Figyelmetlenségből a Paksi Atomerőmű által visszaküldött Word-fájlon öntötte végső formába az atomerőmű-bővítés melletti kiállását a Magyar Mérnöki Kamara – állítja az állásfoglalást megfogalmazó Zarándy Pál. Az erőmű a nekik megküldött szövegen néhány apróbb javítást javasolt, amik közül nem mindent vettek figyelembe.

Az Energiaklub szerint a sebtében meghozott bővítésnek nincs szakmai alapja: sem a megvalósíthatóságot, sem az esetleges alternatívákat nem vizsgálták meg.

Vietnami, bangladesi recept alapján dolgozta ki ajánlatát a Roszatom Magyarországra. Az általunk vizsgált 17 tervezett, épülő vagy nemrég elkészült Roszatom-fejlesztés közül ez alapján Paks II. a legdrágább.

Az iráni állami televízió bejelentése szerint ma leállították az urándúsítást végző centrifugákat a nantazi nukleáris létesítményben.

Ha az atomerőmű-bővítés tényleg úgy valósul meg, ahogy a kormánypolitikusok felvázolták, Brüsszel szinte bizonyosan indít tiltott állami támogatási vizsgálatot hazánk ellen – véli Felsmann Balázs energetikai szakember, volt szakállamtitkár.

Nagy az érdeklődés a tagállamok és az EU részéről is a paksi atomügylet iránt. Lapunk brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy míg energiaügyi szempontból rendben van a paksi megállapodás, addig a közbeszerzési szabályok szempontjából még csak most kezdődik a bizottság vizsgálata.

Két cikkben is foglalkozott a magyarországi baloldali pártok összefogásával Szlovákiában a Pravda, az Új Szó, a francia Le Monde és az osztrák Die Presse pedig a paksi atomerőmű bővítéséről írt.

Nem tartja valószínűnek Sylvia Kotting-Uhl, a német Zöldek parlamenti képviselője, hogy a német ipar atomenergiából származó magyar áramot importálna, mint ahogy azt magyar kormánypárti politikusok lapunknak korábban állították.

"A paksi atomerőmű fennállása óta mindent megtett azért, hogy működése a legkorszerűbb és legmagasabb szintű biztonsági szabványoknak feleljen meg" - ez ma a Fidesz hivatalos álláspontja a magyarországi atomenergia-használat biztonsági aspektusairól. Az alább részletesen idézett dokumentum szerint ugyanakkor a jelenlegi kormánypárt ellenzékben még ezt is másként gondolta.

Nem függ kortól, nemtől, kisgyerekek számától vagy pártszimpátiától a paksiak véleménye az atomerőmű küszöbön álló bővítéséről. Mindenki támogatja a beruházást, és az orosz technológiában is megbíznak – hiszen a jelenleg működő blokkok is az ő technikájukra épülnek. Az atomerőmű jelenleg ötezer ember megélhetését biztosítja közvetlenül vagy közvetve.

„Puccsot hajtott végre” Orbán Viktor saját népe ellen a paksi erőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött megállapodással Mesterházy Attila szerint. Az MSZP kezdeményezi az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását.

Ha tisztességes a szerződés, akkor fel lehet bontani, vagyis nincs benne "felmondhatatlansági" (megszüntetés esetén az összes hátrányt egyoldalúan a magyar félre terhelő) klauzula – ezzel vigasztalják magukat és egymást a lapunk által megkérdezett energiaipari szakértők a paksi atomerőmű bővítéséről szóló magyar–orosz megállapodás kapcsán.

Hazudik Orbán Viktor, amikor azt állítja, hogy az országgyűlés 2009-ben a paksi erőmű bővítéséről döntött – állítják az ellenzéki pártok, és szerintük a kormányfőnek nem volt felhatalmazása, hogy az oroszokkal erről megállapodást írjon alá.

Illés Zoltán, környezetvédelmi államtitkár szerint minden felhatalmazása megvolt Orbán Viktornak, hogy megállapodást kössön az oroszokkal a Paksi Atomerőmű fejlesztéséről és bővítéséről. Illés azért magyarázkodott a sajtónak, mert 2008-ban, még ellenzékből azt nyilatkozta: olyan nagy volumenű beruházásról van szó, hogy kihagyhatatlan lépés egy népszavazás a szerződéskötés előtt. Szerinte ez a nyilatkozata 2009-ben elévült, hiszen akkor fogadta el a Parlament a bővítésről szóló határozatot.

Oroszország a maga szempontjából jó üzletet kötött, hisz Magyarország minden gazdasági kockázatot magára vállalt a paksi atomerőmű bővítéséről aláírt tegnapi megállapodásban - vonja le a következtetést az egyelőre mozaikosan elérhető adatokból Felsmann Balázs energiaipari szakember, volt szakállamtitkár.

Megszületett az atomüzlet, amelyről a Népszabadság számolt be először, még a múlt héten.

A Rothschild-csoport Budapest és Brüsszel, egy német iparbáró pedig Orbán és Putyin között közvetített. Az oroszok útja Paksig.

Szigorú titoktartás övezte Orbán Viktor holnapi moszkvai útjának előkészítését. A hír még a téma szakértőit is meglepte. Szinte biztos: a paksi atomerőmű bővítéséről tárgyalnak, ami háromezermilliárdos üzlet. De milyenek is most az orosz–magyar kapcsolatok, és mit kell tudni a Roszatomról, a cégről, amely megkaphatja a megbízást a fejlesztésre?