Az idén Tompa Andrea, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának adjunktusa, a Színház című folyóirat szerkesztője, a Magyar Narancs kritikusa vehette át a Márai-díjat Balog Zoltán minisztertől.

Dolgozatai hemzsegtek a helyesírási hibáktól, a papírlapot elborították a tintapacák. Tanítónője folyamatosan korholta, és a letolások akkor sem értek véget, amikor édesanyja elérte, hogy lánya bal kézzel írhatott. – Valóságos forradalomnak számított ez az 1960-as évek végén Regensburgban. Az egész környéken én voltam az első, akit az iskolában nem szoktattak át a jobb kezességre – meséli Andrea Maria Schenkel.

Andrzej Szczeklik orvos író Halhatatlanság - Az orvostudomány prométheuszi álma című kötetéről rendeznek beszélgetést az Európa Könyvkiadó és a budapesti Lengyel Intézet szervezésében az író barátjának és Szörényi László irodalomtörténésznek a részvételével február 11-én.

Szilasi László író, irodalomtörténész kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet a névadó születésének 94. évfordulóján adtak át Szekszárdon.

Rockenbauer Zoltán ünnepek előtt megjelent Apacs művészet című könyvéről beszélgettek a szerzővel a Múzeum+ program keretében a Szépművészeti Múzeumban. A kötet érdekesen tálalja a XX. század első két évtizedének magyar művészetét, annak újító festői, írói és zenészei felől közelítve.

Kiadójának csütörtöki közleménye szerint a 84 éves írónő nyolc nappal ezelőtt kapott súlyos stroke-ot.

Az elmúlt tizenöt év esszéit gyűjtötte össze Esernyők a Kossuth téren címmel Schein Gábor. Bár ő a leghalkabb szavú alkotó a kortárs irodalom mezőnyében, megállapításait mégis mindenki komolyan veszi. Hiszen pontosak, élesek, következményekkel járók. (Az interjú a Népszabadság 2015. január 8-i számában megjelent szöveg vágatlan változata.)

Ép ésszel nem lehet egy mai olvasónak, filmnézőnek megmagyarázni a január 7-én meghalt Tadeusz Konwicki életét.

Gerevich András egy szűk évtizeddel ezelőtt kezdett nyíltan – az álszemérmet, a rejtőzködést és a harsányságot egyaránt kerülve – írni a férfiszerelem, a homoszexuális nemi identitás világáról. A meleg líra magyar és angolszász hagyományairól és arról beszélgettünk vele, ami mindezeken túl is megmutatkozik verseiben.

„Négy napilap jelent meg a városban. (…) A kereskedő, a bankigazgató, a városi hivatalnok kényszeredett, tüntető meghittséggel fitogtatta a nyilvánosság előtt, hogy jó viszonyban áll a sajtóval. Ezek a sima, polgári életek átkozottul féltették sablonos titkaikat a nyilvánosság ellenőreitől. Ezért aztán féltek a sajtótól, általában megvetették az újságírókat.” Így ír az újságírásról az Egy polgár vallomásaiban Márai Sándor, akinek első cikke 14 éves korában jelent meg nyomtatásban.

2014 egyik legszomorúbb kulturális fejleménye a Holmi megszűnése. A sajtó által feltett év végi kulturális körkérdésekben a leggyakrabban ezt említették, mint veszteséget. Némelyek egyenesen kulturális határvonalnak gondolják, szerintük lesz a Holmi előtti és a Holmi utáni irodalmi időszak.

Filmvetítésekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, vásárral, színpadi előadásokkal, valamint családi és gyerekprogramokkal várja az érdeklődőket a Magyar Tolkien Társaság szombaton az Uránia Nemzeti Színházba.

A Litera és a Jelenkor is körkérdést intézett az irodalomkritikusokhoz az elmúlóban lévő év legfontosabb magyar és magyarra fordított könyveiről, bíztató és lehangoló eseményeiről.

Tízmillió magyar ember nem tévedhet. Ez lehetne a summája a szerény könyvnek, amely címeként viseli tárgyát: Szilvási Lajos. Ez elég is, gondolhatta a kiadó, amely mostanában újra kiadja az előző évszázad második fele sikerírójának könyveit. Érthető volt a törekvés, hogy életrajza is szülessen, ebben kapjon magyarázatot az elképesztő sikersorozat.

Tizenhatodik kötetével jelentkezett ősszel Ian McEwan, a legünnepeltebb brit írók egyike. A hatvanhat éves szerző minden könyvbemutatója eseményszámba megy, és a lapokban nemcsak a kritikák között, hanem a híroldalakon is említést kap. Nem volt ez másképp a Children Act (Gyermekvédelmi törvény) esetében sem.

Négycsillagos szállodai színvonalon újult meg a szigligeti alkotóház. A háború utáni magyar irodalom halhatatlanjainak és elfeledettjeinek emlékét őrzik a szobák, amelyekben az elmúlt hatvan évben megfordult majdnem minden magyar író.

Gyászhellyé alakították a padot, ahol élete utolsó két évében lakott. A hajléktalan Ábrahám Sándor, bármilyen szörnyen hangzik is, halálában vált ismertté.

Angyalvacsora című kéziratával Papp-Zakor Ilka nyerte el az idei JAKkendő-díjat. A József Attila Kör és a Mr. Sale ökltönyüzlet közös elismerését fiatal, egyelőre kötet nélküli prózaírók kaphatják, akik ezután a JAK-füzetek című könyvsorozatban debütálhatnak.