Véres puccskísérlet Törökországban, sok halott

Ankarát hajnali egy előtt hatalmas detonáció rázta meg. Katonai helikopterek támadtak a TURKSAT műholdsugárzó székházát. Több internetre feltöltött videón látszik és hallatszik, ahogy a török hadsereg AH-1 Cobra típusú harci helikopterei több ankarai célpontra mértek gépágyúval csapást.

Fotó: Tumay Belkin / Reuters

A Reuters szerint később a parlamentnél páncélosok nyitottak tüzet, helyi idő szerint hajnali háromnegyed kettőkor pedig – írta az AP hírügynökség – detonáció rázta meg az épületet. Egy szemtanú az AP hírügynökségnek elmondta, hatalmas füstoszlop emelkedett az épület mögül a robbanás után, de  azt nem tudta megerősíteni, hogy a támadás közvetlenül a parlament épülete ellen irányult-e. Annyi biztos, hogy a vadászgépek nagyon alacsonyan repültek el az épület terület felett. A Reuters később két újabb robbanásról adott hírt. Az épületben a támadássorozat hatalmas pusztítást végzett.

Forrás:: Ömer Celik / Twitter

Az állami Anadolu hírügynökség szerint lövések dördültek a fővárosi rendőrkapitányságnál is. Ebben az incidensben – jelentette később az NTV televízió – 17 rendőr vesztette életét. A török főügyészi hivattal közlése szerint a fővárosban eddig összesen 42 ember halt meg a különféle összetűzések következtében. A titkosszolgálatok ankarai központját helikopterről lőtték, de videófelvételek tanúsága szerint tüzet nyitottak más földi célpontokra is.

Az Anadolu egy helyi idő szerint délelőtt tízkor kiadott hírében már összesen 90-re  tette a puccskísérletet kísérő összetűzések halálos áldozatainak a számát – közülük 41 rendőr, 47 civil, ketten kormányhű katonák – és 1154-re a sérültekét. Összesen azonban ennél jóval többen haltak meg, hiszen legalább 104 puccsistával végeztek az Erdoganhoz hű erők.

Egy reggeli televíziós hír szerint F-16-os vadászgépek bombákat dobtak le az ankarai elnöki rezidencia mellett. Ennek az akciónak is vannak sérültjei, az pedig egyelőre nem világos, hogy ezek ugyanazok az F-16-osokról van-e, szó, amelyekről egy későbbi hír azt állította, hogy csapásokat mérnek az elnöki rezidenciánál felvonuló puccsista erők tankjaira.

Isztambulban a két kulcsjelentőségű híd mellett tankok vonultak fel az Atatürk repülőtér előtt is, amelyen az összes járatot törölték. A SkyNews élő adásában lehetett hallani, hogy tűzpárbaj alakult ki.  

Lövések dördültek a rendőrfőkapitányság épületénél, a Boszporusz hídnál pedig tűzpárbaj tört ki a puccsista katonai egységek és az Erdogan-rezsimhez hű biztonságiak és civilek között. Török hírügynökségi információk szerint a Boszporusz hídnál ketten meghaltak és többen megsérültek, amikor a tüntető tömeg egy része a katonai zár ellenére át akart kelni a túloldalra. Helyi idő szerint este 11 órától a hídnál folyamatos a fegyverzajt lehetett hallani. A SkyNews beszámolója szerint a lövések elől néhányan egy busz mögé bújtak, amelyik a híd felhajtójánál ragadt a katonai zár után. 

A Boszporusz hidat lezáró katonák – körülbelül ötvenen – helyi idő szerint reggel hét előtt tankjaikat hárahagyva felemelt karral megadták magukat. Letették a fegyvert a Taksim téri puccsisták is.

Fotó: Murad Sezer / Reuters

Vasin Sahin isztambuli tartományi kormányzó szombat reggel jelentette be, hogy a puccskísérlet vezetője egy dandártábornok, akit őrizetbe vettek, ugyanúgy, ahogyan korábban egy ellentengernagyot, Nejat Atilla Demirhant is a déli Mersin tartományban.

Fotó: Murad Sezer / Reuters

A puccsot valószínűleg azok a tüntetők hiúsították meg, akik Erdogan felhívására országszerte elárasztották az utcákat. Az államfő ugyanis  a puccs kezdetén FaceTime-on bejelentkezett a CNN Türk televízióban, és ellenállásra szólította fel a híveit a puccsistákkal szemben. Erdogan fél egy körül úgy nyilatkozott a CNN Türknek. Elmondta, a puccs egy hadseregen belüli gülenista kisebbség műve, és úrrá fognak lenni a helyzeten.

Ankarához hasonlóan folyt a vér Isztambulban is. Erdogan felhívására a Taksim téren, Törökország legnagyobb városának a központjában jelentős hatalompárti tömeg gyűlt össze, és villámgyorsan túlerőbe kerültek a katonákkal szemben. Többen a „Vállvetve a puccs elen!” szlogent skandálták. A katonák itt és a városban  máshol is – írja az egyik fotósára hivatkozva az AFP – a tömegbe lőttek, áldozatok is vannak. A hadsereg ellen tüntető tömeg taxikkal és egyéb járművekkel próbálta megakadályozni a tankok előrenyomulását. Az ezen a linken elérhető videón viszont az látszik, hogy a tankok annak ellenére nyomultak előre, hogy elállták az útjukat és felmásztak rájuk az emberek.

Fotó: Murad Sezer / Reuters

Kórházi jelentések szerint az isztambuli zavargásokban összesen hatan vesztették életüket és százan sérültek meg. A Daily Sabah egyik Twitter-bejegyzése szerint a halottak között van Erdogan elnökválasztási kampányának a vezéralakja, Erol Olcak és Olcak 16 éves fia is.

Fotó: Murad Sezer / Reuters

Erdogan hollétéről sokáig csak annyit lehetett tudni, hogy biztonságban van, Hulusi Akar vezérkari főnök viszont túszul ejtették a hadsereg ankarai főhadiszállásán. Késő este a Reuters hírügynökség egy képet közölt Erdoganról, amely állítólag Marmaris üdülőhelyen készült az Égei-tenger partján.

Bár a puccsisták Ankarában és Isztambulban is több csomópontot, illetve kulcsfontosságú állami épültet elfoglaltak, hajnalra mindegyiket feladták a tüntető tömeggel és az Erdogan fémjelezte hatalomhoz hű lojális erőkkel szemben. Ezek egyike a TRT székháza volt, ahonnan most már újra sugároz az állami televízió. A rendőrök folyamatosan veszik őrizetbe a puccsista katonákat, Binali Yildirim török miniszterelnök fél négy előtt jelentette be, hogy a puccsisták vereséget szenvedtek, az ellenőrzés „nagyrészt” újra a politikai hatalomé Törökországban. Ankara és Isztambul felett repüléstilalmi zónát hirdettek ki. Yildirim figyelmeztetett, hogy a kormányhoz hű erők minden olyan helikoptert és vadászgépet lelőnek, amely feltűnik a levegőben.

Ismail Kahraman házelnök délelőtti közlése szerint eddig 1563 puccsista katonát tartóztattak le, köztük 29 ezredest és öt tábornokot, egy tábornokkal pedig végeztek. Fénykép- és videófelvételek tanúsága szerint több puccsista katonát az Erdogan felszólítására utcára vonuló tömeg lincshangulatban kapott el és fegyverzett le. Az ankarai ügyészi hivatal eközben elfogatóparancsot adott ki az államcsíny több vezéralakja ellen, köztük a legfelsőbb bíróság néhány tagjával.

Fotó: Yagiz Karahan / Reuters

A győzelmi jelentésekkel szemben Ankarában szombat délelőttig képlékeny volt a helyzet. A parlament elleni támadás mellett ezt tanúsítja az is, hogy a török fővárosban újra és újra hallani, hogy fel-felugatnak a fegyverek, sok helyütt lehetett látni lázadó katonákat és tankokat az utcákon a rengeteg tüntető mellett.

Szombat reggelre visszatért a nyugalom Ankarába az éjszakai puccskísérlet után - számolt be a helyszínről Az al-Dzsazíra szerint szombat délelőttre a török fővárosban is helyreállt a nyugalom. Még a légierő gépei járőröznek, de harcok zaját már több órája nem hallani. isztambulban is kezd visszatérni az élet a normális kerékvágásba. a Boszpurusz hídon – írja a Guardian – most Erdogan hívei ünnepelnek. Sokan azokat a zázslókat lengetik, amelyeket a puccsistáktól vettek el.

A parlametnél egészen a reggeli órákban is felhangzott néha egy-egy detonáció robaja, de egyetlen török képviselő sincs a sérültek között. Yildirim szombatra összehívta a törvényhozás rendkívüli ülését. A török ellenzéki pártok – a  baloldali Köztársasági Néppárt (CHP),  a szélsőjobboldali Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) és a kurdokat tömörítő baloldali Demokratikus Néppárt (HDP) – egyaránt elítélték a puccskísérletet és hitet tettek a demokratikus jogállam mellett.

Fotó: Yagiz Karahan / Reuters

Helyi idő szerint hajnali három után puccsista katonák hatoltak be a CNN Türk székházába Isztambulban. A hírtelevízió adása eltűnt az éterből. Az épületért fél ötig folyt a harc a puccsisták, illetve a kormányerők és a tüntetők között. A konfliktus a kormányerők győzelmével zárult, a CNN Türk folytathatta az adást.

Az eredetileg Isztambulba érkező repülőgépeket a városhoz közeli Sanayi repülőtere fogadta. Emiatt onnan több órás késéssel indulnak csak a repülőgépek. A Sabiha Gocken repülőtérről a FlightRadar szerint az utolsó gép másfél órával ezelőtt szállt fel. A Németországba tartó utasszállító éjfél után hagyta el Magyarország légterét.

A hadsereg kormányhű egységeinek végül helyi idő szerint negyed hatkor sikerült visszaszerezniük teljes egészében az Atatürk repülőteret a puccsistáktól. A Turkish Airlines ezután közölte, hogy reggel hattól (magyar idő szerint öttől) a légikikötő újra indít és fogad járatokat.

A török hatóságok hajnalban lezárták a bolgár határt, a szófiai kormány pedig a maga részéről a határőrizet megerősítését rendelte el.

Fotó: Huseyin Aldemir / Reuters

Helyi idő szerint hajnali négy körül Erdogan Isztambulba érkezett. Repülőgépe az Atatürk repülőtéren szállt le, ahol a várakozások szerint beszédet kellett volna mondania. Emiatt a nagyvárosból rengeteg híve indult el a légikikötő felé. Hatalmas üdvrivalgással fogadták az államfőt, amikor kiszállt egy kocsiból, de Erdogan azonnal elhagyta a repülőteret. Később televíziós beszédben hazaárulóként aposztrofálta a puccsistákat, akik „keményen meg fognak fizetni” a tettükért. „Nem fogjuk átengedni Törökországot a megszállóknak” – fogalmazott. Elmondása szerint Marmarisban bombatalálat érte a hotelt amelyben lakott, nem sokkal azután, hogy ő és a kísérete Isztambul felé indult. Azt, hogy a vezérkari főnök hol lehet, nem tudta megmondani, de ezúttal is a gülenista kisebbséget tette felelőssé a puccskísérletért.

Akar sorsáról sokáig semmit nem lehetett tudni, Yildirim reggel bejelentette, hogy a vezérkari főnöki tisztséget Ümit Dündar veszi át, később azonban Akart is sikerült kiszabadítani.a hadsereg ankarai főhadiszállásának az ostroma után.  Az ostromban 16 puccsista katonával végeztek és 250-et fogtak el élve.

Fotó: Huseyin Aldemir / Reuters

Az államfő később több ezer híve előtt is beszédet tartott egy isztambuli megmozduláson. Leszögezte, hogy Törökországot – amely egyébként a katonai puccsok országa – soha többé nem fogja a hadsereg irányítani, amire a tömeg fülsiketítő üdvrivalgással és az „Egy zászló, egy nemzet, egy föld!” kiáltással válaszolt.

Amerikai részről először John Kerry külügyminiszter szólalt meg, egy nyilatkozatban jelezve, reméli, hogy Törökországra ezentúl is a „béke és a folyamatosság” lesz jellemző. Barack Obama amerikai elnök később határozottan a demokratikusan megválasztott török kormány támogatására szólított fel, önmérsékletre kérve az érintett feleket. Az Egyesült Államok után Törökország rendelkezik a NATO második legerősebb hadseregével. Oroszország egyelőre csak a „vérfürdő” elkerülésére, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Obamához hasonlóan a jelenlegi hatalom tiszteletben tartására szólított fel.

Fotó: Murad Sezer / Reuters

A puccs alatt a hadsereg korlátozta az internet és a közösségi média elérését is, a Facebookra, a Twitterre és a YouTube-ra nem lehetett  bejelentkezni. Csak VPN-szervereken keresztül érhető el az internet. Ebben a húzásban amúgy semmi új nincs, Törökországban nem számít ritka jelenségnek, hogy kormányzati utasításra korlátozzák a hozzáférést a közösségi médiához.

A Facebookon rengeteg élő közvetítést lehet találni, amelyek tanúsága szerint minden nagyobb városban százak vagy ezrek vonultak az utcákra a puccsista erők ellen demonstrálni. Az élő közvetítéseket ezen a linken lehet elérni.

Ami a gülenista kisebbségről szóló vádat illeti, ez az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen befolyásos iszlám hitszónok híveit jelenti. Gülen és követői sokáig a konzervatív iszlamista AKP szövetségeseinek számítottak, és oroszlánrészt vállaltak Erdogan hatalomra jutásában, mígnem a jelenlegi elnök, volt kormányfő 2013-ban megvádolta őket, hogy egy korrupciós botrány kirobbantásával meg akarták őt buktatni. Azóta Gülen több ezer feltételezett követőjét távolították el az állami intézményekből. Gülen a maga részéről elítélte a puccsot.

Fotó: Yagiz Karahan / Reuters

Omer Taspinar professzor a Brooking Intézettől korábban figyelmeztetett egy törökországi puccs veszélyeire. Most azt állította, hogy az államcsíny mögött alacsonyabb beosztású főtisztek lehetnek. Értékelése szerint Erdogan még messze nincs veszve.

Ez a megállapítás kétségkívül helytálló – Erdogan borítékolhatóan megerősödve kerül ki ebből a helyzetből, és tovább építi azt az „illiberális” államot, amelyet két évvel ezelőtt a hírhedt tusványosi beszédében Orbán Viktor magyar kormányfő elismerően méltatott –, de a puccskísérlet is jelzi, hogy Törökország mennyire instabillá vált annak a külső fenyegetésnek az árnyékában, amelyet a szíriai és az iraki határ túloldalán hatalmas területeket uraló szélsőséges szunnita terrorszervezet, az Iszlám Állam jelent.

Szombat délelőtt Törökországban sokan kaptak sms-t, amelyben a hatóságok mindenkit kérnek, hogy ma menjen el tüntetni a demokráciáért. Azok között, akik az éjjel kint voltak az utcákon, sokan azt állítják, hogy nem Erdogan és az AKP hívei, de szívesen kiállnak és megvédik a demokratikusan megválasztott kormányt egy katonai puccskísérlettel szemben. 

Később maga Erdogan is felszólította a törököket, hogy maradjanak „az utca védelmében”, mert nem hárult el teljesen egy új puccskísérlet veszélye. Ezzel együtt Erdogan és több vezető török tisztségviselő is bejelentette már, hogy a puccskísérlet kudarcot vallott. Ezt később Ömer Celik európai ügyekért felelős miniszter árnyalta egy kissé. Az ő elmondása szerint az államcsínyt „kilencven százalékban” meghiúsították, de a hadseregnek van még néhány olyan tisztje, akit a lázadók fogva tartanak.

Yildirim a délben tartott sajtótájékoztatóján ettől függetlenül ragaszkodott ahhoz, hogy a hatóságok visszaszerezték a teljes ellenőrzést Törökország felett. Friss információk szerint a puccsisták összesen 161 embert öltek meg. Az összetűzésekben több mint háromezer ember szerzett sérüléseket – jelentette be.

Görög hatósági közlések szerint szombat délelőtt egy török katonai helikopter nyolc emberrel a fedélzetén átrepült Görögországba. Bár a helikopteren lévők menedékjogot kértek, letartóztatták őket. Törökország már kérte a kiadatásukat, a görögök pedig jelezték, hogy együttműködnek a törökökkel. Erről a nap folyamán a görög miniszterelnök is biztosította Erdogant.

Fotó: Huseyin Aldemir / Reuters

Az utolsó lázadó egységek egyébként a nap végéig tartották magukat. A csendőri erők főparancsnokát, Galip Mendi tábornokot csak este kilenc körül sikerült kiszabadítani Ankarában a puccsisták őrizetéből. A puccskísérlet élesen megosztotta a hadsereget a haderőnemek szerint, de azokon belül is. A Daily Sabah az egyik vezéralakjának a török légierő korábbi főparancsnokát, a nap folyamán letartóztatott Akin Öztürk négycsillagos tábornokot kiáltotta ki. (A hazaárulással vádolt magas rangú katonatisztekről a Daily Sabah közölt egy hevenyészett arcképcsarnokot.)

A puccskísérletet követő letartóztatási hullám reggel óta boszorkányüldözéssé fajult, az igazságszolgáltatás 275olyan tagja ellen adtak ki elfogatóparancsot, akit gülenista kapcsolatokkal vádolnak. Erdogan egyébként már magának Gülennek a fejét akarja, az egyik délutáni beszédében a hitszónok kiadására szólította fel z Egyesült Államokat. „Mi minden egyes terroristát kiadtunk, akit az amerikaiak kértek” – emlékeztetett sokatmondóan a Gülent Törökországban váró sorsra a török elnök. Esti hírek szerint Gülen kiadatásának a eljárási kérdéseiről Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter telefonon már beszélt is Kerryvel.

Este Isztambulban a Taksim téren, Ankarában a Kizilay téren, Izmirbem pedig a Konak téren vonult fel egyaránt több ezer ember tüntetni a puccskísérlet ellen – írja a Hürriyet. Eredetileg úgy volt, hogy Yildirim Ankarában beszédet mond a hatalompárti tömeg előtt, de ezt a programpontot végül törölték.