A török hadsereg lázadó egységei péntek este megszállták Isztambult és Ankarát. Éjfélkor (magyar idő szerint este tizenegykor) rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat hirdettek ki, katonák az állami tévében jelentették be, hogy átvették a hatalmat, de a puccskísérlet hajnalra megbukott, a Recep Tayyip Erdogan elnökhöz hű erők visszavették az irányítást. Éjszaka sok helyen tűzharcok alakultak ki, bombázták a parlamentet is. Országszerte csaknem háromszázan haltak meg a különféle összetűzésekben. Több mint 1500 puccsistát letartóztattak, egy tábornokot pedig megöltek. A bolgár határt lezárták. 

Hogyan jutott Törökország arra a drámai pontra, hogy a hadsereg egy kisebbségi része megpróbálja magához ragadni a hatalmat? 

A török hadsereg Kemál Atatürk, az ország moderizálójának és máig ikonikus vezetőjének halála óta úgy érzi, felelős az alkotmány, illetve az atatürki szekuláris hagyományok megvédéséért. 1938 óta már többször megtörtént, hogy egy-egy török kormány túl messzire ment az iszlamista hagyományok felélesztésében, mire a hadsereg puccsal eltávolította a kabinetet.

Valaki belerúgott egy kóbor kutyába. Az ezt követő verekedésnek két halálos áldozata lett, egy török és egy szíriai.

Az orosz államfőhöz címzett levélben kért bocsánatot a török elnök az orosz légierő egyik vadászgépének tavaly novemberi lelövéséért.

Balesetveszélyt jelző táblák és kerítések között ünnepelheti a kormány a Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566 emlékév csúcsrendezvényét. A baranyai kormányhivatal a napokban életveszélyessé nyilvánította a szigetvári vár jelentős részét.

A török parlamentáris demokrácia halála és a Recep Tayyip Erdogant megerősítő elnöki rendszer felé tett fontos lépésként értelmezik elemzők, hogy tegnap megszavazta az ankarai parlament: a terrorizmussal vádolt képviselőket megfoszthatják mentelmi joguktól. Ha ennek alapján kizárják a kurd képviselőket, szabad lesz az út Erdogan vágyott „szultáni” rendszere előtt. 

A török parlamentben erős többséget kapott az a törvényjavaslat, amely megfosztaná mentelmi joguktól a kurd érdekeltségűnek mondott Népek Demokratikus Pártja (HDP) 59 képviselőjét. A törvényjavaslat ügyében újabb szavazások lesznek, s ha nem kap kétharmadot, akkor népszavazásra bocsátják.

Ellenszegült a török bíróság az országot a diktatúra felé vezető államfőnek: enyhének számító ítéletet hozott a Cümhüriyet című lap főszerkesztője és munkatársa ellen folyó eljárásban. Can Dündar és Erdem Gül bűne az volt, hogy a lap megírta: Törökország fegyverrel segítette a szíriai iszlamistákat. A bíróság előtt egy merénylő rálőtt Dündarra.

Letartóztattak egy holland újságírót vasárnap Törökországban, miután kritizálta Recep Tayyip Erdogan elnököt és kormányát.

A szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveres terrorszervezet támogatóitól Törökország akár meg is vonhatja a török állampolgárságot – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök egy ügyvédek számára szervezett rendezvényen kedden Ankarában.

Általános támadásra készül ellenzéke ellen a török kormányzat a vasárnapi, ankarai véres merénylet után. Recep Tayyip Erdogan államfő keddi beszédében azt követelte, hogy a terrorizmus elleni törvényt terjesszék ki a „terrorizmus támogatóira, legyenek azok parlamenti képviselők, tudósok vagy újságírók”.

Akár 4 évi börtönbüntetést is kaphat Hakan Sükür, minden idők egyik legsikeresebb török labdarúgója, amiért megsértette Recep Tayyip Erdogan török elnököt és fiát - jelentette a Dogan török hírügynökség szerdán.

A világ egyik turisztikai központjában, Isztambul leglátogatottabb helyén robbantotta fel magát tegnap egy öngyilkos merénylő.  A hatóságok szerint egy 27 éves szaúdi férfi volt a tettes. A tíz halott, illetve a tizenöt sebesült többsége német, de vannak norvég, perui, török és dél-koreai sérültek is.

Őrizetbe vette a török rendőrség kedden az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen befolyásos iszlám hitszónok legalább 35 feltételezett követőjét, akik a hatóságok gyanúja szerint puccskísérletre készültek.

Kijárási tilalmat rendeltek el kedden a török hatóságok az ország kurd többségű délkeleti térségének egyik városában, Silvanban, miután hétfőn légicsapásokat mértek a kurd autonómiáért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki állásai ellen.

A török kormány szerint az Iszlám Állam felelős a szombati véres ankarai robbantásokért. A hétfőn utcára vonult tüntetők szerint azonban az államfő a felelős, mert kurdellenes hangulatot szít.