Miskolczi Péter, a Filmalap produkciós igazgatójának tartozásáról pedig a kormánybiztos elmondta: lehet, hogy tartozik 75 millióval az MMKA felé, de az alapítvány sem fizette ki a tartozását a producernek: „ez csirke-tojás szituáció”. Andy Vajna nyilatkozata az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának filmszakmai meghallgatásán (Vajna lemondott a filmes érdekeltségeiről; Index, 2011. 11. 03.)

Néhány órája megint úgy tűnik, még sincs minden elveszve, mégis egyenesbe jöhetnek a dolgok előbb-utóbb. (Fény az alagút végén satöbbi.) Gyurcsány Ferenc váratlanul közös adópolitikai gondolkodásra szólította föl az ellenzéki erőket. (Nem lennék most Kövér László helyében.)

Nem lehet eléggé lelkesedni a tényállásért, miszerint a magyar baloldalnak az utóbbi hetven évben nem volt annyi vezető ereje, mint most két hét alatt. És ezt is Orbán Viktornak köszönhetjük.

A tejesláda nem egyszerűen kultusztárgy, nem csupán a hiperfunkcionalitás élő mementója, de a vidéki létforma alapvető szükségességű eszköze a mai napig, sőt, talán az sem lenne blaszfém fölvetés, ha a szigszalag (szikszallag)-púrhab-sarokcsiszoló (flex) szentháromság negyedik tagjának jelölnénk.

Tényfeltáró cikket közöl a Kreatív Online "Mi folyik az Indexnél?" címmel. Az írás arra keresi a választ, mi állhat a hírportál vezetőinek sorozatos távozása mögött, illetve valóban politikai nyomást gyakorol-e a szerkesztőségre a tulajdonos.

Szeptember 30-ával távozik Uj Péter az Index főszerkesztői székéből, de az Index.hu Zrt. igazgatóságának tagja marad.

A héten kiderült, hogy a válság nem V alakú, ahogy egy éve hittük, de nem is W alakú, ahogy két hónapja hittük, és még csak nem is WWW alakú, ahogy két hete hittük, hanem havasi gyopár alakú, de lehet, hogy direkte nonfiguratív, ebben az esetben pedig feleségünk, barátnőnk csípejére tetováltathatjuk úgynevezett ribancrendszámként.

Uj Péter nem nyugodott bele a bírósági döntésbe, amely szerint egy, lapunkban megjelent, a Tokaj Kereskedőház nagyon olcsó, Tokajhoz méltatlan borait leszarozó cikke becsületsértő volna: az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult.

Különbség van egy személy jó híre és méltósága, és egy vállalat kereskedelmi hírneve között - ennek megállapításához a strasbourgi emberjogi bíróságig kellett elmennie Uj Péternek egy lapunkban megjelent kijelentését védelmezve.

Pont egy hetet ugranék vissza, személyes érintettség okán: május 31-én a pánikba esett ország még lázasan kereste, hogy ki a felelős a Budaörsi úti gigadugóért. Egy nappal később Tarlós főpolgármester visszavonta az egészet, mármint a dugót okozó buszsávkísérletet, amivel persze veszélyes precedenst teremt: mi lesz ebből az országból, ha különböző szintű vezetők csak úgy belátják, hogy tévedtek, nem védik a hülyeségeiket körömszakadtáig? Hova jutunk így? Ez az út nyilvánvalóan anarchiába vezet.

A cafeteriarendszer kiagyalója, fenntartója, támogatója egyként a dolgozó nép ellensége.

Megragadnánk az alkalmat, hogy lelkesen üdvözöljük a legújabb bürokráciacsökkentő csomagot.

Agyleszívó szakmázós maraton után – konferenciaszezon van, az internet immár hétköznapjaink része lett, nem messze az idő, amikor a hűtőszekrényünk föllép az információs szupersztrádára és letölti magának a pármai sonkát – esik be az ember éjjel a Tescóba, hogy akkor tisztítószerek, föl van cetlire írva. Semmit nem gyűlölök annyira, mint a tisztítószereket. Nem, nem a katonaság miatt, Lentit is megúsztam egyetlen ultrázással.