Ennek több kimenetele lehet: előfordulhat, hogy a bizottság szakértői nem találnak olyan részletet, amely ellentétes az uniós joggal, és nem történik semmi (magyar kormányzati megszólalók a napokban arra utalnak, a tapasztalt német jogi cég bevonásával próbálják biztosítani, hogy ez a forgatókönyv valósuljon meg).

Ha találnak kivetnivalót, a bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, de ezt hosszas levelezés, informális egyeztetések előznék meg. Elképzelhető, hogy a háttértárgyalásoknak köszönhetően végül nem kell majd kötelezettségszegési eljárást indítani. Az is valószínűtlen, hogy az ügy eljut az Európai Bíróságra.

Megeshet, hogy a beruházásra kijelölt Roszatom versenytársai az ügyletből való kirekesztésük, azaz a közbeszerzés mellőzése miatt bírósághoz fordulhatnak az uniós jogorvoslati irányelv keretében. Értesüléseink szerint Günther Oettinger energiaügyi EU-biztoson kívül José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is tudott a készülő megállapodásról.

Kérdés, ha bármi kivetnivalót találnak abban, mennyi ambíció lesz a bizottságban ahhoz, hogy az európai és magyar kampány kellős közepén frontot nyissanak kormányunkkal szemben.

Egy forrásunk úgy fogalmazott, meglátják, hogy más, a bizottság és Oroszország közti kényes ügyekben, mint például a Gazprom elleni uniós eljárás, vagy a Déli áramlat szerződéseinek újratárgyalása során hogyan viselkedik majd Magyarország, mennyiben befolyásolja a Moszkvával kötött atomügylet. – A kiszolgáltatottság nem jó, főleg nem egy olyan partner felé, mint Oroszország – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban egy brüsszeli tisztségviselő. (Brüsszeli tudósítónktól)