galéria megtekintése

Étvágyában is unortodox a magyar jegybank

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 05. számában
jelent meg.

Munkatársunktól
Népszabadság

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) megvásárlása már a sokadik olyan tranzakciója lehet a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amely látszólag – vagy éppenséggel egészen egyértelműen – nem kapcsolódik a jegybank alapvető funkciójához, feladataihoz.

A legnagyobb figyelmet kétségkívül az MNB alapítványai, valamint ingatlan- és műtárgyvásárlásai kapták. Amint arról beszámoltunk, a jegybank hat Pallas Athéné nevű alapítványt hozott létre a deklarált cél szerint a közgazdászképzés, a hazai és határon túli pénzügyi képzés támogatására.

A szervezetek működéséhez az MNB eddig összesen több mint 250 milliárd forintot biztosított, amelyből 200 milliárdot állampapírban, bankbetétben kell tartaniuk, s ennek hozama, illetve kamata biztosítja a napi működés forrását. A fennmaradó több mint 50 milliárd forint az alapítványok tevékenységének elindításához szükséges beruházásokat hivatott fedezni, így például épületek, székházak megvásárlását, azok átalakítását, felújítását és berendezését.

Ingatlanvásárlásra máris tízmilliárdos nagyságrendben költöttek a szervezetek: így került például a Matolcsy vezette Pallas Athéné Domus Animaehez két, a budai várnegyedben álló épület, az egykori városháza és a Lónyay-villa összesen 5,25 milliárd forintért. A többi alapítvány is vásárolgatott már „ezt-azt”, például belvárosi századfordulós irodaház félmilliárdért, kecskeméti volt kórházépület 1,7 milliárdért, budai villaépületek összesen 1,3 milliárd forintért.

 

Az MNB nemcsak alapítványaival, de magával, illetve dolgozóival sem bánik szűkmarkúan. Amint azt már megírtuk, az MNB-ben az átlagfizetés a másfélszeresére nőtt az elmúlt öt évben, de az emelkedés nagyobb része a Matolcsy-érára datálható. Miközben 2010 májusában a jegybankban az átlagbér 635 ezer forint volt havonta, addig 2013 decemberében 720 ezer forint.

Ennek az emelkedésnek egy részét az magyarázza, hogy az új vezetés felszámolta a korábbi bónuszrendszert, és ezeket a juttatásokat beépítette az alapbérbe. Csakhogy idén júniusra az átlagbér már elérte a 900 ezer forintot, és ezt, a másfél év alatt 25 százalékos emelkedést már nemhogy a fizetések átalakítása, de az infláció sem magyarázza: előbbi – mint említettük – addigra már lezajlott, utóbbi pedig nem érte el az egy százalékot ebben az időszakban.

A jegybankban gondoltak a dolgozó kisemberek pihenésére is. A korábban eladott céges üdülők pótlására az MNB Tiszaroffon megvásárolta a Borbély-kúriát, amelyért félmilliárd forintot fizetett. De amíg ez akár elfogadhatónak tűnik is, azt már tényleg nehéz megmagyarázni, miért vesz az MNB luxusirodaházat befektetési céllal. Merthogy erre is van példa: a Budapesten, a Nyugati térnél álló Eiffel Palace-ért 13,9 milliárd forintot tett le az asztalra a jegybank.

Az irodaház kialakítását, az annak helyet adó műemléki épület felújítását egyébként az UniCredit finanszírozta, amelyet Matolcsy régi barátja, Patai Mihály vezet. Az MNB-nél a szépet nemcsak az épített környezetben értékelik, de szívesen áldoznak műtárgyak vásárlására is. Erre a célra 2018 végéig mintegy 30 milliárd forintot különített el a jegybank igazgatósága, mostanáig ennek az összegnek nagyjából a harmadát költötték el.

Az úgynevezett Értéktár program keretében az MNB vásárolt már Tiziano-, Munkácsy Mihály- és Gulácsy Lajos-festményeket, valamint érme- és fegyvergyűjteményt. A legnagyobb figyelmet a Munkácsy-trilógia harmadik darabja, a Pákh Imre tulajdonában lévő Golgota kapta, amelyért hatmillió dollárt (jelenlegi árfolyamon 1,7 milliárd forint) ajánlott a jegybank, megállapodás azonban továbbra sincs.

A BÉT tervezett megvásárlásához hasonló cégfelvásárlásra is van már példa a Matolcsy-vezette MNB-nél. A jegybank 2014 tavaszán a már meglévő nyolc százaléka mellé megvette a GIRO Zrt. 78 százalékát a nagytulajdonos bankoktól 9,5 milliárd forintért, majd még abban az évben ugyanezen az árfolyamon megszerezte a többi, kisebb tulajdonos részvénycsomagját is (ez további 1,7 milliárdot jelenthetett). A GIRO működteti a bankközi pénzforgalmi rendszert.

A jegybanknak tavaly óta van saját őrző-védő cége is. Az MNB-Biztonsági Zrt.-t ősszel alapította az MNB 200 millió forint alaptőkével, a társaság 119 főt foglalkoztatott tavaly év végén. A cég indulásakor száz fegyveres biztonsági embert vett fel, akiknek feladata az MNB székhelyének és telephelyeinek őrzése, valamint a pénz- és értékszállítási tevékenység biztosítása. Ugyancsak 2014-ben alapított az MNB saját büfés céget, az MNB-Jóléti Humán Szolgáltató és Üzemeltető Kft.-t. Ez a társaság vette át a jegybank épületeiben működő étkezdék üzemeltetését, de ez a vállalkozás működteti az említett tiszaroffi üdülőt is.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.