A kínaival ellentétben a magyar kormány ugyan nem deklarálta a nemzeti fizetőeszköz leértékelését (bár a következő évi költségvetést valamiért mindig gyengébb árfolyammal tervezi, mint az az évit), de nem is tett semmit a csúszóleértékelődés ellen, egyes kormányzati nyilatkozatokból pedig arra lehet következtetni, hogy nincs ellenére a gazdaságélénkítésnek ez a módja. A 2010-es kormányváltást megelőzően, illetve az azt követő időszakban jobboldalinak mondott közgazdászok a gyengébb forint mellett érveltek, s még nemzetgazdasági miniszterként a jelenleg jegybankelnök Matolcsy György is egyes megnyilatkozásaiban az erős forint ellen állt ki, valamint olyan jegybanki eszközök bevetését szorgalmazta, amelyek a forint gyengülésének veszélyével jártak.
A több százezer devizahitelesnek komoly pluszterhet jelentő leértékelődés a gazdaság mellett a MNB-t is élénkítette. Részben ennek, részben az alapkamat jelentős csökkentésének (amely szintén a forint gyengülésének irányába hat) köszönhetően a jegybank a válság éveiben felduzzasztott devizatartalékon jelentős nyereségeket könyvelhet el. Az MNB 2013-at 26 milliárd, a tavalyi évet pedig 27 milliárd forint eredménnyel zárta. A VS.hu-nak korábban adott interjúban Matolcsy úgy fogalmazott, hogy ez, vagyis a devizatartalék átértékelődéséből származó árfolyamnyereség teremtett lehetőséget a jegybank oktatási alapítványainak létrehozására, valamint az ingatlanok vásárlására – és persze legújabban az Értéktár néven futó műtárgyvásárlási programjának finanszírozására.
Az MNB és alapítványai máris több tízmilliárd forintot költöttek ingatlanok vásárlására (a jegybank 50 milliárdot különített el erre a célra és további 40 milliárdot szán az ingatlanok felújítására), míg az Értéktár programra 30 milliárdot szán, amelynek már csaknem a harmadát kifizette festményekre, valamint fegyver- és érmegyűjteményre. A legújabb szerzemény egy svábhegyi luxusvilla, amelyért egymilliárd forintot fizetett az egyik alapítvány egy offshore hátterű társaságnak, míg a műtárgyvásárlások közül talán a két Munkácsy-kép kapta a legnagyobb figyelmet: a Krisztus Pilátus előtt már a jegybank kezében van, de a Golgotáról még folynak a tárgyalások.
Az MNB-t gyakran kritizálják a saját közgazdászképzés beindítása, az ingatlan- és műtárgyvásárlások miatt, jellemzően a törvényi alapot és a közpénzek felhasználásának átláthatóságát hiányolva. Legutóbb Schmuck Erzsébet LMP-s országgyűlési képviselő kérdezte Matolcsy Györgyöt arról, hogy a jegybanktörvényből miként következik az Értéktár program működtetése. A parlament internetes oldalára szerdán felkerült válaszában a jegybankelnök azzal érvel, hogy az MNB működését meghatározó jogszabály csak az elsődleges célokat és alapvető feladatokat határozza meg, egyebekben szabad kezet ad, amennyiben azok nem veszélyeztetik az előbbieket. Független intézményként pedig a nyereségét arra fordítja, amire jónak látja.
