galéria megtekintése

Az atomenergia ára

9 komment

Dr. Molnár László

Környezetvédők és „zöld”-újságírók lelkesen támogatják a megújuló energiás befektetéseket, és örülnek az elért eredményeknek. Büszkén mondják, rengeteg új szél- és napenergia-egység épült ennyi és ennyi megawatt (MW) kapacitással, és kézenfekvőnek tartják a kiépült kapacitások árát összevetni a nukleáris kapacitások költségeivel. De felmerül a kérdés: nekünk, fogyasztóknak tényleg a kapacitás a fontos? A válasz nem, nekünk villamos energiára, köznyelven áramra, megawattórára (MWh-ra) van szükségünk, mert az működteti a háztartási gépeinket, és azzal világítunk a lakásban, a hivatalban, de az Audi- vagy Mercedes-gyár is villamos energia segítségével termel nem kevés magyar GDP-t.

A kapacitás, a MW csak egy áramtermelő lehetőség, de technológiánként jelentős mértékben eltérő mennyiségű villamos energiát lehet termelni. Hogy mennyit, azt mutatja az ún. kapacitásérték, mely megadja, hogy egy év alatt pl. 1000 MW kapacitással hány MWh villamos energiát lehet termelni. A Paksi Atomerőmű az év, azaz a 8760 óra 92 százalékában termel. A szélenergia ezzel szemben csak 15 százalékban, 1300 órában termel, a nominális kapacitásra vetítve, a német statisztika alapján. Ennél is rosszabb a helyzet a napenergiánál, mely kb. csak 10 százalékot termel. Azaz 1000 MW nukleáris kapacitás hatszor annyi energiát termel, mint egy azonos kapacitású szélturbinafarm. A napenergiánál pedig ez az arány még rosszabb, ebben az összehasonlításban az atomerőmű kilencszer több energiát termel. A szél és a nap termelési gyengeségét mutatja, hogy a sok tízezer MW kapacitás ellenére a német árammixet az éghető tüzelőanyagok és az atom dominálja 80 százalékkal, míg a megújuló energiák – vízenergia nélkül – csak 16 százalékot termelnek.

Marabu rajza

 

Tovább rontja a megújulók helyzetét, hogy áramtermelésük nem igazodik a fogyasztáshoz. Ha nem fúj a szél, nem süt eléggé a nap, szén- és földgáztüzelésű erőműveknek kell azonnal beindulniuk, melyek rendelkezésre állása, energiafogyasztása nem csekély költséget okoz. Ha pedig gyönyörűen süt a nap, és a szél is fúj, az áramtúltermeléshez vezethet, és miután a legtöbb országban nincsenek áramtároló lehetőségek, pl. szivattyús tározók, így a fölös áram akár megoldhatatlan rendszer-szabályozási gondot is okozhat.

Nézzük, hogy Európa leginkább környezetbarát országában – ahol évi 23 milliárd euróval támogatják a zöldáramtermelést – hogyan alakul a különféle áramtermelési technológiákkal megtermelt villamos energia költsége a híres német kutatóintézet, a Fraunhofer Institut 2013. évi adatai alapján, középértéken.

A fosszilis energiák közül legolcsóbb a barnaszén bázisú áramtermelés (46 euró/MWh), ezt követi a kőszén (71) és a földgáz (86). A megújulók közül a szárazföldi szél 76, a tengeri szél 157, a biomassza 175, a kis szoláris fotovoltaikus 120, a nagy fotovoltaikus 98 euró/MWh. A Paksi atomerőmű 42, a tervezett Paks 2. a számítások szerint 53 euró/MWh költséggel termel. Láthatjuk a német táblázatban, hogy a legolcsóbb a szén- és az atombázison termelt áram, míg a szél és a nap termelte áram 2-3-szor magasabb költségű, és a biomassza akár négyszer drágább lehet. Tapasztalat, hogy a már amortizálódott atomerőművek rendkívül olcsón termelnek.

Még szélsőségesebb lesz a helyzet, ha az áramtermelő technológiák életciklusra vetített költségeit vetjük össze. Az OECD Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) WEO–2014 című tanulmánya szerint életciklusra vetítve, az összes költséget figyelembe véve, a nukleáris eredetű áram a legolcsóbb, a nem vízerőművi megújulók (szél, nap, geotermikus, biomassza) a legdrágábbak. További negatív tényező a nem víz megújulók versenyképességében ezeknek a technológiáknak relatíve rövid, 20 év körüli élettartama. Ezzel szemben áll az új atomerőművek 60 éves élettartama. Az atomerőmű működési ideje alatt tehát háromszor meg kell ismételni a megújulós beruházást, ami jelentős költségnövekedést okoz.

A WEO–2014 tanulmány szerint a nem vízerőművi megújulók életciklusra vetítve 200, az atomerőmű 50 USD/MWh költséggel termel, azaz az atom négyszer olcsóbb, míg a gáz-, szén- és vízenergia bázisú termelés költsége 150 és 80 USD/MWh között van. Ezért épül jelenleg 47 új nukleáris blokk. Vagyis hiába fúj ingyen a szél, süt ingyen a nap, a szél- és a napenergia nem olcsó technológia. Különösen most, a nagyon olcsó fosszilis energiák idején nagyon távol áll attól, hogy versenyképes legyen. A Mátrai Erőmű is csak azért termel napenergiás áramot, mert azt messze a piaci szint feletti, államilag támogatott áron veszik át. Ezért írja a WEO-tanulmány, hogy még 2040-ben is horribilis, 200 milliárd euró fölötti támogatást fog igényelni a megújuló bázisú áramtermelés. Még nagyon hosszú ideig együtt kell élnie a fosszilis és az atomenergiának a megújuló energiákkal. A megújulókra fordított támogatások nagyobb részét célszerű lenne energiahatékonyságra fordítani, mert annak sokkal nagyobb lenne a klímavédelmi hatása.

A szerző az ENSZ Fenntartható Energia Bizottság (Genf) volt elnöke

*

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.