galéria megtekintése

Négycsillagos Varázshegy

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 16. számában
jelent meg.


Csordás Lajos
Népszabadság

Négycsillagos szállodai színvonalon újult meg a szigligeti alkotóház. A háború utáni magyar irodalom halhatatlanjainak és elfeledettjeinek emlékét őrzik a szobák, amelyekben az elmúlt hatvan évben megfordult majdnem minden magyar író.

A szigligeti Esterházy-kastély 1952 óta áll az írók, költők, olykor a képzőművészek rendelkezésére. Ez a kastély az 1945 utáni magyar irodalom Varázshegye.

Elvileg az 1914–15-ös állapotokat állították helyre az alkotóházban
Elvileg az 1914–15-ös állapotokat állították helyre az alkotóházban

A több mint fél évszázados irodalmi használat megkoptatta – ha nem a varázsát, de az alkotóház fényét, hogy finoman fogalmazzunk –, ezért az utóbbi egy évben felújítás folyt a nagy múltú épületben, s a múlt héten fejeződött be. Ennek eredményeként 22 helyett most 29 szoba van benne, és négycsillagosra emelték a lakosztályok minőségét. A felújítást a műteremlakásokat, alkotóházakat, művésztelepeket és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány egyéb vagyonát, jogait 2011-ben átvevő Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) végeztette.

 

Rendbe hozták a szentendrei régi művésztelep épületeit, majd tavaly elkezdték a zsennyei és a szigligeti alkotóház rendbetételét, s az idén év végére be is fejezték. E három helyszínre egymilliárd forintot fordítottak: 280 milliót Zsennyére, 500 milliót Szigligetre. A MANK a művésztelep- és alkotóház-felújításokat is folytatni fogja, például Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten és Héderváron.

Ahogy a szigligeti átadóünnepségen elhangzott: az 1914–15-ös állapotot állították helyre. Ezt azért nem kell szó szerint venni: leginkább azt jelenti, hogy előkerült jó néhány addig elfalazott boltív, és visszaadták a kastély eredeti világossárga színét. Azt viszont még a műemlékeseknek sem sikerült eldönteniük – mint L. Simon László, a felújítást ösztönző miniszterelnökségi államtitkár elmondta –, hogy milyen volt a zsalugáterek hiteles, korabeli színe. Így részben zöldek lettek, részben barnák.

Írói aláírások a falon, középen tisztán olvasható Pilinszky János neve
Írói aláírások a falon, középen tisztán olvasható Pilinszky János neve

A száz évvel ezelőtti állapotokat idézi berendezésével, barackszínű selyemtapétájával gróf Esterházy Jánosné egykori szobája is az emeleten, amely az új számozás szerint a 21-es számot kapta. Azelőtt ez volt a 15-ös. A szobák száma megváltozott, emiatt nehezebben lehet majd azonosítani az emlékeket. Keressük például Nagy László 17-es szobáját, amelyben belefestette Szent Györgyöt a kávéfőző számára kialakított kis márványburkolatú fali fülkébe. De ez most a 19-es. A festmény szerencsére megmaradt. Megvan az a vendégfal is valamelyik folyosóvégi szobában, amelyre felírta a nevét a közelmúlt majdnem teljes magyar irodalma: Pilinszky Jánostól Nagy Lászlóig, Somlyó Györgyig és Végh Antalig. A földszinten megmaradt a tízezer kötetes régi könyvtár is. Köteteiben olykor érdekes, az itt lakóktól származó jegyzetlapokat lehet találni.

A folyosók ajtajai antikolt barna festést kaptak, a szobák legtöbbjébe visszatértek a szépen felújított antik bútorok, és az írásra nem igazán alkalmas, kicsi asztalok. Megjelentek ugyanakkor a konzolra szerelt kis tévéképernyők is, és a szinte mindenütt stílustörésként ható fekete, gurulós dolgozó székek.

Az alkotóházban az állami kitüntetésben részesültek és a Magyar Művészeti Akadémia tagjai alanyi jogon, az országos szakmai szövetségek tagjai a MANK-kal szerződve kaphatnak szobát. Minden alkotóművész köthet egyéni szerződést is a szervezettel.

Kertész Imre, a komoly lakó, Örkény István, a vicces fiú

A szigligeti alkotóház a magyar irodalom egyik kitüntetett színhelye, a Kádár-korszakban a legfontosabb „menedékek” egyike az írók számára. A leghíresebb „belső emigráns” a Nobel-díjas Kertész Imre volt.

Itt ismerkedett meg Spiró Györggyel, aki 1983-ban a magyar kritikatörténet legnagyobb hatású bírálatát tette közzé az Élet és Irodalomban: felhívta a figyelmet a Sorstalanságra, elindítva a félig elfeledett 1975-ös könyvet a világhír felé. Kertész Kaddis című könyvének nyitójelenete a csodálatos kastélyparkban játszódik.

Szigliget vicces fiúja Örkény István volt, akiről az irodalmi emlékezet úgy tartja, rendszeresen „belejavított” vele vakációzó írótársai szövegeibe, ha hozzáférhetett az írógépükhöz. Ezekről a szigligeti paródiákról, a belőlük összeálló „így írtok ti”-ről legutóbb György Péter számolt be A hatalom képzelete című, a Kádár-korszak hivatalos művészetét elemző könyvében. Tőle tudható, hogy Sarkadi Imre és Örkény 1957 októberében szobaszomszédok voltak, így az egypercesek írója szerét ejthette, hogy kiegészítse a Tanyasi dúvad című kisregényből készülő filmforgatókönyvet egy obszcén jelenettel, amely „kézzelfoghatóvá teszi azt az abszurd világot, amelyben azon az őszön Szigligeten élhettek” az írók, a levert forradalom emlékét, a fenyegetettség és a kivételezettség együttállását, valamint a túlélés tudatának XX. századi, kelet-közép-európai boldogságát.

Ugyanebből az időből való két másik nagy szigligetező, Nemes Nagy Ágnes és Ottlik Géza közös Balaton-parti képe is, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján meg lehet tekinteni. Levelezésükben is visszatérő helyszín az alkotóház.

Az író- és költőéletet szinte teljesen átfogó szigligeti kastély történetében immár a költőhalál is megtalálható: itt töltötte utolsó napjait az elmúlt század utolsó évtizedeinek egyik legnagyobb alkotója, Orbán Ottó. Tizenkét évvel ezelőtt itt, Szigligeten érte a halál nagybetegen, élete hatvanhatodik évében. (V. Gy.)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.