Több lábon állás
Az elmúlt évek törekvéseinek egyik kulcsszava a diverzifikáció volt az energia területén. A diverzifikáció, vagyis a több lábon állás annak felismerése, hogy az emberiség energiaigényének kielégítéséhez a mostaninál szélesebb körben kell keresni az alapanyagokat és fejleszteni a technológiákat.
Diverzifikálni kell az energiaforrásokat. A szén, a kőolaj, a nukleáris mellett megjelent a megújuló energia, kiemelt területté vált a metán-, hidrogén-, a palagáz és a palaolaj kutatása. Az alapanyag-diverzifikáció fontos eleme az egyes kitermelési és energiaátalakítási technológiák fejlesztése, valamint új lelőhelyek kutatása. Gondoljunk csak a mélytengeri vagy sarkköri olajkitermelésre, vagy a tisztaszén-technológiákra.
Diverzifikálni kell az energiaszállítási útvonalakat. Alternatív útvonalak, esetleg ugyanazon lelőhely esetében is több útvonal kialakítása szükséges. Fontos eleme a több lábon állásnak az Európai Unión belüli alsóbbrendű energia-útvonalak összekapcsolása, amelynek megvalósulása a jelenleginél sokkal nagyobb diverzifikációt jelent. Az erről szóló európai parlamenti jelentésem, amelyet a képviselők 95 százaléka támogatott szavazatával, napjainkban épül be az Európai Unió jogszabály-rendszerébe, Energiaunió néven. Az Energiaunió a résztvevők közös érdekén alapul, amelyen minden tagállam többet nyer, mint amennyit egyedül el tudna érni. 2010 óta Magyarországon ezt a szuverenitás csökkenésének minősítik, és mint ilyen, nemkívánatos. Miközben a körülöttünk lévő országok energiaszabadsága és -biztonsága nő, mi a szabadságharc foglyaként korlátozzuk saját lehetőségeinket. Ez a „szuverenitás" azonban növeli kiszolgáltatottságunkat, függetlenségünk jelentős függőséggé, kitettséggé torzul.
Paks
Az elmúlt tíz évben az Európai Parlament tagjaként sokat foglalkoztam energia- és ezen belül a nukleáris energia kérdésével. Nukleáris ügyek iránti érzékenységemet meghatározta a Pakson bekövetkezett üzemzavar. Akkor az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának tagjaként lettem a nukleáris biztonság szószólója. Nem a nukleáris erőmű léte vagy nem léte véleményem szerint a kulcskérdés, hiszen nukleáris erőművek már vannak. A nukleáris technológiák építéséhez, működtetéséhez és leszereléséhez szükséges emberi tudás, és a felelős magatartás a kulcs.
Nézzük sorban a kérdéseket.
Helyes-e nukleáris erőművet építeni? Ahol az energia – hasonlóan a valamikori Európához – hiánycikk, ott ez nem kérdés. Ott részben az atomenergiára támaszkodva próbálják kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Ott viszont, ahol az energiaigény növekedése nem sürgető napi kérdés, színesebb a kép, hiszen nagyobb a döntési szabadság. Épül atomerőmű jelenleg is az Európai Unió tagállamaiban, épül az USA-ban is. 2013 március elején az Európai Energia Fórum alelnökeként jártam a Virgil Sc Summer újonnan épülő atomerőműben. Kollégáimmal azon a napon vettünk részt a gyárterület bejárásán, amikor néhány órával később megkezdődött az 51000 tonna beton együtemű feltöltése. Elgondolkodhatunk azon – úgy mellékesen –, hogy vajon miért fontos a Dél-Karolinában található üzemnek, hogy európai politikusokat hívjanak meg, mért fontos ez a finneknek, a franciáknak vagy az angoloknak. Vagy miért volt fontos a japánoknak, hogy az EP illetékes bizottságának képviselőit Japánba invitálják a Fukusimában bekövetkezett balesetet követően.
A 2009-ben elfogadott energiabiztonsági irányelv módosítása Fukusima után vált szükségszerűvé. A 2014. július 22-én hatályba lépett irányelv 12. bekezdése így fogalmaz: „A fukusimai nukleáris baleset másik lényeges tanulsága az átláthatóság növelésének fontossága nukleáris biztonsági kérdésekben. Az átláthatóság egyben a hatósági döntéshozatal függetlenségét előmozdító fontos eszköz is. Ezért a 2009/71/Euratom irányelvben foglalt, a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó hatályos rendelkezéseket pontosabbá kell tenni annak tekintetében, hogy milyen jellegű információkat kell szolgáltatni. Ezen túlmenően a különböző nemzeti rendszerek figyelembevételével biztosítani kell a lakosság számára azt a lehetőséget, hogy a nukleáris biztonság nemzeti rendszerével összhangban részt vehessen a nukleáris létesítményekre vonatkozó döntéshozatali folyamat megfelelő szakaszaiban. Az engedélyezésre vonatkozó döntéshozatal továbbra is a nemzeti hatáskörrel rendelkező hatóságok felelőssége."
A nyilvánosság megteremtése a jogszabályon túl önként vállalt politikai érték, az átláthatóság a bizalom megerősítésének elengedhetetlen eszköze. Képzeljük el, hogy a pártok képviselőit együtt meghívják Paksra, feltehetik egymás előtt kérdéseiket, majd megoszthatják tapasztalataikat választóikkal, a nyilvánossággal. Sőt, jogszabályban biztosított módon beleszólhatnak a döntéshozatalba is. „(2) Az információkat a vonatkozó jogszabályoknak, és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően a nyilvánosság rendelkezésére kell bocsátani, amennyiben ez nem veszélyeztet a vonatkozó jogszabályokban vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásokban elismert egyéb, magasabb rendű érdekeket, például a biztonságot." A nyilvánossággal tehát így állunk. Természetesen Paks esetében sem a nukleáris technológia, hanem a kőkemény üzleti érdek az, ami akadályozza a tisztánlátást, amit csak nagyfokú cinizmussal tarthat bárki magasabb rendű érdeknek.
Újabb kérdés: helyes-e, hogy Magyarországon orosz technológiát használunk? Az orosz nukleáris technológia, a hazai és Európai Biztonsági Felügyeletek szigorú szabályainak betartásával biztonságos. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne esetleg más technológiát választani, és az is biztos, hogy Paks II esetében is lesznek nem orosz beszállítók, például informatikai vagy biztonságtechnikai, mikroelektronikai téren. Ez azonban nem szakmai, hanem üzleti-pénzügyi kérdés, amelyben nem vagyok a felelős vélemény megfogalmazásához szükséges információk birtokában.
Helyes-e, hogy orosz pénzből építünk erőművet? – így szól a következő kérdés. Válaszom erre az, hogy bár a pénzpiac globális, a kockázat, hogy túlságosan egy irányba kötelezzük el magunkat, túl nagy. Saját forrás nélkül, teljesen hitelből építkezni önmagában is túl nagy kockázat.
Helyes-e meglévő egyirányú energiafüggőségünk további növelése? A korábban vázolt diverzifikáció stratégiai fontossága miatt egyértelműen nem. Magyarország érdeke, hogy pénzügyi forrásait a több lábra állásra fordítsa. Emlékeztetnék, hogy a magyar szénbányák bezárása további meggondolatlan lépés az egyirányú függőség felé. Az európai források ilyen célú felhasználása, különösen energiahatékonyságra és a megújuló energia területén történő fejlesztésekre, véleményem szerint különösen fontos lenne. Ennek fő akadálya úgy tűnik, jelenleg a szabadságharc. Másik akadály az európai források tiszta és átlátható felhasználásának követelménye.
Mibe szólhat bele az EU?
A tagállamok teljesen szabadon dönthetnek arról, hogy milyen energiaforrást kívánnak maguknak. Az úgynevezett Lisszaboni szerződés ezt egyértelműen rögzíti, szabadságharcra nincs szükség. A nukleáris energia biztonságos felhasználása ugyanakkor európai irányelvben és szabványokban rögzített módon történhet. A nukleáris biztonságról szóló irányelv az Európai Bizottság és az Európai Parlament együttes jogalkotói tevékenységének eredményeként 2009. június 25-én lépett életbe. A jelentéstévő Romana Jordan Cizelj (EPP), társ jelentéstévője magam voltam az S&D frakció részéről. Az irányelv jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Fukusima után nem álltak le az európai nukleáris erőművek, s a bizalom sem rendült meg alapvetően.
Az irányelvet Fukusima után átdolgozták és megerősítették, méghozzá egy minden atomerőművet érintő stressztesztet követően. Érdekesség, de fontos tudni, hogy az EURATOM szerződéshez köthető jogalkotásnál az Európai Parlament nem kötelezően jogalkotó, hiszen az EURATOM szerződés elfogadásakor, 1957-ben még nem volt a mainak megfelelő EP. Az EP jelentése hivatalosan csak vélemény. A valóságban azonban, miután az Európai Parlament a Tanács döntése előtt fogadja el jelentését, a konkrét esetben száz százalékig figyelembe vették az EP véleményét.
A szigorítások között csak egy a most a látókörünkbe került kötelező fűtőelem-diverzifikáció. A jogszabály 8/a cikk 2/a pontja: „...olyan nukleáris létesítményekre vonatkozzon, amelyek esetében első alkalommal adnak építési engedélyt 2014. augusztus 14-ét követően." Ezt a 2014. július 22-én életbe lépett módosított irányelvet, és a titkosított Paks II szerződést összehasonlítva hozta meg az EURATOM javaslatára az Európai Bizottság e döntését március 2-án. Kizárható tehát az Európai Bizottság elfogultsága, és az az érv is, miszerint a finneknek szabad, amit nekünk nem. A finn Fennoveima atomerőmű és a Roszatom között a szerződést 2013 decemberében, azaz az irányelv módosítása előtt kötötték, és az Európai Unióban nem ismert a visszamenőleges hatályú jogszabályalkotás. Csak érdekesség, hogy az irányelv módosítását a magyar néppárti képviselők is megszavazták. Ha jól értjük: lábon lőtték magukat.
Érdemes feltenni a kérdést, hogy vajon a magyar kormány nem vette észre az irányelv módosítását? Vagy esetleg úgy gondolták, hogy rengeteg sódert beépíthetnek Paks II-be, amíg a fűtőelem kérdését meg kell megoldani? Ami biztos: a kormánynak tudnia kellett, hogy az irányelv 2014. július 22-én életbe lépett, és bármely tagállam, bármilyen cég által építendő erőművében kötelezővé teszi a fűtőelemek egynél több forrásból történő beszerzését.
A 4.§. 3.cikk. 9.pontja: „»tervezési alap«: egy nukleáris létesítmény tervezésekor – a fejlesztését is ideértve –, meghatározott kritériumok alapján kifejezetten figyelembe vett körülmények és események köre, abból a célból, hogy a létesítmény a biztonsági rendszerek tervezett működése révén az engedélyezett határértékek túllépése nélkül ellenállhasson nekik". A meghatározott kritériumokat pedig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), és az Európai Atomhivatalok Szervezete (ENSREG) határozza meg, szigorúan szakmai alapon. E szervezetek tagja Magyarország is.
Hasonló összevetést az Európai Bizottság még számtalan kérdésben fog elvégezni. Természetesen mindaddig, amíg Magyarország tagja az Európai Uniónak. S minden esetben a magyar képviselők, kormánytisztviselők által is megszavazott jogszabályok alapján.
További indirekt, de nagyon jelentős veszteség érhet bennünket az Európai Energia Stratégia végrehajtása során is. Egy jelentős atomenergia-bővítés a megújuló energia kötelezően vállalt részarányának elérésében is nehézséget okozhat. Amennyiben utóbbi vállalásokat az európai források igénybevételi feltételeként nem tudjuk teljesíteni, az jelentős forrásveszteséget jelenthet, már 2020-ig, de azt követően mindenképpen.
A kormány a függetlenség és szabadságharc, valamint egyéni ambíciók és érdekek miatt zsákutcába került. A diverzifikációról való lemondás nem függetlenséget, hanem teljes kiszolgáltatottságot okoz. A magyar kormány a megkötött szerződés miatt pénzügyileg és technológiai kérdésekben orosz döntések foglya, ugyanakkor eleget kell tennie az EU irányelveinek. Nem nehéz feltételezni, hogy korrekciók sorozata következik, amelyek amellett, hogy felesleges kockázatokat építenek be a projekt megvalósulásának folyamatába, bizonytalanságát és növekvő költségeket, további eladósodást jelentenek.
Napjainkban jelentős változás zajlik a világban, Európában, különösen tőlünk keletre. A forró béke hosszú évtizedei után hideg béke, sokak szerint újabb hidegháború jön. Egy új kor, amikor a szövetségbe tömörülők egysége mindennél fontosabb. Jó lenne, ha kompország a jelenlegi kikötőben maradna, a „kállay-kettős" történelmünkben egyszer már sikertelen volt. Az uniós csúcson március 19-én a magyar miniszterelnök felülbírálta 2009-es függetlenségi álláspontját, amikor elfogadta az Európai Bizottság energiaunióra vonatkozó javaslatát. Természetesen a papagájkommandó és Orbán Viktor a szabadságharc folytatását hangsúlyozza majd. De az vitathatatlan, hogy ezt a csatát elvesztette, átlépett korábbi önmagán. Ezzel, bár súlyos árat kell fizetnünk a zsákutcás kitérőért, javul Magyarország minden polgárának esélye.
A szerző volt európai parlamenti képviselő (2004-2014)
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
