A Roszatom óránként jött Budapestre, Orbán Viktor és Lázár János féltucatszor tárgyalt az EU energiabiztosával, Oettingerrel, a magyar miniszterelnök konzultált Barroso EB-elnökkel, a Rothschild-csoport és a német Hengeler Mueller iroda a tender nélküli konstrukcióra szerezte meg a brüsszeli pecsétet. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár vezetésével egy kormányzati csúcsszerv vitte a szupertitkos projektet.

2007. március 28-án Budapesten, a Gellért Szállóban egy konferencián Orbán Viktor volt a szónok. A Fidesz elnöke arról beszélt: "a mi szerepünk nem abban van, hogy híd módjára összekössük az EU-t másokkal, hanem hogy súlyunknak és történelmi tudásunknak megfelelően felelősséget vállaljunk az unión belül a közös Európa-politika kialakításáért. Ezt a világos elkötelezettséget képviseli a Fidesz. Ezt kéri számon, és erre szeretné rávenni a mindenkori hatalmat gyakorló állami szerveket és a koalíciós pártokat, amikor azt kéri, hogy hagyjanak fel a különutas orosz energiapolitikával. Helyette inkább azon dolgozzunk, hogy Európának a függőséget enyhítő, közös energiapolitikája legyen Oroszország vagy egy harmadik szereplő irányába" - jelentette ki Orbán.

Zárószavai után a vendégek soraiban ülő orosz nagykövet, Igor Szavolszkij lépett fel váratlanul a pulpitusra, és a diplomáciában szokatlan módon reagált az elhangzottakra. Kijelentette: az olaj- és földgáz-kérdés egy rendkívül érzékeny piaci dolog. Leszögezte: Oroszországból nem az állam, hanem a vállalkozók szállítják az energiahordozókat. A szállító odamegy, ahol van fogadókészség. Ahol nincs, attól meg kell szabadulni. Nem kell ebből politikát csinálni. "Az energiastratégia politikai ügy, de a piac az piac. Megértettük egymást?" - zárta mondandóját a nagykövet.

Orbán Viktort mindez nem zavarta, fél évvel később egy lakiteleki konferencián a következőket mondta, szintén Oroszország kapcsán: "Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Oroszország expanziója, újraerősödése egy valóságos kihívást jelent a Nyugat számára. Olyan fenyegetést, olyan kihívást, amely Közép-Európából kiindulva elérheti az Európai Uniót, sőt elérheti a szövetségesek katonai erejét is. Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt most már mindenki kezdi veszedelmesnek látni". Kedden Moszkvában Orbán Viktor kormányfő mégis államközi szerződést írt alá a paksi atomerőmű kapacitás-bővítéséről Putyin orosz elnökkel.

Az elmúlt negyven év legjobb üzletét köti a magyar kormány - állították munkatársunknak kormányzati források. Ami a korábbi, "nem leszünk a Gazprom legvidámabb barakkja" típusú megnyilvánulásokat és az Orbán Viktor által képviselt energia-diverzifikációt illeti, jelenleg az a válasz: nem lesz új függőség. "Nem jönnek be az amerikaiak, nem jönnek be a franciák, és nem szolgáltatjuk ki magunkat más nagyhatalomnak. Ráadásul ma is függünk az oroszoktól, ami a paksi atomerőművet illeti". Orbán Viktor szerint állítólag mindez csökkenti az ország kiszolgáltatottságát. A kabinet "szakmai" érvelése pedig úgy hangzik: amikor csúcsra jár az atomerőmű-kapacitás, csak 60 százalékát produkálja a hazani áramfogyasztásnak, a magyar energiaszükséglet negyven százalékát más energiaforrásból kell megszerezni.

A 2013-as találkozó Moszkvában

A Paks-sztori egy évvel ezelőtt, 2013 elején kezdődött Moszkvában a 2009-es magyar parlamenti határozat alapján az Orbán-Putyin találkozón, a magyar-orosz konszolidációs folyamat eredményeképpen - mesélte a Népszabadságnak egy kormányközeli forrás. Ezt egy mai háttérbeszélgetésen Lázár János államtitkár is megerősítette. Más forrásunk szerint ez fordulat volt, hiszen pár évvel azelőtt még "hidegrázó" volt a viszony Orbán Viktor és Putyin között, emlékeztetett arra az időszakra, amikor az orosz elnök még Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghívására érkezett Budapestre.

Az események 2013 nyarán gyorsultak fel, akkor már lehetett látni, reális esély van rá, hogy a 2014-es választásokat megnyeri a Fidesz. Akkori kulcsszavaik: gazdasági versenyképesség, tartós gazdasági növekedés. Magyarország akkor áll talpra, ha négy éven keresztül minden évben legalább 4 százalékos lesz a gazdasági növekedés. A gazdasági növekedés versenyképességi kérdés, olcsó áram nélkül pedig nincs versenyképesség - hangzott a képlet.

Forrásaink szerint 2013 tavaszán-nyarán Orbán Viktor sokfelé, sok helyen kezdett el tájékozódni: elsősorban a német gazdaság prominenseinél, hiszen Magyarországon nagyon erős a német gazdaság hatása. Akkor folytatott olyan beszélgetéseket, melyek arra keresték a választ, hogy miként lehetne a német ipar és a magyar kormány viszonyát stabilizálni. E sorban folytak az RWE-vel és a Deutchse Telekommal a "konszolidációs megbeszélések", és megszületett a miniszterelnöki konklúzió: a legfontosabb kérdés a következő húsz évben Európában, hogy a német iparnak ki tud olcsó energiát biztosítani. Ez egybeesett azzal, hogy az oroszok jelezték, készek "értelmes" ajánlatot tenni a paksi atomerőmű-kapacitás fenntartásával új blokkok építésére.

A kiszivárgott hírek szerint Orbán Viktor 2013 augusztusában találkozott Budapesten Szergej Kirijenkoval, a Roszatom elnökével, aki Putyin elnök megbízásából utazott Budapestre. A találkozón a megállapodás is körvonalazódott, mégpedig úgy, hogy a paksi üzlet "semmivel nem lesz összekötve, szó sincs gázszerződésről, a gázszállítási szerződések jövőjéről" - állította munkatársunknak egy olyan politikus, akinek pontos információi vannak a tárgyalások ezen szakaszáról. Felhívta a figyelmet arra is: az oroszok azért voltak "flexibilisek", mert Oroszországnak érdeke, hogy Európában atomerőművet építsen. Ez kormányzati elemzők szerint részben gazdasági expanzió az oroszok számára, hiszen 10-12 milliárd dolláros üzletet "vásárolnak" a Roszatomnak a paksi projekttel. És ami fontosabb, Magyarország az első olyan uniós ország, melyben egy államközi megállapodás keretében atomerőmű-blokk megépítésére reálisan sor kerülhet. (A bolgár projektből visszavonult a Roszatom, a cseh és a szlovák projekt áll, Finnországban pedig üzleti alapú a konstrukció.) "Ez egy 10-12 milliárd dolláros beruházás, 10 ezer munkahelyet, jelentős gazdasági növekedést jelent. A megállapodásban tudományos-oktatási-technológiai együttműködés is szerepel, mint ahogyan a hatvanas években a nukleáris iparkutatás kapott egy lökést, ezt most hatvan évre itthon megkapja" - hívták fel a figyelmet. Az elmúlt negyven év legjobb üzletét köti a kormány. Míg a Roszatom Finnországban 5,7 milliárd euróért épít egy blokkot, a magyar olcsóbb lesz, messze 5 százalék alatti kamattal, 30 éves futamidővel. Az üzleti konstrukció is jó - érvelnek a kormányoldalon.

Egy Orbán Viktorhoz közel álló forrásunk szerint a 2013-as Orbán-Putyin találkozón Moszkvában már konkrétan felvetődött, hogy a paksi atomerőmű esetében a Magyarország ragaszkodik az állami beruházáshoz, azaz: az erőmű folyamatosan állami tulajdonban lesz. Az orosz fél tett ugyan olyan javaslatot, hogy üzemeltetik is az erőművet - ahogyan Törökországban is -, ez viszont elképzelhetetlen a magyar állam számára - szögezte le állítólag Orbán Viktor.

Ami a paksi projekt finanszírozását illeti: olyan hosszú lejáratú, több mint 30 éves futamidejű hitelt, amilyet az oroszok ajánlottak, piaci körülmények között nem lehet szerezni. Ráadásul, ha ez piaci hitel lenne, a beruházás összes kockázatát magának a paksi atomerőműnek vagy az MVM-nek kellene viselnie. Üzleti projekt tehát nem jöhetett létre, államközi megállapodásra volt szükség. Az oroszok azt is vállalták: maximális biztonsági technológiával építik meg az erőművet, emellett biztosítják a teljes finanszírozást. Ezzel versenyző ajánlatot sem a franciák, sem a japánok, sem a koreaiak nem tettek - legalábbis a magyar kormány értékelése szerint.

"Fél évet gondolkodott a miniszterelnök. És aztán Orbán Viktor 2013 nyarán eldöntötte: az energiakérdés a versenyképesség fő kérdése. 2013 augusztusában kezdődtek el az érdemi tárgyalások a Roszatommal" - árulta el egy megbízható kormányközeli szereplő.

Lázár János szerepe

Lázár János államtitkár augusztusban kapta a megbízást: neki kell vezetnie a miniszterelnök által a paksi projektre létrehozott szupertitkos kormányzati munkabizottságot. "Szeptember eleje óta a tárgyalások napi-heti rendszerességgel, nagy intenzitással folytak a Roszatom és a magyar kormány között. Novemberben az orosz pénzügyminisztérium is bekapcsolódott. Az érdemi tárgyalásokat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Orbán Gábor NGM-államtitkár, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külpolitikai államtitkár vitte, de mindenekelőtt Lázár János szűk operatív "team"-je, valamint a paksi atomerűmű menedzsmentje. Az MVM, az NFM és a paksi menedzsment "technikailag" vett részt, a politikai döntéshozatal a legmagasabb szinten történt - mondták forrásaink, hozzátéve: a kormány csak 2013 decemberében kapott hivatalos tájékoztatást arról, hogy a tárgyalások már előrehaladott fázisban vannak. Októberben már szerződéstervezet készült. Egy hónapig tárgyalták a kormányközi megállapodásnak a részleteit. Nagyrészt a pénzügyi konstrukció részleteit is kidolgozták, de Moszkvában még alku folyt az oroszok által ajánlott "nagyon kedvező" kamatról.

„Az olcsó áram Paksról jön”

Nem a rezsicsökkentés indukálta a megállapodást, sőt független attól. Az a nagy dobás benne, hogy ez az olcsó áram az ipar számára fontos. A megállapodás hátterében áll a német termelő szektor kedvezményhez juttatása is. A magyar kormány hivatalosan tájékoztatta Brüsszelt és megszerezte az előzetes hozzájárulást az orosz-magyar államközi megállapodáshoz. Így a projekt Brüsszel teljes jóváhagyását élvezi - állították egybehangzóan forrásaink, elárulva, hogy Orbán Viktor és Lázár János is tárgyalt Günther Oettingerrel az Európai Unió energiaügyi biztosával. Brüsszel arra is rábólintott, hogy Magyarországon az atomerű-kapacitás fenntartására vonatkozóan Orbán és Putyin - külön tender kiírása nélkül - szentesítse a magyar-orosz államközi megállapodást. Mindebben döntő szerepe volt a Rothschild-csoportnak, melynek fő profilja a globális pénzügyi tanácsadás. Számos kormányzat támaszkodott tanácsadói tevékenységére.

Orbán Viktor "valamikor" 2012-ben kötött megállapodást a Rothschild-csoporttal gazdasági tanácsadásra, és azóta számos alkalommal konzultált a csoport néhány vezetőjével, akik felhívták a figyelmét az energiaügy fontosságára. A pénzügyi tárgyalások hivatalosan a Rothschild-csoport "közreműködésével" zajlottak, zajlanak. Szintén a Rothschild-csoport tanácsára fogadott fel a magyar kormány egy német ügyvédi irodát, a Hengeler Mueller nemzetközi jogi tanácsadó céget, a leghíresebb nemzetközi ügyvédi irodák egyikét. E jogi tanácsadó cég "intézte el" a brüsszeli szentesítést. A kiszivárgott hírek szerint sikerült minden ajtót kinyitni Brüsszelben, a konstrukció megfelel az uniós jognak.

Orbán Viktor és Putyin elnök viszonya állítólag kifejezetten szívélyes. Ez részben egy rendkívül befolyásos német iparbárónak köszönhető, aki a paksi projektben végig közvetített Putyin és Orbán között - közölte végül egy jól értesült forrásunk, de a német mágnás nevét nem árulta el.

Lázár János államtitkár egy ma délutáni, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen a cikkünkben közölt több információt is hivatalosan megerősítette.

Paks