Ő a Népszabadság kérdésére azt hangoztatta, hogy a Roszatom – bár finnországi beruházásához a későbbi nyereség reményében 2,4 milliárd eurós támogatást kap a nemzeti jóléti alapból – nyereséges, vagyis nem szorul állami finanszírozásra. Számot nem mondott, a cég internetes honlapján pedig egyelőre csak a 2013-as beszámolót tették közzé – az 155,2 milliárd rubeles, azaz mai árfolyamon mintegy 830 milliárd forintos EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti) eredményt mutat.
Méltatlankodva utasította vissza Komarov azokat a nyugati értékeléseket, amelyek „az orosz kormány megnyújtott karjaként”, a politikai és gazdasági nyomásgyakorlás eszközeként mutatják be a Roszatomot. A konszern – a politikai tényezőktől függetlenül – mindig teljesítette szerződéses kötelezettségeit, sikereinek egyik előfeltétele éppen a jó híre, amit nem kockáztathat – fejtegette lapunknak, és példaként azt hozta fel, hogy Moszkva és Kijev súlyos politikai konfliktusa ellenére is folytatódik a nukleáris fűtőelemek szállítása Ukrajnába.
Olcsó, széles körben elérhető, megbízható, biztonságos, költséghatékony, emeli a szakoktatás színvonalát, ösztönzi a tudományos kutatásokat, a gazdasági fejlődést regionális és nemzeti szinten is – így jellemezték az atomenergiát az Atomexpón, ahol az egyik fő téma az volt, miként hat a nukleáris ipar a társadalmi-gazdasági fejlődésre. A zöldek részéről rendszeresen elhangzó bírálatokat egyebek közt azzal igyekeztek visszaverni, hogy az atom nem a megújuló energiaforrásokkal versenyez (ezekkel inkább ki kellene egészíteniük egymást), hanem az igazi ellenfél a gáz- és széntüzelésű erőművekben szén-dioxid-kibocsátással termelt energia.
Sőt, a konferencián elhangzottak szerint a nemzetközi színtéren mozgó nagy atomipari vállalatok sem feltétlenül csak konkurensei egymásnak, a fölöttébb kényes és a biztonságra különösen sokat adó ágazat ugyanis nemzetközi összefogást is feltételez. A francia nukleáris és energetikai társaságokkal inkább partneri, mintsem vetélytársi a Roszatom kapcsolata – mondta Kirijenko, amit megerősített Philippe Knoche, az állami többségű francia atomkonszern, az Areva vezérigazgatója is, mondván: egyszerre versenyeznek és kooperálnak egymással.
Európában több helyen, Paks mellett például Finnországban, valamint Franciaországban is készül atomerőmű-beruházás, Csehország ugyancsak két új reaktor építését tervezi, és az egyik fő téma volt a nukleáris együttműködés Robert Fico szlovák kormányfő keddi moszkvai látogatásán is. Az új „atomreneszánsz” azonban mégis elsősorban az ázsiai és közel-keleti országoknak köszönhető. És valószínűleg az energiaéhes feltörekvő gazdaságoktól várható a további bővülés jelentős része is. Merthogy a szakértők egyértelműen arra számítanak, hogy a lendület nem hagy alább. „Hogy lehetne másként jobb életfeltételeket teremteni Afrikában annak a 600 millió embernek, aki még mindig villamos áram nélkül él?” – hozott fel egy érvet Mihail Csudakov, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgató-helyettese.
Az orosz szakember és kollégái is azt várják, hogy 2050-re jelentősen megnő az atom jelenleg 11 százalékos részesedése a világ energiatermelésében. A többség 15-20 százalékra számít, de Kirijenko akár a közel egyharmados arányt is elképzelhetőnek tartja. Persze csak akkor, ha valóra válnak azok a tervek, amelyek értelmében öt-tizenöt éven belül a jelenleg alkalmazott mellett sikerül piacképessé tenni egy új atomtechnológiát is. Az úgynevezett zárt üzemanyag-ciklusú, gyorsneutronos reaktorok nagyban hozzájárulnának ahhoz, hogy kevesebb nukleáris hulladék keletkezzen, hiszen a most üzemelő nyomottvizes reaktorok kiégett fűtőelemeiből gyártott üzemanyagot használnak. A cél az – mondta a Roszatom-vezér –, hogy az atomtemetőkben olyan anyagok kerüljenek a föld alá, amelyek sugárzása nem nagyobb, mint az onnan kibányászott uráné volt.
Marad tér az alternatívoknak is
A paksi erőműbővítés előkészítése az egyeztetett menetrendnek megfelelően zajlik, nincs egyetlen nap csúszás sem – jelentette ki a Roszatom vezérigazgatója. Kirijenko a moszkvai atomfórumon tartott sajtóértekezletén így azt is megállapíthatta, hogy Oroszország elégedett a munka menetével, és dicsérte a magyar atomszakemberek felkészültségét.
|
Atomenergia-ellenes Greenpeace-tüntetés 2011-ben. Nő az igény
Alexander Natruskin / Reuters |
A paksi beruházás magyar kormánymegbízottja egyebek között azzal érvelt a beruházás mellett, hogy versenyelőnyhöz juthat az az ország, amely idejében épít a levegőt nem szennyező, így klímaváltozást sem okozó atomerőművet. Aszódi Attila szerint az egyes államok által kibocsátható szén-dioxid mennyiségi kvótái alaposan megdrágulnak a jövőben, így emelkedik a fosszilis energiát előállító, elsősorban a széntüzelésű erőművekben termelt áram ára.
Márpedig Magyarország számára fontos, hogy megbízhatóan, olcsón jusson nagy mennyiségű villamos energiához, csökkenteni lehessen az energiaimport arányát, és az ellátásbiztonság is jobb, ha nukleáris fűtőanyagokra hagyatkozunk – mondta a szakember, de hozzátette: a magyar energiaképletben a nukleáris energiának hosszú távon szánt 40 százalékos arány tág teret hagy a bővülésre az alternatív energiaforrásoknak is.
