galéria megtekintése

Lázonganak az akadémián a jegybank titkos pénzosztása miatt

13 komment


Ábrahám Ambrus

Egymásnak esett a Magyar Tudományos Akadémia közgazdaságtudományi bizottsága és a Magyar Nemzeti Bank. Előbbi aggályokat fogalmazott, utóbbi pedig jogi lépéseket helyezett kilátásba a kritika nyomán.

Ráncolják a homlokukat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Bizottságában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és alapítványainak gazdaságtudományi felsőoktatást, kutatást és publikálást érintő tevékenysége miatt.

Az akadémiai grémium pénteken tette közzé az akadémia oldalán azt az egyébként még tavaly decemberben elfogadott állásfoglalást, amelynek összefoglalója önmagáért beszél: a bizottság az általa képviselt tudományterületért érzett felelősségtől vezérelve kéri az Akadémia vezetésének segítségét. A többi között azt javasolják, hogy az MTA hívja fel a területért felelős államigazgatási szervek és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) figyelmét arra a gazdaságtudományi képzést érintő ellentmondásos folyamatra, amit a jegybank és alapítványainak tevékenysége okoz.

Állásfoglalásukban rámutatnak: az MNB és a közel 200 milliárd forinttal – ez ma már inkább 250 milliárdra rúg – feltőkésített Pallas Athéné Alapítványainak felsőoktatásra fordított kiadásai közpénznek minősülnek, a felhasználás azonban korántsem felel meg a vonatkozó nemzetközi és hazai normáknak, a törvényi szabályzásnak, de az átláthatóság, megalapozottság, elszámoltathatóság, hatékonyság alapelveinek sem.

 

Muraközy László, a közgazdaságtudományi bizottság elnöke lapunknak azt mondta: az MNB és az érintett szervezetek által folytatott gyakorlat több szempontból sem jó. Miközben közpénzekből gazdálkodnak, a büdzsé elosztása önkényes lehet. Ez akár oda is vezethet, hogy egy-egy egyetem nem az eredetileg elképzelt irányba halad képzéseivel, hanem tevékenységét befolyásolja az, hogy biztos pénzeket honnan kap. Ez különösen problémás lehet például a doktori képzésben, a most létrehozott MNB alapítványok kurzusai ugyanis meglévő doktori iskolák jó hallgatóit szívhatják el.

Átláthatatlannak tartja az MNB és a 200 milliárddal feltőkésített Pallas Athéné Alapítványainak felsőoktatásra fordított kiadásait az akadémiai bizottság
Átláthatatlannak tartja az MNB és a 200 milliárddal feltőkésített Pallas Athéné Alapítványainak felsőoktatásra fordított kiadásait az akadémiai bizottság
Szabó Miklós

Nem szabad elfelejteni, hogy az MNB programjaiba bekerülők havonta akár 100+200 ezer forintot is kaphatnak, ami több mint egy adjunktusi fizetés. Muraközy László megemlítette például a kecskeméti projektet. Ez – az MNB helyi alapítványának oldala szerint – egy 15 milliárdos beruházás. A megyeszékhelyen mintegy 30000 négyzetméter alapterületű, 1500 hallgatót befogadó, 6 épületből álló egyetemi központot alakítanak ki. A város legnagyobb felsőoktatási projektje azonban egyenlőtlen feltételeket teremtene az olyan, a régióban korábban indított közgazdasági képzésekkel szemben, amelyekhez a hallgatók számára vonzó körülményeket évtizedek óta fix forrásból próbálják megteremteni.

Muraközy László elmondta azt is: e témában tartott tavaszi és a decemberi ülésükre az MNB képviselőit is meghívták, ám ők nem jöttek el.

A bizottsági állásfoglalás egyébként több ponton keresztül részletezi az aggályokat. Miközben az állami képzések a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságtól érkező összegeket és minden más forrást csak rendkívül szigorú szabályok szerint használhatnak fel, az MNB és alapítványai kötöttségek nélkül, a nyilvánosságot és a szakmai kontrollt elkerülve, rejtett és átláthatatlan döntési folyamatokkal finanszírozhatják működésüket. Az MNB programjai deklaráltan egy, a korábbiaktól eltérő közgazdasági nézetrendszert tennének uralkodóvá – részben ezzel a felsőoktatási térfoglalással. Az, hogy ehhez közpénzt használnak fel, sérti a tudományos szabadság alapelvét és veszélyezteti a támogatott intézmények autonómiáját.

Az MNB pénteki, lapunkhoz is eljuttatott állásfoglalásában jelezte: alapítványaik teljesen átláthatóan működnek, oktatási programjaik pedig nem sértik a tudományos szabadság alapelvét. Felhívták a figyelmet arra is: a közgazdaságtudományi bizottságnak több olyan tagja van – Bokros Lajos vagy Király Júlia –, akiknek politikai elfogultsága számos korábbi megnyilatkozásban is tetten érhető volt, illetve visszatérően bírálják a jegybankot. Az MNB kritikatűrő képességére utal az a közleményük végén olvasható mondat, amely szerint megteszik a szükséges jogi lépéseket a szerintük hamis állításokat tartalmazó dokumentum miatt.

Megint vásárolt a jegybank

Az EU-s közbeszerzési értesítőben pénteken több olyan jegybanki tender eredménye is megjelent, amelyek a tárgya valamilyen művészeti alkotás – írja az Atlatszo.hu. Ezekből az derül ki, hogy az MNB szeptember 15-én megvette az Artpool dokumentumgyűjteményt 90 millió forintért, október 7-én megvásárolták a Kövesi-festménygyűjteményt 795 millió forintért, december 12-én pedig megvették a "Csendélet gyümölccsel, tenger gyümölcseivel és értékes edényekkel" című Abraham van Beijeren-képet 380 ezer euróért (ez átszámítva mintegy 120 millió forint).

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.