Paksi bővítés: energiavámpírok a parlamentben
Önmagához képest is meghökkentően alacsony színvonalú „vitában" tárgyalta a parlament az atomtörvény módosítását, amely 30 évre titkosítana gyakorlatilag minden adatot és dokumentumot a beruházással kapcsolatban.
Aradszki András energiaügyi államtitkár rögtön egy jókora csúsztatással vezette fel a témát: szerinte a beruházást nemzetbiztonsági okokból, illetve a szellemi tulajdon védelme miatt kell elrejteni a nagyközönség elől, miközben az információszabadságról szóló törvényben ez csak lehetőségként, nem pedig kötelezettségként szerepel.
|
Semennyire nem lesz átlátható a paksi bővítés
Paksi Atomerőmő |
Hasonló szellemben érvelt a fideszes Cseresnyés Péter is, aki azt mondta: nem általános, hanem a „szükséges mértékű" titkosításról rendelkezik a törvény – a módosítás szövegében viszont az szerepel: "az orosz fél és alvállalkozói, illetve a magyar fél és alvállalkozói által kötött szerződésekben foglalt üzleti és műszaki adatok, valamint a Megvalósítási Megállapodások, szerződések és az orosz-magyar nukleáris együttműködési egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok" a következő 30 évben nem ismerhetők meg közérdekű adatként – ez egyértelműen általános titkosításra utal.
Az MSZP az átláthatóságot és a korrupció elleni küzdelmet kérte számon a kormányon, szóvá téve: aligha lehet nemzetbiztonsági szempontból releváns adat, hogy kivel és milyen összegre szerződnek. Tuzson Bence a Fidesz részéről erre azzal reagált, hogy az MSZP-s Józsa István cége több mint 6 milliárd forintot lapátolt ki Paksról, ezzel a háttérrel lehetnének egy kicsit visszafogottabbak.
Hasonló tanácsot adott a szocialistáknak a jobbikos Kelpi Lajos és Szilágyi György is, ám ők azt is megemlítették: ahogy az MSZP körül feltűntek az energiaüzletből magánprofitot csináló „energiavámpírok", úgy a kormánypártok háza táján is megjelentek a hasonló profilú vállalkozók, és Pakson az elmúlt öt évben is jelen volt a korrupció.
A szócséplésbe az LMP-s Schiffer András igyekezett némi szakmaiságot csempészni, amikor úgy fogalmazott: a nemzetbiztonsági érdeket nem az veszélyeztetné, ha az alvállalkozói szerződések nyilvánosak lennének, hanem maga a paksi paktum, amely az eddigieknél is jobban Oroszországhoz köti az országot. Schiffer szerint indokolatlan ügyvédi munkákról vagy médiaszolgáltatásokról szóló szerződéseket nemzetbiztonsági hivatkozással titkosítani, az viszont lehetséges, hogy a kormány különféle külföldi cégeket akar beengedni a beruházásba, ám ezt szeretné elrejteni a közvélemény elől. Az LMP frakcióvezetője úgy fogalmazott: a törvény elfogadása esetén a beruházás nyertesei külföldi vállalatok és kormányközeli cégek lesznek, a jövő generációk viszont mindenképpen veszíteni fognak.
