Hát maga megbolondult, hát maga megbolondult, hogy mindent kétszer mond, kétszer mond? Karinthy Frigyes sorai jutnak eszembe, amikor a veszekedős EU-csúcsra összegyűlt kormányfők nyilatkozatait olvasom. Persze minden EU-csúcs veszekedős, de a rekordot azok a tanácskozások tartják, amelyeken a közös kassza kerül terítékre. Naná, a legjobban összeveszni a pénzen lehet.

Megállapodás nélkül ért véget az EU-csúcs - jelentették a hírügynökségek fél 5-kor. Pedig mindössze pár órával azelőtt kezdték el a 2014–20-as időszak uniós költségvetéséről szóló EU-csúcs második fordulóját. A tárgyalásokra érkező kormány- és államfők eleve pesszimistán nyilatkoztak a lehetséges egyezségről, mert értelmezésük szerint az álláspontok túl távol állnak egymástól.

– Akárhogy is alakul a brüsszeli kétnapos EU-csúcs, Magyarország már nem jöhet jól ki belőle, legfeljebb kevésbé rosszul, mint amire a közvélemény fel van készítve. A 2014–2020-as költségvetési tervezet jelen formájában elfogadhatatlan, egyetlen magyar miniszterelnök sem dönthet másképp, mint hogy megvétózza – állítja Heil Péter fejlesztéspolitikai szakértő, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt alelnöke, a jelenlegi pénzügyi időszak (2007–2013) egyik tárgyalója.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke csütörtök délután öt után fogadta Orbán Viktor kormányfőt a hétéves EU-költségvetésről (2014–2020) szóló csúcstalálkozó előtt. A két uniós vezető a nap folyamán minden tagállami politikussal találkozott, akik újból elmondták a legfontosabb kívánságaikat.

Nem véletlenül hívják a brüsszeli zsargonban gyóntatásnak, amikor Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke egyesével meghallgatja az állam- és kormányfőket a következő hétéves EU-büdzsével kapcsolatban. Ezen a gyakorlaton mindenki már csak azt „vallja meg”, mi az, ami nélkül ő nem mehet haza.

Kicsit, de kedvezőbb Magyarország számára a Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke által a tagállamok vezetőinek csütörtök éjjel bemutatott EU-s hétéves költségvetési tervezet a legutóbbi változathoz képest. Ez ugyanakkor csak kiindulópont: az éjjel a delegációk átszámolják, kinek mi jó, és déltől – amikor az uniós kormány- és államfők újra összeülnek – kezdődik az alkudozás. Ezzel eldördült csütörtökön a startpisztoly a 2014–20 közötti időszak költségvetéséről szóló EU-csúcson.

Most mindenki elégedetlen az EU-költségvetés tervezetével, ami azt jelenti, hogy nem vagyunk messze a kompromisszumtól – mondta újságíróknak teljes komolysággal egy magas rangú uniós tisztségviselő azzal kapcsolatban, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson sikerül-e az állam- és kormányfőknek megegyezniük a következő hét évre szóló uniós büdzsé számairól.

Magyarország nincs jó alkupozícióban, ezért az egyike lehet azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek fejlesztési forrásokat veszíthetnek az új, 2014–2020-as költségvetési időszakban. Sőt jelenleg úgy állunk, hogy a GDP-hez mérten mi bukhatjuk el a legtöbb pénzt. S ebben nemcsak a megváltozott támogatáspolitika, a válság és a hazai gazdaság évek óta tartó nyűglődése van benne, hanem a kormány EU-ellenessége, illetve azok a lépései, amelyek a jogállamiságot és a piacgazdaságot sértik. Európa ugyanis nem felejt.

Az Európai Bizottság a második Matolcsy-csomaggal sem elégedett, Orbán Viktor konkrét számot vár a brüsszeli testülettől. A kormány a bankadó, közművagyonadó, energiaadó emelésével, az online szerencsejáték megadóztatásának bevezetéséből teremtené elő a még hiányzó pénzt. Orbán Viktor azt is közölte: a számok betartatását nem szabad a bizottság részéről barátságtalan lépésnek felfogni, és nem kell mögötte összeesküvést keresni.

Hosszú vita után az uniós állam- és kormányfők megerősítették júniusi döntésüket: év végéig ki kell dolgozni az egységes bankfelügyelet kereteit, amely valamikor jövőre életbe is lép. Ez egyelőre nem nagyon segít a spanyol bankokon.

Angela Merkel az eurózóna válságeposzában másodszor is engedett, s most aztán minden oldalról őt kárhoztatják. A déli uniós tagállamok kárörvendő címlapjai dicsérték az olasz Monti és a spanyol Rajoy uniós puccsát.

Válságmegelőző konzultációként írta le Orbán Viktor magyar kormányfő az unós állam- és kormányfők szerda este kezdődő és éjszakáig tartó tanácskozását. A csütörtök reggel magyar újságíróknak nyilatkozó miniszterelnök szerint „ténynek tekinthető politikai fejlemény” nem történt a találkozón.

Nem volt veszekedés, sem éles konfrontáció az unió állam- és kormányfőinek szerda este kezdődő, és végül éjjel fél kettőkor véget érő informális találkozóján – ugyanakkor az álláspontok sem közeledtek. A válság kirobbanása óta tartott 24. csúcstalálkozó célja az volt, hogy kitárgyalják nézeteltéréseiket, az eddig főleg Németország által ellenzett válságkezelő lehetőségeket, illetve az európai növekedés beindítását segítő lépéseket.

Szerda reggel is 300 forint felett maradt az euró árfolyama, hetekkel ezelőtt húsz forinttal kevesebbe került.

Eddig a politikai játékokat két- vagy legfeljebb háromoldalú meccseken vívták meg, most magasabb szintre kerülnek, és huszonhetes körben lesznek kibeszélve – mondta az uniós állam- és kormányfők szerdai informális találkozója előtt egy magas rangú, neve elhallgatását kérő diplomata arra utalva, hogy ezúttal minden téma felmerülhet, nincsenek előre lejátszott politikai alkuk.

Berlin ellenkezése miatt régóta „altatott” javaslatok kerülnek a tárgyalóasztalra szerdán az euró megmentése érdekében az uniós kormány- és államfők rendkívüli, informális csúcstalálkozóján.

Rendkívüli, informális találkozót tartanak az EU tagországainak állam- és kormányfői május 23-án – jelentette be az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy kedden.

Nagy-Britannia mellett Csehország sem csatlakozik egyelőre a szigorú költségvetési fegyelmet előíró új pénzügyi unióról szóló szerződéshez, a többi 25 EU-ország azonban a csatlakozás mellett döntött - közölte Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök hétfő este Brüsszelben.

Fél százalék a 2012-es gazdasági növekedés felső határa a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor ezt az m1-nek adott nyilatkozatában mondta a jövő évi költségvetés átalakításával kapcsolatban. A vasárnap adásba került interjúban a kormányfő szólt arról is: méltányolja a nemzeti fejlesztési miniszter lemondásának okát, de szerinte olyan jogi megoldásra van szükség, amellyel Fellegi Tamás kormánytag marad, hogy kellő súllyal tudja képviselni a magyar kabinet álláspontját a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokon.

Jövő héttől már tárgyalnia kell a parlamentnek a brüsszeli döntésről – mondta a miniszterelnök az m1-nek adott exkluzív nyilatkozatában, amely vasárnap 18.55 perckor kerül adásba. Orbán Viktor rámutatott arra is, hogy Magyarország – az örökölt gazdasági problémák és az euróválság ellenére is – meg fog állni a lábán.