Sem a szabadságharcos kommunikáció, sem a kreativitás nem segít az Orbán-kabineten, ha az Európai Bizottság csütörtökön úgy foglal állást, hogy a paksi bővítés az uniós jog alapján közbeszerzés-köteles beruházásnak minősül. Úgy tudjuk, a kormánynak ennek ellenére nincs alternatív forgatókönyve.

Lázár János szerint a magyar kormánynak nincs oka aggodalomra amiatt sem, hogy Brüsszel a paksi bővítés beszerzéseinek felfüggesztését kérte a nemzetközi tender elmaradása miatt. A miniszter a konstruktív egyeztetésekben bízik.

Fordulat, bár korántsem olyan, mint a Rajnától keletre. Míg Németország köztudottan teljesen kilép az atomenergiából, a másik meghatározó európai hatalom, Franciaország jelentősen csökkenteni próbálja a nukleáris energiától való függőségét.

Az Energiaklub szerdai közleménye szerint az Európai Bizottság hivatalosan vizsgálja a paksi bővítés állami támogatását, brüsszeli források szerint ugyanakkor nem indult formális eljárás, hivatalból értékelik a projektet.

Legalább 75 százalékos áremelkedés, és a teljes élettartam alatt 85 százalék fölötti kihasználtság kell ahhoz, hogy a paksi bővítés visszahozza az árát – derül ki abból a modellszámításból, amelyet Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője készített. A kedden egy budapesti konferencián bemutatott modell megtérülési előfeltételeinek együttes teljesülésére a gyakorlatban nincs esély.

A kormány állításával szemben mégis készült hatástanulmány a paksi bővítésről, de nem véletlenül tartották titokban. A dokumentum szerint a beruházás az elképzelt formában pénzügyi, rendszerbe illesztési és környezetvédelmi okok miatt is megvalósíthatatlan – állítja a birtokában lévő részletekre hivatkozva Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Az MVM szerint félrevezető állításokat fogalmazott meg az ellenzéki politikus.

A Szlovákia soros elnökségét lezáró pénteki V4 találkozón a kormányfők két sarkalatos pontban is egyetértettek. Az Ukrajnából Nyugat-Európába vezető földgázvezeték fontos, az Európai Bizottság által szorgalmazott kötelező menekültkvóták viszont elfogadhatatlanok. Lesz megosztott magyar–szlovák külképviseleti együttműködés is – ezt már a szintén Pozsonyban tartott Globsec-csúcson jelentették be.

Folyamatosan növekedni fog a következő évtizedekben az atom részesedése a világ energiatermelésében – erre számítanak azok a szakemberek, akik Moszkvában nemzetközi fórumon tekintik át az ágazat helyzetét. Szerintük a nukleáris és a zöld energia nem kizárja, hanem kiegészíti egymást.

Nagyjából 10 percben tudta le a parlament gazdasági bizottsága keddi ülésén az atomenergia alkalmazásának biztonságáról szóló jelentések megtárgyalását és elfogadását. Ha egy külsős vendégnek nem adnak szót, vitára sor sem került volna – így azonban kiderült, hogy amit az állami hatóságok tökéletesen biztonságosnak látnak, az a szakértőket nem feltétlenül nyugtatja meg.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, akihez újabban a paksi bővítés ügyei is tartoznak, először decemberben jelentette be, majd április végén megerősítette: a kormány nemzetközi menedzsmentre kívánja bízni a paksi atomerőmű vezetését.

Fogalma sincs a kormánynak, miből finanszírozza majd az atomerőművek működtetése és leszerelése során keletkező sugárzó hulladék végleges tárolását – közvetve ez derült ki Aradszki András energiaügyi államtitkárnak egy parlamenti kérdésre adott válaszából. A teljes hulladékkezelési költség ezermilliárdos nagyságrendű, ebből jelenleg 250 milliárdra van fedezet.

Közös nyilatkozatban tiltakozik a Greenpeace, az Energiaklub, a Védegylet és a Levegő Munkacsoport a paksi bővítés környezeti hatásai ügyében tartott csütörtöki közmeghallgatás méltatlan körülményei miatt. A zöldek szerint az esemény inkább az elhallgatásról szólt, és nem felelt meg az előírt törvényes feltételeknek.

Elvileg a tervezett új atomerőmű környezeti hatásairól tartottak közmeghallgatást csütörtök este Pakson, de a résztvevők mindenről faggatták a jelen lévő szakértőket – a bizalom szintjét jelzi, hogy a szabályok adta lehetőséggel élve többnyire névtelenül. A válaszoktól viszont aligha lettek okosabbak, így az éjszakába nyúló szeánsz második feléről a közönség nagyobbik fele elszivárgott.

Moszkva szerint Brüsszel politikai nyomásgyakorlása ellenére is „áterőltették” a paksi szerződést.

A Demokratikus Koalíció kezdeményezi, hogy Pécsett tartsanak helyi népszavazást a várostól körülbelül nyolc kilométerre tervezett atomtemető ügyében – jelentette be a párt ügyvezető alelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

A pécsiek véleménye és megkérdezése nélkül nem épülhet a jövőben semmiféle atomhulladék-tároló a Mecsekben - írta Pécs polgármestere az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Akár az 1700 milliárd forintot (a paksi bővítés árának a felét) is meghaladhatja annak az atomtemetőnek az építési költsége, amely az új reaktorok leszerelési hulladékának, illetve a kiégett fűtőelemeknek a végleges tárolására szolgál majd. Ez a tétel egyelőre nem szerepel a bővítés költségvetésében.