuális töltettel.

Közös cégcsoportba kerül a Libri és a Bookline weboldalt üzemeltető Shopline. Már csak a versenyhivatal áldása hiányzik.

A könyvfesztivált megelőzte a hír: lemondott az évente 200 kötettel jelentkező Európa Könyvkiadó igazgatója, Barna Imre, de marad a kiadónál főmunkatársként, és emellett több időt szentel műfordítói munkásságának. Kívülálló számára nehezen értelmezhető, hogy egy kiváló műfordítót egy másik, ugyancsak kiváló műfordító, M. Nagy Miklós követ az igazgatói poszton. Mi változik akkor? – kérdeztük az új igazgatótól.

Minden jogtulajdonossal meg fognak egyezni, és ha kell, a saját pénzéből fizeti ki a jogdíjakat a Nemzeti Könyvtár sorozatban megjelent művek után Kerényi Imre. A miniszterelnöki megbízott az MTI-nek kiemelte, hogy mivel valamennyi jogtulajdonost időben megkeresték, véleménye szerint jóhiszeműen jártak el.

Az igazán jó házi könyvtárat onnan lehetett felismerni valamikor, hogy nemcsak úgy összevissza hevertek benne a kötetek, hanem egy-egy szerzőtől több, akár egy egész életművet felölelő sorozat is helyet kapott. Nagyapáméknál tömött sorokban hevertek Hugo, Tolsztoj és Zola különböző színű vászonkötésű kötetei.

Kis kocka élesztőt eszik minden reggel Röhrig Géza költő. Élettani hatása abszolút nem érdekli, egyetlen dolog, amiért ez napi rutinná vált: az élesztő neve. Ezt mesélte a New Yorkban élő költő, aki a 26. Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásár magyar íródelegációjának a tagja Spiró Györggyel, Dragomán Györggyel és Schein Gáborral együtt. A vásáron annak próbáltunk utánajárni, hogy mennyire éleszthető fel a figyelem a magyar irodalom iránt.

Nemcsak a kultúrpolitika dolgozta meg a könyvkiadást, de a könyvkiadók munkatársai is igyekeztek puhítani a kulturális politikán – a tudósító számára ez volt a központi gondolata az Országos Idegennyelvi Könyvtár (OIK) új programsorozata első estéjének. A Remekművek szamizdatban elnevezésű beszélgetésfolyam antréján Bart István és Takács Ferenc fordítót kérdezte Virág Bodnár Ágota, az OIK könyvtárosa. A téma ezúttal a Kádár-korszak könyvkiadása volt.

Megjelent Kínában A Pál utcai fiúk; Molnár Ferenc regényét Jang Jong-csian, a Hszinhua hírügynökség budapesti tudósítója fordította le.

Amit az emberiség történelme folyamán magához szelídített, az nem veszhet el. A ló, a kutya és a könyv végigkíséri az embert az életén. Kányádi Sándor mondta ezt négy évvel ezelőtt, amikor ő vette át a Győri Könyvszalon alkotói díját. Lebó Ferenc szobrászművész plasztikája eddig tizenegy író, költő otthonában található meg. Az olvasók és a szakemberek közös díja ez, melyben részesült már – mások mellett – Kertész Imre, Esterházy Péter, Csoóri Sándor, Spiró György, Szabó Magda. Tavaly Varró Dánielt tüntették ki vele, az idén Kalász Mártonnak ítélték oda.

Ma mutatkozik be az osztrák nyilvánosságnak a Nischen Verlag, az évente három könyv megjelentetését tervező kis könyvkiadó. A premier színhelye a legnagyobb osztrák könyvforgalmazó, a Morawa bécsi belvárosi üzlete, ahol, miként már a legeldugottabb kis boltokban is, kapható a nyitó könyv, Zsolt Ágnes (Das Rote Fahrrad) Vörös bicikli című műve.

A több mint 200 milliárdos forgalmat bonyolító kínai SPM könyvkiadó beszáll a hasonló profilú magyar Duna Internationalbe, Kínában pedig közös vállalatot alapítanak - jelentették be a pekingi magyar nagykövetségen. Elsőként Csang Csin-csung (Zhang Jinchong) hagyományos orvoslással foglalkozó Levegő, vér, meridiánok című könyvét jelentetik meg magyarul.

Mit forgatsz a fejedben? Ezzel a hívómondattal írt ki pályázatot nemrég a prae.hu általános művészeti portál könyvtrailerek elkészítésére. De mi is az a könyvfilm? És kinek jó ez: kiadónak, olvasónak vagy filmeseknek?