A 460 lelkes Boda utcáit járva kérdezhetek bárkit, mindenki azt állítja, nem fél az atomtemetőtől, s nem félti gyermekeit, unokáit sem.
Nem mellékes, hogy ezek a többnyire hátrányos helyzetű falvak
évente 15-18 milliós támogatást kapnak együttműködésükért.
E pénzből telik a fejlesztési pályázatok önerejére és másra is. A kilenc falu mutatósabbá vált, közmű- és intézményrendszerük sokat fejlődött. A diákoknak ösztöndíjat fizet az önkormányzat, az egyik községben, Cserdiben tavaly 40 számítógépet vásároltak a fiataloknak.
Az előbbiek okán a közeli, ám a kutatások által nem érintett, így pénzhez nem jutó falvakban általános a vélemény, hogy a kilenc település lakóit „megvették”.
|
Évi több millió forint támogatásból szépülhet a falu
Laufer László / Népszabadság |
– Én nem akarom, hogy Bodán atomtemető legyen – jelenti ki egy 19 éves, eladói végzettségű bicsérdi lány. Bicsérd 5-6 kilométerre van Bodától, de
mivel itt nem folyik kutatás, ez a falu már nem jogosult támogatásra.
Míg beszélek a lánnyal, ő rágyújt.
– A cigitől nem fél? – kérdezem.
– A cigi az én döntésem – mosolyodik el –, én vállalom a kockázatot, az atomtemetőről a fejem felett döntenek, mégis enyém a kockázat.
A lánnyal együtt virágágyasokat gyomláló 47 éves, háromgyermekes anya rábólint erre, s faggathatok bárkit Bicsérden, mindenki bizalmatlan a bodai tervek hallatán. Ez még inkább kitapintható a pécsiek körében. Pécs széle 8-9 kilométerre van Bodától, ám
Baranya fővárosának semmi beleszólása abba, hogy épül-e hulladéktároló a faluban.
Keresztes László Lóránt, a pécsi közgyűlés LMP-s képviselője felvetette, hogy a megyeszékhely lakói kapjanak rendszeres tájékoztatást a kutatásokról. Keresztes egy civil körrel összefogva megkereste az RHK Kft.-t, ám a cég – arra hivatkozva, hogy a fórumot csak az önkormányzat igényelheti – nemmel felelt a kérésre.
|
Az LMP inkább inkább a társadalmi hatásoktól tart
Laufer László / Népszabadság |
Amúgy az ökopárt az atomtemető társadalmi hatásaitól tart, s nem az esetleges hibás működésből eredő környezetei hatástól. Attól félnek, hogy egy ilyen beruházás elijeszt innen más befektetőket. Az LMP most helyi népszavazást szeretne tartani a tárolóról, csakhogy egy ilyen referendum semmiről sem dönthetne, mivel Pécs nem ügyfél az atomtemető dolgában. Akkor lenne az, ha az atomtemető hatókörén belül esne. Kővári János, a pécsi közgyűlés civil tagja januárban arra kérte a testület fideszes többségét, hogy kezdeményezzék ezt a kormánynál. A fideszesek erre nem hajlandók.
Immár a pécsi szocialisták is az LMP-t támogatnák a helyi referendum ügyében. Igaz,
az MSZP részéről ez pálfordulás, hisz Boda kijelölése a Horn-kormány idején történt.
Gulyás Emil, az MSZP városi elnöke azzal magyarázza a fordulatot, hogy a Fidesz titkosította Paks 2.-t, s a kormány atomipari lépései iránt – a kontrollálhatatlanság miatt – nincs bizalom.
Amúgy a bodaiak azért is támogatják az atomtemetőt, mert
sokak felmenői egykor az 1997-ben bezárt uránbányában dolgoztak, s az ottani magas bérek és szociális ellátások szépemlékűek az állástalanságtól szenvedő faluban.
A pécsiek felmenői közül is sokan dolgoztak az uránnál, ott viszont mintha ez is inkább a hulladéktároló ellen hangolná a helybélieket, ők ugyanis inkább arra emlékeznek, hogy hány áldozata volt a fegyveresek által őrzött, agyontitkosított cégnek.
