Itt még az a szavazat sem lesz biztos, amit már bedobtak az urnába – véli Szentpéteri Nagy Richard, a Méltányosság Politikaelemző Központ alkotmányjogász és politológus főmunkatársa.

Karácsony Gergely (LMP) szerint a választási regisztráció kérdése nem pusztán egy alkotmánybírósági döntés, hanem egy fontos politikai vita. A képviselő szerint az Alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy a regisztráció a határon túliak esetében könnyíti, a magyarországi lakóhellyel rendelkezők esetében pedig korlátozza a választójog gyakorlását.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly októberben úgy vélte, hogy az előzetes regisztráció jó dolog, és többen is fognak részt venni a választásokon. Az MTI tudósítása szerint azt mondta: maga nem tud ellenérveket felhozni a feliratkozás ellen. Novemberben pedig azt mondta, hogy aki szerint az AB a regisztrációt alkotmányellenesnek minősíti, az nem ismeri az alkotmányt.

A Társaság a Szabadságjogokért egyetért az Alkotmánybíróság pénteki döntésével, de véleménye szerint az általános és egyenlő választójog biztosítása érdekében nemcsak a törvényeket kell felülvizsgálni, hanem az alaptörvényt is.

Az Alkotmánybíróság döntésében benne van a mindenki által érzett elementáris felháborodás – mondja Karácsony Gergely. Az MSZP szerint a Fidesz beismerte vereségét, az Együtt 2014 elvárásait is megfogalmazta. Dúró Dóra (Jobbik) szerint "minden épeszű ember" ezt a döntést várta a testülettől.

Az erő meglenne ahhoz, hogy a regisztrációt az alaptörvénybe emeljék, de a Fidesz szerint ez a lépés elhúzódó vitákhoz vezetne, ezért úgy döntöttek, hogy 2014-ben biztosan nem vezetik be a választási feliratkozást.

Áder János előzetes normakontrollt kért, és jól tette. Az alkotmánybírák eltörölték a választási regisztrációt. A bírák kimondták, hogy az indokolatlanul korlátozza a választójogot, egyes sajtótermékek kizárása a politikai hirdetések közzétételéből pedig ellentétes a véleményszabadsággal. Az Alkotmánybíróság azután mondhatott lesújtó véleményt, hogy múlt héten az alaptörvény átmeneti rendelkezéseire nemet mondtak.

Az Alkotmánybíróság ma teszi közzé határozatát a választási eljárásról szóló törvény azon pontjairól, amelyeket Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldött a testületnek.

A választási eljárási törvény egyes pontjainak esetleges alaptörvény-ellenességéről dönt az Alkotmánybíróság (AB) holnap. Az előzetes normakontrollt az államfő kezdeményezte, mert aggályosnak találta egyebek mellett a választási regisztráció részletszabályait és a kampánnyal kapcsolatos néhány rendelkezést. A bírák akár azt is kimondhatják, hogy a feliratkozás intézménye az általános választójog szükségtelen és aránytalan korlátozása, ezért a kérelemre történő névjegyzékbe vételre vonatkozó passzusokat megsemmisíthetik.

Az Alkotmánybíróság pénteki határozata a Sólyom-korszak legaktivistább döntéseit is előzi. Nyugodtan mondatjuk tehát a „fékek és ellensúlyok” alkotmányos elvét oly sokszor kétségbe vonóknak: az AB még soha olyan erős hatalmi ellensúlyként nem lépett fel a megelőző két évtizedben, mint ahogyan azt éppen a jelenlegi törvényhozással szemben teszi – nyilatkozta a Népszabadságnak Gulyás Gergely. A Fidesz jogi szakpolitikusa a nagy vihart kavart felsőoktatási keretszám kapcsán azt mondta: "számmisztikában nem vagyok jó".

Nyilvános teljes ülésén hirdeti ki hétfőn az Alkotmánybíróság (AB), hogy a testület miként döntött az ombudsmannak a családok védelméről szóló törvény egyes rendelkezéseit kifogásoló beadványáról.

Az Alkotmánybíróság (AB) elé kerül a választási eljárási törvény – ezt a múlt pénteken, miként arról beszámoltunk, csaknem tényként közölte a kormányfő. A jogszabály előzetes normakontrollját azonban csak az államfő, a kormány, a tervezet előterjesztője vagy a képviselők negyede kezdeményezheti. Mit lép Áder János?

Fogadásokat lehetne kötni arra, hogy legközelebb vajon milyen javaslattal áll elő a kormány a demokrácia kiteljesítése érdekében, amit természetesen csak a rosszindulatúak vagy a nagyon értetlenek próbálnak majd akként beállítani, hogy itt épp az orrunk előtt csalják el a választásokat.

Élőlánccal veszi körbe az Országgyűlés épületét a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) hétfő délután, így tiltakozva az új választási eljárási törvény ellen. Az eredeti tervek szerint a hétfői plenárison fogadták volna el a kész törvényt, a DK pedig a voksolással egy időben demonstrált volna, de végül az egységes törvényjavaslat érkezett be határidőn belül, ezért a szavazást elhalasztották. A DK ettől függetlenül megtartja a tüntetést.

A választási részvétel előfeltételeként bevezetett regisztráció körül a lehetséges következményekhez képest igen gyenge társadalmi diskurzus alakult ki, csekély kritikával és még csekélyebb „ellenállással”. Pedig a hatalmon maradás eszközének tekintett intézkedés nem mellékesen az alacsony jövedelműek, a képzetlenek, a preferenciáikban bizonytalanok, a kirekesztettek és a cigányok politikai jogfosztásával, politikai megsemmisítésével jár.

Két módosító indítványt is benyújtottak fideszes képviselők a választási eljárási törvény tervezetéhez, amelyről korábban az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága is úgy gondolta, hogy a javaslat átdolgozásra szorul. A szakbizottság a fideszes képviselők által jegyzett eredeti tervezet több mint kétszáz pontján változtatna, ezért az előterjesztésről szóló általános vitát – amelyet a múlt héten már lezártak – szerdán újra megnyitották.