Foggal-körömmel védi az összesen mintegy 250 milliárd forint felett rendelkező MNB-alapítványok tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos információkat a kormány. Ezúttal a többi között versenyhátrány okozására és a civil szervezetek védelmére hivatkozva nyújtottak be törvénymódosító javaslatot.

Egymásnak esett a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaságtudományi bizottsága és a Magyar Nemzeti Bank. Előbbi aggályokat fogalmazott, utóbbi pedig jogi lépéseket helyezett kilátásba a kritika nyomán.

Úgy a gazdasági, mint a kulturális, nem kevésbé a társadalmi és egyéb folyamatok megismerése végett római irodát nyitott a Matolcsy György vezette jegybank. A kis létszámú, a térség viszonyait jól ismerő szakembergárdát háromfordulós eljárással választották ki. (Bizonyára azért, hogy eddig is jó színvonalú térségi ismereteiket még inkább elmélyítsék.)

Kereskedelmi, mezőgazdasági és a feldolgozóiparban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások jutottak elsősorban hitelhez a jegybank Növekedési Hitelprogram (NHP) és az NHP+ második szakaszában – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatokból.

A pénzügyi piacok számára most az a legfontosabb kérdés, milyen döntést hoz jövő heti kamatdöntő ülésén az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.

A jövőben már egyetlen amerikai pénzintézet sem lesz „túl nagy ahhoz, hogy ne dőljön be”: az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) igazgatótanácsa most elfogadott új belső szabálya szerint már nem kivételezhet senkivel sem, így nem nyújthat egyedi mentőhitelt sem.

A jegybank alelnöke, Nagy Márton lesz az MNB által a múlt héten megvásárolt Budapesti Értéktőzsde elnöke. A vezérigazgatói poszt várományosa Végh Richárd, az MNB tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatója.

Újabb érdekes szerzeményekkel hívták fel magukra a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványai. Az eredetileg a közgazdászképzés támogatására létrehozott, az MNB több mint 250 milliárd forintos hozzájárulásával megtámogatott szervezetek eddig elsősorban a drága ingatlanok vásárlásában jeleskedtek, mostanra azonban az alapító műtárgyak iránti szenvedélye is átragadt az alapítványokra. Ez nem meglepő, mivel e szervezeteket jellemzően a jegybank munkatársai vezetik.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) megvásárlása már a sokadik olyan tranzakciója lehet a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amely látszólag – vagy éppenséggel egészen egyértelműen – nem kapcsolódik a jegybank alapvető funkciójához, feladataihoz.

A Magyar Nemzeti Bank tárgyalásokat folytat a Budapesti Értéktőzsde osztrák többségi tulajdonosával részesedésének kivásárlásáról. Szakértők szerint ez akár azt is jelentheti, hogy enyhül a kormány és a tőkepiac közti fagyos viszony. A jelenleg csak vegetáló börze élénkítéséhez a magyar tulajdon azonban önmagában még kevés.

Az Orbán-kormány működése alatt a forint folyamatosan veszített értékéből. Ami a devizahiteleseknek veszteség, az az exportcégeknek és a jegybanknak nyereség: utóbbinak most jut is bőven új ingatlanokra, műtárgyvásárlásra.

A hamburgi iroda júliusi megnyitását követően hétfőn megkezdte működését Párizsban is a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi irodája - olvasható a jegybank honlapján.

A Magyar Nemzeti Bankban (MNB) az átlagfizetések a másfélszeresükre emelkedtek az elmúlt öt évben – derül ki Matolcsy György jegybankelnök válaszából, amelyet Tóth Bertalan írásban feltett kérdéseire adott. Az MSZP-s országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, hogyan alakult az alkalmazottak száma az MNB-ben az utóbbi években, illetve mi indokolja a jegybank által kifizetett bértömeg jelentős emelkedését.

Nem pusztán erkölcsileg, anyagi értelemben is nagyon megbecsüli a Fidesz a párt reneszánsz emberét, Papcsák Ferencet. A volt elszámoltatási kormánybiztos, utóbb volt zuglói polgármester ugyanis legújabb megbízatásával jelentősen nagyobb fizetést is kap.

A várakozások ellenére nem tíz, hanem 15 bázisponttal nyeste vissza a monetáris tanács a jegybanki alapkamatot, így az 1,35 százalékra csökkent. Nagy Márton lesz az MNB új alelnöke a hétfőn lemondott Balog Ádám helyett.

Kiszámítható üzemmódba kapcsolt a jegybank, amely sorozatban harmadszor döntött az alapkamat 15 bázispontos csökkentéséről. Június végén még lejöhet egy szelet a kamatról, utána viszont már merészség lenne még lejjebb nyomni a rátát.