Annak ismeretében azonban, hogy az egyetlen hasonló atomerőművi beruházásnál a finn beruházó évekig tárgyalt az ESA-val az egyedüli orosz fűtőanyag lehetséges alternatívájáról, kevéssé valószínű, hogy a magyar kormány gyorsan célhoz ér. Ha viszont a csúszás jelentősen késlelteti a bővítési projektet, annak a kockázatait kizárólag mi viseljük: bármikor is kezdi meg a termelést a két új reaktorblokk Pakson, az orosz hitel visszafizetését legkésőbb 2026-ban el kell kezdeni.
|
Zavar a központban. A paksi hitel törlesztését 2026-ban mindenképpen el kell kezdeni
Reviczky Zsolt |
Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak cáfolta, hogy arról nyilatkozott volna csütörtök este, az Európai Bizottság határozata blokkolja a magyar kormány és a Roszatom között létrejött paksi bővítésről szóló megállapodást. Az uniós biztos azt mondta, amikor az Index újságírója felhívta, szó sem volt blokkolásról. Kérdésünkre Navracsics megerősítette, hogy a múlt héten az Európai Bizottság kollégiumának az ülésén úgynevezett
„A” napirendi pontként szerepelt az ESA jelentése, amely nem hagyta jóvá a paksi szerződés üzemanyag-ellátásra vonatkozó szakaszait – vagyis a bizottság vita nélkül határozott róla.
Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub projektvezetője szerint is egyértelmű, hogy az ESA-nak a Roszatom kizárólagos fűtőelem-szállító pozíciója nem volt elfogadható. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, hogy a korábbi tapasztalatok alapján az is problémákat szül, ha egy orosz atomerőmű tőle független forrásból szerez be fűtőanyagot. Ez történt például Ukrajnában is, aminek hatására Csehország visszalépett egy hasonló konstrukciótól.
Ahhoz, hogy a fűtőelem kompatibilitása biztosítható legyen, az atomerőmű gyártójának olyan információkat kellene megosztania a fűtőanyag fejlesztőjével, amelyeket a nukleáris ipar cégei nem szívesen adnak ki a kezükből, különösen orosz–nyugati relációban. Kovács Zoltán kormányszóvivő tegnap reggel a Parlament piros társalgójában tartott sajtótájékoztatón felolvasott egy rövid sajtónyilatkozatot. E szerint a blokkolásról szóló hírt elsőnek közlő „Financial Times és forrásainak híradása hamis és teljesen félrevezető” volt.
|
Az atomerőmű gyártója általában nem szívesen ad információt még külső beszállítóknak sem
Kurucz Árpád |
A magyar kormány és az Euratom közötti egyeztetések a paksi bővítés kivitelezési megállapodásáról semmilyen formában sem blokkolják a beruházást – mondta Kovács Zoltán, aki részleteket azért nem árult el, mert a szerződésekkel és a tárgyalásokkal, egyeztetésekkel kapcsolatos információk „minősített”, azaz titkos adatnak minősülnek. Kérdezni nem lehetett a sajtótájékoztatón, így munkatársunk sem tudta feltenni kérdéseit.
Tegnap reggel, még a kormányszóvivői nyilatkozat megtétele előtt Lázár János miniszter a közrádióban úgy fogalmazott: intenzív tárgyalások zajlanak az Európai Bizottság és Magyarország között, van, ami az Euratomnak is elfogadható, és van, amit vitat az ESA. Az ügynökség például szeretné, ha az erőműbe mások is szállíthatnának üzemanyagot, nemcsak a Roszatom, és hogy biztonságos legyen ez a szállítás.
De Lázár kollégái a napokban is részletes egyeztetést folytattak az Euratommal, és nagyon jó esély van arra, hogy rövid időn belül minden kérdés tisztázódjon – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki azt is elárulta, hogy csütörtökön ő maga is egyeztetett az orosz tárgyalódelegációval. „Az Európai Bizottság, Oroszország és Magyarország számára elfogadható és megnyugtató megoldás készül” – ígérte Lázár János, aki szerint e megoldás biztosítani fogja egyrészt, hogy biztonságos és versenyképes legyen Magyarországnak az üzemanyag-ellátás, másrészt lehetővé teszi majd, hogy „az oroszok is szállítsanak üzemanyagot”.
Annak ismeretében azonban, hogy az egyetlen hasonló atomerőművi beruházásnál a finn beruházó évekig tárgyalt az ESA-val az egyedüli orosz fűtőanyag lehetséges alternatívájáról, kevéssé valószínű, hogy a magyar kormány hetek alatt célhoz ér. Ha viszont a csúszás jelentősen késlelteti a bővítési projektet, annak a kockázatait kizárólag mi viseljük: bármikor is kezdi meg a termelést a két új reaktorblokk Pakson, az orosz hitel visszafizetését legkésőbb 2026-ban el kell kezdeni.
A fűtőelemek szállítása és a hulladékkezelés megoldása a beruházás mintegy húsz százalékát teszi ki
Hogy egy EU-tagállamban működő atomerőmű nem támaszkodhat csupán egyetlen üzemanyag-beszerzési forrásra, azt az ESA meglehetősen komolyan veszi. A magyar kormány által újabban mintának tekintett Franciaországban minden atomerőmű két vagy három egymástól független beszállítóval áll kapcsolatban (annak ellenére, hogy a franciáknak az Areva révén saját gyártójuk van), és hasonló a helyzet a kormányközleményekben szintén emlegetett Finnországban is.
A fűtőelemek ügye azonban nem csak ezért számít kardinális kérdésnek. A 2014 januárjában aláírt Orbán–Putyin-megállapodás szerint „a nukleáris fűtőanyag-ellátás biztosítása és a használt üzemanyag kezelése (beleértve az újrafeldolgozást is) és a nukleáris hulladék kezelése a jelen Egyezmény 7. cikkelyében rögzítettek alapján” a Roszatom kötelezettsége.
Az egyezményben az is szerepel: „Az ellátási kötelezettség legalább húsz évig áll fönn, a meghosszabbítás lehetőségével (…) A felek megállapodást kötnek a használt fűtőelemkazetták kezeléséről. Kezelés alatt az értendő, hogy a használt fűtőelemkazettákat az Oroszországi Föderáció területére szállítják ideiglenes technológiai tárolás vagy technológiai tárolás és reprocesszálás céljából. A használt fűtőelem-kazettákat vagy reprocesszálás esetén a nukleáris hulladékot Oroszországi Föderáció területén tárolják ugyanannyi időn keresztül, ezt követően visszaszállítják Magyarországra”.
Becslések szerint a fűtőelemekből és a hulladékkezelésből álló csomag értéke a teljes beruházás mintegy húsz százalékát teszi ki. Ahhoz, hogy egy másik beszállító is képbe kerüljön, az idézett passzusokat módosítani kell, és átalakításra szorul a tavaly decemberben aláírt három megvalósítási megállapodás közül az egyik, a fűtőanyag-ellátásról szóló szerződés is. Hogy ez utóbbi mit tartalmaz, nem tudni, mert a szöveg titkos, de nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy szintén a Roszatomnak biztosít monopoljogokat.
Európa fékez, Moszkva hárít
Máig nincs pontos információ arról, hogy mi történt március 2-án Brüsszelben, amikor a paksi fűtőanyag-beszerzés engedélyezéséről döntés született. Munkatársunk helyszíni információi szerint a bizottság nem az egész paksi megállapodást blokkolta, hanem az üzemanyag-ellátásról szóló szöveget „nem hagyta jóvá”. Ezt a döntést a magyar kormány kérésére nem hozták nyilvánosságra, de most a kormány belement, hogy bizonyos részletek nyilvánosságra kerüljenek.
Az azonban félreértés, hogy esetleg a magyar–orosz szerződés vonatkozó részeinek titkosságát oldanák fel: vagy a bizottsági döntés pontos szövege, vagy esetleg az ún. reasoned opinion (indoklással ellátott vélemény) válhat nyilvánossá – a bizottság szóvivőjének tájékoztatása szerint „hamarosan”, azaz a március 2-i döntéstől számolva 15 napon belül. Jelenleg konzultációk zajlanak a kormány és az ESA (Euratom Ellátási Ügynökség) között a továbbiakról, hogy ezek a megbeszélések meddig tartanak, annak megjósolására senki sem vállalkozott.
Ha az EU és a magyar kormány nem jut közös nevezőre, akkor kötelezettségszegési eljárás vagy pénzbüntetés lehet a következmény, és elvileg az is előfordulhat, hogy az Európai Bíróság kötelezi a kormányt a megállapodás felbontására. A Roszatom szóvivője továbbra sem kívánta kommentálni a brüsszeli döntést. Szergej Novikov a Népszabadságnak elmondta: egyetértenek azokkal a nyilatkozatokkal, amelyeket magyar partnereik tettek. „Mi ebben a kérdésben nem vagyunk tárgyaló fél. Ez nem a Roszatom ügye, hanem a magyar kormányé és az Európai Unióé” – mondta.
Arra a kérdésre sem válaszolt, hogy tájékoztatták-e őket arról, mely szerződésrészeket kifogásolják Brüsszelben, de kijelentette: ha a magyar partnerek konzultációt kérnek tőlük, készen állnak a segítségre.
