Méregdrágán bővítik az oroszok Paksot

Vietnami, bangladesi recept alapján dolgozta ki ajánlatát a Roszatom Magyarországra. Az általunk vizsgált 17 tervezett, épülő vagy nemrég elkészült Roszatom-fejlesztés közül ez alapján Paks II. a legdrágább.

Felmérésünk szerint igencsak vastagon fogott Vlagyimir Putyin ceruzája, amikor megszabhatta a paksi atomerőmű bővítésének díját. Ezt Lázár János államtitkár hazánk részéről az utóbbi 40 év legjobb üzletének nevezte. Az orosz szállító, a Roszatom, illetve a Fidesz képviselőinek beszámolójából leszűrhető, hogy a magyar önrésszel együtt 12 milliárd euróra tehető a Pakson tervezett újabb, kétszer 1200, vagyis összesen 2400 megawattos (MW) fejlesztés ára.

Noha a Roszatom most mindenhova a szabványos, 1200 MW-os blokkot szállítja, a világ több telephelyén még az előző, 1000 MW-os típus épül, illetve más méretek is előfordulnak. Az összevethetőség kedvéért a Roszatom adatai alapján egy MW-ra vetített árat képeztünk. Az általunk vizsgált 17 tervezett, épülő vagy nemrég elkészült Roszatom-fejlesztés közül ez alapján Paks II. a legdrágább. Egy MW itt 1,5 milliárd forintba kerülhet.

Ez nagy valószínűséggel többszöröse az indiai Kudankulamban felépült kétszer 1000 MW-os blokk árának, ahol az elérhető adatok alapján MW-onként 310 millió forintos költséget számoltunk. Ez a fejlesztés ugyanakkor külön történet, az eredeti megállapodást még 1988-ban kötötte Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi, az átadást eredetileg 2007-re tervezték, a költségek mára megmásfélszereződtek.

A második helyezett a Leningrád II. blokk, ahol egy tudósítás 3,7 milliárd dolláros beruházást irányoz elő. Ez az – első költségbecslést jelentősen meghaladó – szám azóta növekedhetett. Az orosz novovoronyezsi erőműre ugyanakkor maga a Roszatom ad friss költség-előirányzatot. E szerint ott a két 1200 MW-os blokkot 607 millió forintos megawattonkénti egységáron húzhatják fel 2014–16-ig.

Ez az ezzel pontosan megegyező magyar fejlesztés árának kevesebb mint fele. Több – természetesen rendre a Roszatom által tervezett – oroszországi atomblokkra még hozzávetőleges számítást sem találtunk. Ilyen Belojarszk, Nyizsnyij-Novgorod vagy Rosztov. A kínai Tianvan meglévő blokkjai mellé épített kétszer 1000 MW-os fejlesztés ára sem ismert, de az ottani nyilatkozatok szerint a kivitelezés költségeit sikerült igen alacsonyra szorítani. A kalinyingrádi enklávéban tervezett, paksi méretű Balti fejlesztés egységára 850 millióra jön ki.

A beruházás előrehaladásában Fukusima után (amúgy Tianvanhoz hasonlóan) tapasztalhatóak voltak bizonyos döccenők, ám az a legújabb jelentések szerint az eredeti ütemterv szerint mégis halad tovább. Az Oroszországgal kiemelten jó viszonyt ápoló Belorusszia szintén 2400 MW-os fejlesztésének ára MW-onként 920 millióra jön ki; Oroszország a fejlesztéshez kétmilliárd dolláros hitelt nyújt.

A sorrendben következik a Roszatom-tárgyalástechnika ékköve, a török Akkuyu. Ott az ígéretek szerint négy 1200 MW-os blokkot húznak fel 2019–2022-ig. Az egységár alig magasabb, mint a belorusz. A megállapodás tiszta üzleti alapon áll, ennek megfelelően igen bonyolultra sikeredett. A Roszatom kezdetben 93 százalékos tulajdona 51 százalékra apadhat; a fejlesztő részvényeit török vállalkozók vásárolhatják meg. Az első 15 évben az első két blokk áramának 70, a második két blokk áramának pedig 30 százalékát fix, 27 forintos kilowattóránkénti áron veszi át a török áram-nagykereskedő.

Jordániával pályázat után néhány hónapja szerződött a Roszatom 2 ezer MW-ra, 2019-es átadással. A költségek mellett a helyszín sem biztos; az első, később jellemzően elszálló költségbecslések alapján itt a MW-onkénti ár már 1,1 milliárd forintra jön ki. Számos nemzetközi – így ezen túlmenően a vietnami, bangladesi, illetve örményországi – fejlesztéseik esetén ez az ár jön ki. Ez tekinthető tehát a jelenlegi adatok alapján középarányosnak. A jordániai fejlesztőcégben a helyi állam 51, Oroszország 49 százalékban részes.

Vietnamban Oroszország a 2 ezer MW-os fejlesztést Pakshoz hasonlóan teljes egészében állja. Bangladesben is hasonló a helyzet, de ott a különböző szakaszokra külön hitelszerződéseket kötöttek. Ezektől költségben igencsak elszállva a lista élén, a Paks II.-vel egy szinten áll az oly sokat hivatkozott finn Hanhikivi I. A finn Fennovoima és a Roszatom nemrég eldöntött közös 1200 MW-os fejlesztéséről – amely még végső hozzájárulásra vár – ugyan nem adtak ki hivatalos árbecslést, Lázár János mégis azt jelentette, információi szerint a magyar ár ez alatt húzódik. A megjelent adatok alapján ugyanakkor a finnek tarifája nagyjából Paks II. szintjén áll.

Hazánkkal ellentétben, ahol a Roszatom egy az egyben hitelezi a kivitelezést, a finneknél a szintén igen bonyolult megállapodás megint csak üzleti alapú megközelítést tükröz. E szerint a Roszatom 34 százalékot szerezne a 67 finn cég tulajdonában álló Fennovoimában, az erőmű viszont 15 forintos, önköltségi áron adná az áramot tulajdonosainak. A paksi atomerőmű tehát ez idő tájt a Roszatom legdrágább beruházásának tetszik, „versenyben” a finnekkel. A Roszatom-árakra ennél pontosabb becslések jelenleg nehezen adhatók: a paksi atomerőmű esetében például még tisztázatlan a költségeket akár 50 százalékkal is megfejelő, szükséges kiegészítő beruházások anyagi háttere is.

Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre szakértők az adatsor véleményezését szintén a nehezen becsülhető költségek miatt hárították el. Egyikük ugyanakkor valószínűsítette, hogy – noha a Roszatom minden fejlesztése teljesen biztonságos – mégiscsak az „extrákban” lehet a különbség. (Megjegyzendő, egyik fél sem hivatkozott arra, hogy milyen különleges beruházásokat igényel a paksi bővítés a világ más tájaihoz képest.) Forrásunk szintén rögzítette, hogy az orosz fél a fejlesztés 80 százalékára adandó 10 milliárd eurós hitelt csak felső határként jelölte meg. Vagyis végül akár ennél alacsonyabb számról születhet döntés. (Tisztázatlan ugyanakkor, hogy ha valami miatt elszaladnának a költségek, annak fedezésére Magyarországnak újabb hitelt kell-e felvennie.)

Ennek nyomán arra hívták fel a figyelmet, hogy a tárgyalások jelenlegi fázisában nem költség-összehasonlításokat kell végezni, hanem arról kell elmélkedni, hogy Magyarországnak szüksége van-e egy 2400 MW-os atomerőmű-fejlesztésre. E szakember szerint az új blokkok feltétlenül biztosítják a jövőben a magyar vállalkozások versenyképességét. A kérdés valóban parázs vitákat szül: környezetvédők és egyes más gazdasági szakemberek szerint ugyanis üzletileg sem éri meg Magyarországnak a beruházás.

Szakértők szerint a paksi atomerőmű 4400 MW-ra növelt kapacitására pokoli nehéz lesz majd jó áron vevőt találni a piacon
Szakértők szerint a paksi atomerőmű 4400 MW-ra növelt kapacitására pokoli nehéz lesz majd jó áron vevőt találni a piacon
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.