A testület 5:4 arányban hitelesítette a kérdést.
Emellett foglalt állást Patyi András, az NVB elnöke is, bár érzékeltette: határesetről van szó, a közérdekű és a személyes adatok találkozásáról. Ez bonyolult jogi probléma, amelyet a Kúria három hónapig mérlegelhet, és amelyhez hasonlókról az Alkotmánybíróság hosszú vitákat folytat, az első fokon döntő választási bizottságnak viszont jóval kevesebb ideje van – mentegetőzött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként is működő szakember.
A testület több, a parlament által választott tagja pedig az elnök javaslata ellen érvelt. Felhozták, hogy most is lehet vagyonnyilatkozati eljárást indítani a politikusok ellen, ami végső soron lehetővé teszi, hogy a mentelmi bizottság tagjai betekintsenek a hozzátartozók pénzügyeibe. Sőt azt is megemlítették, hogy a kérdés nem teszi egyértelművé, mi legyen azokkal a rokonokkal, akik bár egy háztartásban élnek egy politikussal, nem töltenek ki vagyonnyilatkozatot. (Nekik értelemszerűen nincs mit közzétenniük.)
|
| Itt vettek lakást Lázár János fiának |
„Egyértelműségi probléma akkor van, ha azt akarjuk, hogy legyen" – jegyezte meg erre Litresits András, az MSZP delegáltja, aki az ülésen emlékeztetett a családi összefogással magyarázott rejtélyes vagyongyarapodásokra. Végül ha egy szavazattal is, de azok kerültek többségbe, akik szerint
a közélet tisztasága ez esetben előbbre való a személyhez fűződő jogoknál.
A civil tüntetésszervezők többi, még elbírálásra váró kérdése viszont nem kapott zöld utat, így 19 kezdeményezésükből három jutott át az NVB szűrőjén.
Szerdán a testület elutasította a többi, politikusi vagyonokkal összefüggő próbálkozást. Így azt, hogy ingatlanvásárlásukat csak akkor jegyezzék be a földhivatali nyilvántartásba, ha a szerzés adatait közzéteszik. A tagok kétharmada úgy ítélte meg, hogy az adásvételi szerződések nyilvánosságra hozása személyes adatok sérelmével járna és a tulajdonjogot korlátozná, méghozzá nem a politikusokét, hanem a velük szerződőkét. Ezt hárman is vitatták. Litresits azt mondta: ezek nagyon gyenge érvek, hiszen a földtörvény is előírja az anonimizált termőföld-adásvételi kontraktusok kifüggesztését, vagyis e logika alapján az is alkotmányellenes. Borbély Andrea jobbikos delegált sem értett egyet azzal, hogy a tulajdonjog korlátozásáról lenne szó. Szerinte inkább az a baj, hogy nem világos, a kezdeményezők pontosan mely adatokat szeretnék közzétenni. A testület végül 6:3 arányban elutasította a kérdés hitelesítését.
Nagyobb volt az egyetértés (8:1), amikor leszavazták, hogy a politikusok szja-bevallásának nyilvánosságra hozásáról is lehessen népszavazást tartani. Patyi András azzal érvelt: bár a parlament dönthet így, sőt egyes állami vezetők – elsősorban a kormánytagok – bevallási adatai ma is elérhetők, szenzitív adatok ilyen széles körét csak az alkotmány módosításával lehetne publikálni.
Ezután egyhangúlag utasították el azt kérdést, amely azt célozta, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon tüntessék fel a 2012 végéig bevallott nyugdíjjárulék összegét, mondván, hogy az alaptörvény semmilyen járulékszabályról nem enged népszavazást. Erre hivatkozva akadályozták meg azt is, hogy az állami rendszerbe visszalépő egykori magánnyugdíj-pénztári tagok tagdíjának összegét tartalmazza az egyéni számla, mondván: valójában a tagdíjak is járuléknak számítottak.
Gulyás Balázs a tüntetésszervezők nevében azt mondta: örülnek annak, hogy
lehetővé válik a gyermeküket maguk elé tolva vagyonosodó politikusok elszámoltatása.
De hogy milyen stratégiát választanak ezután, azt csak péntekre döntik el. Annyit másik képviselőjük, Vajda Zoltán elárult: biztosan nem ejtik a népszavazást, és valószínűleg a Kúriától kérnek felülvizsgálatot az elutasított kérdésekről. Fontos azonban az ütemezés, mivel a legfőbb bírói fórumnak három hónapja van dönteni, a korábban hitelesített – a kötelező gazdasági kamarai tagdíj eltörléséről és a tankötelezettségi korhatárról szóló – kérdéseknél elvileg már el is kezdődhetne az aláírásgyűjtés, ha a holnap lejáró határidőig senki sem támadja meg ezeket a bíróságon.
Mozgósító ereje viszont inkább a vagyonosodással kapcsolatos kérdéseknek lehet. A civilek ugyanakkor továbbra is bíznak abban, hogy tizenkilenc kérdésükkel háromnál több találatot érnek el, és nem csak a politikusfeleségeknek kell izgulniuk.
