A Matolcsy által mellékelt kimutatások szerint a jegybanki alkalmazottak száma 2010 májusa és idén június között a duplájára, a bértömeg, vagyis a dolgozóknak kifizetett járandóságok összege viszont a háromszorosára nőtt. Míg öt évvel ezelőtt 584 munkavállalójának bérezésére 371 millió forintot költött az MNB, addig most júniusban az 1275 alkalmazott fizetése egymilliárd 148 millió forintot emésztett fel.

Motiválja munkatársait Fotó: Koncz György

A növekedést nagyobb részben – miként arra Matolcsy is felhívja a figyelmet – a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) 2013. őszi integrálása, illetve az addig külön szervezetben dolgozó munkavállalók keresetének harmonizálása magyarázza. További emelkedést eredményezett a bónuszrendszer felszámolása: az MNB-alkalmazottak korábban éves fizetésük 0,9–75,5 százalékának megfelelő bónuszt kaphattak, ám ezt Matolcsyék 2013 júliusától beépítették az alapbérbe. A létszámkeret mintegy hat százaléka betöltetlen volt – ezekre a helyekre jellemzően 2014 első felében vettek fel embereket.

A jegybankelnök szerint azért nem lehet az MNB korábbi és jelenlegi működését összehasonlítani, mert az intézmény „jelentősen több feladattal és felelősséggel rendelkezik, mint fennállása óta bármikor”. Példaként említi a devizahitelek rendezését, a bankrendszer átalakítását, a megerősített fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti vizsgálatokat. Matolcsy szerint pedig „mindezek jelentős hatással voltak a személyi állomány minőségi és mennyiségi alakulására”.

Nyilván ez a „minőségi alakulás” lehet a magyarázata, miért emelkedtek az MNB-ben az átlagbérek nagyobb mértékben annál, mint amit az említett folyamatok indokolnak. Miközben 2010 májusában a jegybankban az átlagbér 635 ezer forint volt havonta, 2013 decemberében, a korábbi bónuszrendszer felszámolása és a PSZÁF beolvasztása után 720 ezer forint, idén júniusban elérte a 900 ezret. Ez másfél év alatt 25 százalékos emelkedés, miközben az infláció nem érte el az egy százalékot.