Amikor eljön a pillanat, hogy határozott szavakkal kell elítélni a demokrácia szemünk láttára zajló felszámolását, a diktatúra kiépítését, gyakran ütközünk saját korábbi felelőtlenségünkbe. Túl könnyen dobálództunk a szavakkal, és most hiába kiabálunk, legyintenek ránk, mint a farkast kiáltó juhászra.
A török parlament tegnap az államfő akarata szerint megszavazta, hogy 138 tagjának megszűnjön a mentelmi joga. Ezzel a HDP, az országban élő kurdok pártja, amely elsőként harcolta ki a kisebbség képviseletét az ankarai törvényhozásban, 50 képviselőjét elveszti 59 fős frakciójából. A hatalom által bedarált ügyészség terrorszervezet támogatásával vádolja őket. A baloldali szociálpolitikája miatt sok török számára is vonzó HDP-t így mossák össze a PKK-val, a kurd fegyveres radikálisokkal.
Tavaly a parlamenti választás eredménye nem tetszett az elnöknek, Recep Tayyip Erdogannak. Akkor újraélezte a török–kurd konfliktust, és előrehozott választásoktól remélte, hogy a háborútól rettegő nép másodjára már nem engedi a HDP-t a tízszázalékos küszöb fölé. Nem jött be a számítása, így az általa (az alkotmány szellemével ellentétesen) irányított kormánypárt nem tudta megszerezni a kétharmados parlamenti többséget, így nem írhat magának új alkotmányt.
