Muraközy László, a közgazdaságtudományi bizottság elnöke lapunknak azt mondta: az MNB és az érintett szervezetek által folytatott gyakorlat több szempontból sem jó. Miközben közpénzekből gazdálkodnak, a büdzsé elosztása önkényes lehet. Ez akár oda is vezethet, hogy egy-egy egyetem nem az eredetileg elképzelt irányba halad képzéseivel, hanem tevékenységét befolyásolja az, hogy biztos pénzeket honnan kap. Ez különösen problémás lehet például a doktori képzésben, a most létrehozott MNB alapítványok kurzusai ugyanis meglévő doktori iskolák jó hallgatóit szívhatják el.
|
Átláthatatlannak tartja az MNB és a 200 milliárddal feltőkésített Pallas Athéné Alapítványainak felsőoktatásra fordított kiadásait az akadémiai bizottság
Szabó Miklós |
Nem szabad elfelejteni, hogy az MNB programjaiba bekerülők havonta akár 100+200 ezer forintot is kaphatnak, ami több mint egy adjunktusi fizetés. Muraközy László megemlítette például a kecskeméti projektet. Ez – az MNB helyi alapítványának oldala szerint – egy 15 milliárdos beruházás. A megyeszékhelyen mintegy 30000 négyzetméter alapterületű, 1500 hallgatót befogadó, 6 épületből álló egyetemi központot alakítanak ki. A város legnagyobb felsőoktatási projektje azonban egyenlőtlen feltételeket teremtene az olyan, a régióban korábban indított közgazdasági képzésekkel szemben, amelyekhez a hallgatók számára vonzó körülményeket évtizedek óta fix forrásból próbálják megteremteni.
Muraközy László elmondta azt is: e témában tartott tavaszi és a decemberi ülésükre az MNB képviselőit is meghívták, ám ők nem jöttek el.
A bizottsági állásfoglalás egyébként több ponton keresztül részletezi az aggályokat. Miközben az állami képzések a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságtól érkező összegeket és minden más forrást csak rendkívül szigorú szabályok szerint használhatnak fel, az MNB és alapítványai kötöttségek nélkül, a nyilvánosságot és a szakmai kontrollt elkerülve, rejtett és átláthatatlan döntési folyamatokkal finanszírozhatják működésüket. Az MNB programjai deklaráltan egy, a korábbiaktól eltérő közgazdasági nézetrendszert tennének uralkodóvá – részben ezzel a felsőoktatási térfoglalással. Az, hogy ehhez közpénzt használnak fel, sérti a tudományos szabadság alapelvét és veszélyezteti a támogatott intézmények autonómiáját.
Az MNB pénteki, lapunkhoz is eljuttatott állásfoglalásában jelezte: alapítványaik teljesen átláthatóan működnek, oktatási programjaik pedig nem sértik a tudományos szabadság alapelvét. Felhívták a figyelmet arra is: a közgazdaságtudományi bizottságnak több olyan tagja van – Bokros Lajos vagy Király Júlia –, akiknek politikai elfogultsága számos korábbi megnyilatkozásban is tetten érhető volt, illetve visszatérően bírálják a jegybankot. Az MNB kritikatűrő képességére utal az a közleményük végén olvasható mondat, amely szerint megteszik a szükséges jogi lépéseket a szerintük hamis állításokat tartalmazó dokumentum miatt.
Megint vásárolt a jegybank
Az EU-s közbeszerzési értesítőben pénteken több olyan jegybanki tender eredménye is megjelent, amelyek a tárgya valamilyen művészeti alkotás – írja az Atlatszo.hu. Ezekből az derül ki, hogy az MNB szeptember 15-én megvette az Artpool dokumentumgyűjteményt 90 millió forintért, október 7-én megvásárolták a Kövesi-festménygyűjteményt 795 millió forintért, december 12-én pedig megvették a "Csendélet gyümölccsel, tenger gyümölcseivel és értékes edényekkel" című Abraham van Beijeren-képet 380 ezer euróért (ez átszámítva mintegy 120 millió forint).
