– Valahová csak el kell tenni azt a hulladékot, és minden hozzáértő azt mondja, hogy Magyarországon ez a legbiztonságosabb hely – érvel Keresztes József nyugdíjas mozdonyvezető, amikor arról kérdezem, miért fogadják el Boda lakói szorongás nélkül azt, hogy településük alá süllyesszék majd el a kiégett paksi fűtőelemeket. Más szerint viszont amíg a cigarettáért mindenki maga vállalja a kockázatot, az atomtemetőről a fejük felett döntöttek.

Paks sportsikereit nagyrészt az erőmű támogatásának köszönhette, ám most elhagyhatja őket a szerencséjük.

Sorozatban sértette meg az uniós jogszabályokat az Orbán-kabinet az új paksi blokkok fűtőanyag-beszerzéséről szóló megállapodás aláírásával. A lépéssel a kormány kettős csapdába manőverezte magát, amelyből nagyon nehéz lesz kijutnia.

"Semmi a világon nincs ingyen, még akkor sem, ha valaki magyar miniszterelnök" -írta a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap a paksi atomerőművel kapcsolatban Budapest és Brüsszel között kirobbant vitáról szóló írásában.

Akár évekkel is késleltetheti a paksi beruházás befejezését az üzemanyag-beszerzéssel kapcsolatos európai bizottsági jóváhagyás hiánya. A csúszás jelentősen rontja Magyarország pozícióját, a magyar–orosz megállapodás ugyanis a hasonló kockázatokat egyoldalúan a magyar félre terheli, amivel láthatóan Oroszország is tisztában van.

Hiába titkosították a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló szerződéseket, az Európai Bizottságnak megvan a lehetősége és megvannak az eszközei is arra, hogy megismerje a magyar kormány és a Roszatom közti megállapodás részleteit – mondta a VS.hu-nak Margrethe Vestager versenyjogi biztos Brüsszelben.

Önmagához képest is meghökkentően alacsony színvonalú „vitában" tárgyalta a parlament az atomtörvény módosítását, amely 30 évre titkosítana gyakorlatilag minden adatot és dokumentumot a beruházással kapcsolatban.

Decemberben a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János, néhány hónappal előtte Aradszki András energiaügyi államtitkár is jegyzőkönyvbe mondta a parlamentben, hogy a paksi bővítéshez kapcsolódó szerződések átlátható, nyilvános kontraktusok lesznek. Utóbbi pénteken már egy olyan kormánypárti törvénymódosító mellett érvelt, amely – ha elfogadják – a ma kormányzó politikusgeneráció életében jórészt már nem tenné lehetővé a számlák és a dokumentumok megismerését.

Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.

Az Euroatom és az európai versenyjogi bizottság még nem hagyta jóvá a paksi beruházást, ezért Brüsszelben még akár meg is vétózhatják a több milliárd eurós magyar-orosz beruházást. 

Titkosított szerződések alapján, a közbeszerzés kizárásával nem lehet atomerőművet építeni az EU-ban – a rendelkezésre álló dokumentumok szerint ezzel a kormány is tisztában van. Erről írt hétvégén a Financial Times is. Érthetetlen, mi a célja annak a törvényjavaslatnak, amely a beruházással kapcsolatos összes dokumentumot 15 évre titkosítaná, és kivonná a projektet a közbeszerzési törvény hatálya alól.

Kutatás-fejlesztési megállapodást írt alá február 19-én a Paksi Atomerőművet üzemeltető állami MVM Magyar Villamos Művek és az amerikai Electric Power Research Institute (EPRI) – közölte az MVM. Az együttműködés hozzájárulhat a Paksi Atomerőmű hosszú távú biztonságos üzemeltetéséhez és fejleszti az EPRI tudásbázisát - teszik hozzá.

Doktori disszertációt írt a magyarországi atomkommunikáció sajátosságaiból egy ismert hazai PR-szakember. A legfontosabb tanulság, hogy az atomerőművekkel kapcsolatban nincsenek végleges döntések, semmi sincs kőbe vésve, és külső körülmények – mint a fukusimai baleset, egy gazdasági válság vagy egy jelentős politikai átrendeződés – mindent megváltoztathatnak, akár az erőműépítések igen előrehaladott fázisában is.

Vlagyimir Putyin február 17-én látogat Magyarországra – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az orosz államfő Orbán Viktor miniszterelnök elmúlt évi moszkvai munkalátogatását viszonozza. Két tüntetéssel is fogadják.

Rezsicsökkentés és a szakmai ellenállás letörése – a Népszabadság információi szerint ezek a szándékok állnak a mögött a kormányzati terv mögött, hogy létszámot csökkentenének és menedzsmentet cserélnének a Paksi Atomerőműben. Bármi is az ok, a lépés komoly biztonsági kockázatokkal járhat.

Sem a lapunk által megkérdezett szakértők, sem ellenzéki szakpolitikusok nem tudták értelmezni a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak egy keddi interpellációra adott válaszát, amely szerint – idézte a a VS – „a magyar kormány nemzetközi menedzserirodákhoz fordul a Paksi Atomerőmű irányítása ügyében, mert átláthatóvá akarja tenni a működést, szerződéseket akar felülvizsgálni, és a működési költségeket akarja csökkenteni".

Új eljárás indulhat a magyar kormány ellen az Európai Bizottság előtt a paksi bővítés ügyében, miután Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője versenyjogi panaszt tett a testületnél. A beadvány lényege, hogy Magyarország megsértette az uniós versenyszabályokat, amikor tender nélkül adta az orosz Roszatomnak a beruházást.