Élesztő és irodalom
Végigcaplatva a jeruzsálemi könyvvásáron, nehéz arra gondolni, hogy a digitális világ felfalja a nyomtatott könyvet. Momentán elképzelhetetlen, hogy az otthoni tetemes könyvtárat egyetlen vékonyka e-book váltsa fel. A standok roskadoznak a könyvektől, harminc ország 600 kiadója mutatkozik be. A vásár igyekszik kilépni a biznisz kategóriából, és inkább kulturális fesztivál jelleget ölteni. (Erről írt például a Haaretz című angol nyelvű izraeli lap könyvmelléklete is, több hasábot szentelve a magyar íróknak.) A belépés ingyenes, nemcsak a könyvek közé, de az irodalmi kávézó programjaira és egyéb beszélgetésekre is, nem kell fizetni a Besh O’ DroM-koncertre vagy Mautner Zsófia a kóstolóval egybekötött új magyar gasztronómiáról szóló angol nyelvű előadására sem.
A Balassi Intézet a Publishing Hungary elnevezésű sorozatban mutatja be a hazai kínálatot. Magyarország évi tíz-tizenkét vásáron ismerteti az „irodalmi termést”, a Balassi kortárs literatúrát mindenhova visz, angol nyelvű ajánlóval, műrészletekkel az elmúlt 2-3 év anyagából, íróbemutatóval. Természetesen a köteteket is kiállítják, nemcsak szépirodalmat, hanem művészeti albumokat, szakkönyveket, speciális tematikájúakat is. Itt fele-fele az arány a zsidó és a nem zsidó témájúak között. Novák Attila kulturális attasé ugyanis jelezte, érdekli ugyan az izraelieket a zsidó témájú magyar irodalom, de nyitottak minden másra is, többek között a természettudományra.
A magyar standon körülbelül kétszáz kötet – Esterházy Pétertől Bán Zsófiáig, Tóth Krisztától Konrád Györgyig, Temesi Ferenctől Jókai Annáig. Esterházy és Jókai Anna közé rakták a kulturális államtitkár L. Simon László még politikus karrierje előtt írt Japán hajtás című kötetét is.
Egymás mellett sorakozik a tiszaeszlári drámáról írt kötet és Gyurgyák Jánostól a Magyar fajvédők. Albumokat lehet lapozni Hévízről, Szentendréről és Budapestről is, és van, aki csak az illusztráció miatt is keresi a gyerekkönyveket. Külön csoportba rakták az íródelegáció műveit. Spiró Györgynek most jelent meg az Álmodtam neked című novelláskötete héberül, Tarbay Dávid fordításában, amely gyakorlatilag az idei könyvvásárnak és Novák Attilának köszönhető. Négy éve járt Spiró Izraelben, s már akkor szó volt erről a kötetről. De valahogy elsikkadt az idők során. És most, hogy újra invitálták, jelezte, nem jön, nincs értelme, nincs héber nyelvű kötete. És ekkor a kulturális attasé kijárta, hogy mégis megjelenjen a novellagyűjtemény.
Spiró szerint a magyar írók már nem annyira érdekesek, mint a Kádár-korszakban, a kommunistablokk íróiként voltak. A 90-es években úgy tűnt, van némi áttörés Kertész Imre Nobel-díjával, de ő ebben az áttörésben nem hisz. Mindig vannak divatos szerzők, nincs garancia, hogy jó író vagy rossz kerül a divatirányzatba, akár az irodalmi Nobel-díjasok közé. Kertészt speciel a jó szerzők közé sorolja. Sikerkönyv Dragomán György A fehér király című regénye is, lefordították már vagy huszonnyolc nyelvre, köztük héberre is, bár ez a verzió – érdekes módon – nem található a standon, nem hozta el a kiadó.
A filmrendezőként végzett, színészként is szereplő egykori rocksztár, Röhrig Géza az Egyesült Államokban is magyarul ír, például képzelt haszid történeteket. Nincs héberre fordított könyve, és úgy véli, mivel nem otthon él, nem is valószínű, hogy lesz.
Négy éve él Izraelben Hunyadi Zsombor, aki a magyar standnál ül egész nap, és válaszol a látogatók kérdéseire. Mint mondja, az itt élő magyarok közül sokan olvasnak magyarul, olyanok is akadnak, akiknek hatalmas, magyar kötetekből állókönyvtáruk van. A második-harmadik generáció nagy része azonban már nem beszél magyarul, vagy ha beszél, nem olvas ezen a nyelven. Ettől függetlenül keresik a kötődést Magyarországgal, vásárolnak könyveket. Zsombor a magyar irodalmat magyarul olvassa, így nehezen tudja megmondani, milyenek a héber fordítások. Azt azonban tapasztalta, hogy Magyarországon a jiddis műveket még jó nevű kiadók is gyakran közvetítő nyelvből – németből, angolból – fordítják. Ami ugyan olcsóbb a kiadóknak, de így „útközben” elvesznek a nyelvi játékok, kulturális utalások.
A jeruzsálemi könyvvásár látogatói közül vagy hárman kerestek Debrecenről könyvet, az sajnos nem volt, ahogy angolul sem olvashattak az érdeklődők a magyar történelemről. Kevés az angol fordítás a magyar szépirodalomból is. Érdeklődnek a héberre megjelent klasszikusok iránt, és nagy a sikere Márai, Szabó Magda és Szerb Antal műveinek.
A Magyarországról érkező szélsőséges megnyilatkozások kapcsán úgy gondolta Hunyadi Zsombor, hogy több látogató tesz majd erre utalást, de egy kivételével senki sem firtatta. Ugyanakkor úgy látja, annyira nem kirívó a magyar helyzet. Egy beszélgetésen Röhrig Géza is úgy fogalmazott, a magyar politikai patológia elsősorban a cigányokat fenyegeti, nem a zsidókat. Éppen ezért zsidó és nem zsidó íróknak kötelességük a cigányhelyzet ellen felemelni a szavukat.
