Májusi kamatvágás aranyat ér
Kiszámítható üzemmódba kapcsolt a jegybank, amely sorozatban harmadszor döntött az alapkamat 15 bázispontos csökkentéséről. Június végén még lejöhet egy szelet a kamatról, utána viszont már merészség lenne még lejjebb nyomni a rátát.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa kedden újabb 15 bázisponttal, 1,65 százalékra faragta a jegybanki alapkamatot, folytatva ezzel a márciusban felmelegített kamatcsökkentési ciklust. Az MNB ezzel semmilyen kockázatot nem vállalt, hiszen minden körülmény kedvező volt a kamatvágásra. Az infláció ugyan hónapról hónapra emelkedik, de éves összevetésben az árindex még mindig negatív előjelű, a legutóbbi, áprilisi adat –0,3 százalék volt.
Az árstabilitás mint az MNB számára elsőrendű tényező tehát adott, az árak látványosabb emelkedésére az ősztől lehet számítani, a háromszázalékos jegybanki inflációs cél pedig 2016 végén kerülhet majd elérhető közelségbe. Mindez persze nagyban függ az olajár alakulásától, a fokozatosan állami kézbe vett energiaszolgáltatással összefüggésben a rezsicsökkentési ciklus korábban belengetett, de újabban kínosan került újraindításától.
|
Matolcsy György jegybankelnök lát mozgásteret
Szabó Barnabás / Népszabadság/archív |
Amíg a mai energiaárak kezdenek elszakadni a piacitól, a szikével szabdalt alapkamat úgy közelít a befektetői elvárásokhoz. Mozgását – mérhető infláció híján – egyértelműen a külső tényezők szabják meg. Az orosz–ukrán válság csillapodni látszik, és a görög szappanopera végkifejlete sem okozhat akkora megrázkódtatást, mint az amerikai kamatemelési ciklus hét szűk esztendő után történő újraindítása, illetve az azt követő hatalmas tőkemozgások, piaci átrendeződések. A júniusi időpont már nem aktuális, a legközelebbi, szeptemberi emelésre is csekély az esély, azaz meglehet, hogy a dollárkamat csak jövőre kezdi meg felkapaszkodását, s ezzel a befektetői hangulat akár az év végéig nyugodt, kiszámítható marad.
Addigra talán Magyarországot is befektetésre alkalmas tereppé nyilvánítják a nagy nemzetközi hitelminősítők. Ha ez még az amerikai kamatemelés előtt megtörténne, az ellenállóbbá tenné a magyar eszközöket. Ma viszont még akad mozgástér a jegybank számára. Ezt jelzi az ülésről kiadott rövid közlemény, amelyben a szokásos aggodalmaskodó körök megtételét követően újfent az óvatos kamatcsökkentés politikája mellett szálltak síkra, megelőlegezve ezzel legalább még egy 15 bázispontos vágást.
Tovább viszont aligha merészkedhet a jegybank – véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere, utalva arra, hogy a lazítás kedvez ugyan a vártnál lanyhább hazai gazdasági növekedésnek, ám az adósságfinanszírozásnak nem: a hosszabb lejáratú magyar állampapírok iránt ilyen alacsony kamatok mellett ugyanis megzuhant a kereslet, a külföldi befektetők kezében lévő állomány folyamatosan csökken. Ez rossz jel, óvatosságra kell intse az MNB-t.
Pörög a görög rulett
A forint érzéketlen maradt a kamatcsökkentésre, a bejelentés előtt és után egyaránt 309 forintot kértek egy euróért a bankközi devizapiacon. Az árfolyamot kedden nem Matolcsyék, hanem a görögországi fejlemények mozgatták. Az euró gyengült a dollárhoz képest, és vele tartott a forint is. A görögöknél ellentmondó hírek jelentek meg arról, képes lesz-e az ország június elején törleszteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennálló tartozását, illetve marad-e pénze a nyugdíjak kifizetésére. A kedélyek délután Janisz Varufakisz pénzügyminiszter szavaira csillapodtak le, aki határozottan kijelentette, hogy június 5-én törlesztik az esedékessé vált 300 millió eurót. A miből kérdésére azt a kevésbé megnyugtató választ adta, hogy addigra új megállapodást kötnek Brüsszellel és az IMF-fel, s ennek révén friss forrásokhoz jutnak.
