Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője - a Financial Times cikkének megjelenése előtt - azt nyilatkozta lapunknak: az Európai Bizottság felügyelete alatt álló Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) véleményezte a paksi szerződésnek az üzemanyag-ellátásra vonatkozó, egyoldalúan a Roszatomot helyzetbe hozó fejezetét, ám a testület álláspontja a magyar kormány kérésére nem vált nyilvánossá (miközben Navracsics állítása szerint a kormány nem válaszolt Brüsszelnek - a Szerk.).
Jávor Benedeknek időközben két, egymástól független bizottsági forrás is megerősítette, hogy az ügynökség nem fogadta el a vonatkozó szerződésrészt, az ESA jóváhagyása nélkül pedig uniós tagállam nem léptethet hatályba ilyen megállapodást. A Financial Times brit üzleti lap csütörtök esti cikkében élesebben fogalmaz: értesülésük szerint Brüsszel leállította a bővítésről kötött 12 milliárd eurós magyar-orosz szerződés végrehajtását.
Az ESA az uniós joggal való összhang, a hosszú táv és a kiszámíthatóság, valamint a beszerzési források diverzifikációja alapján vizsgálja a hasonló szerződéseket.
Jávor Benedek emlékeztetett rá: Ute Blohm-Hieder, az ESA fűtőanyagpiac-felügyeleti részlegének vezetője a napokban egy előadáson úgy fogalmazott, hogy ha egy szállító monopolhelyzetbe kerül, akkor könnyen úgy érezheti (és olykor úgy is szokta érezni), hogy „bármit kérhet" a fűtőanyagért, és ezért tekinti nagyon súlyos energiabiztonsági kockázatnak az ügynökség, ha egy erőműnek csak egy beszerzései forrása van.
– Az ESA elutasító véleménye után ez a szerződés ebben a formában nem kaphatja meg az uniós jóváhagyást: a feleknek olyan szöveggel kell előrukkolniuk, amely megfelel az EU-szabályoknak. Ehhez a magyar–orosz megállapodást módosítani kell. Itt üt vissza, hogy a magyar kormány nem egyeztetett az EU-val az aláírás előtt – mondta Jávor, felidézve, hogy a konzultáció elmaradását nemrég Maros Sefcovic, a bizottság energiaügyi biztosa is kifogásolta.
Jávor Benedek szerint a változtatás az orosz fél jóindulatán múlik, és – mivel az üzemanyag-beszerzés részleteit szabályozó megvalósítási megállapodás titkos – nem tudjuk, milyen feltételei vagy kompenzációs vonzatai vannak a módosításnak. Az azonban bizonyos, hogy kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, elállási klauzula ugyanis nincs az egyezményben.
Befűthetnek
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője lapunk kérdésére kedden megerősítette, hogy a testület múlt heti ülésén döntést hozott arról, hogy a paksi atomerőmű tervezett két blokkjának üzemanyag-ellátását szabályozó szerződés megfelel-e az uniós előírásoknak. Háttéranyagunkat itt olvashatják.
Az EP-képviselő úgy látja, a kormány harapófogóba szorult: egyedül a Roszatomra nem lehet alapozni az üzemanyag-beszerzést, más cég viszont nem gyárt fűtőelemeket ehhez az erőműtípushoz. A Paksra tervezett VVER 1200-as reaktor egy egészen új konstrukció, amely Oroszországon kívül sehol sem üzemel, így a korábban hírbe hozott Westinghouse-nak sincs hozzá fűtőanyaga. Ezt a tényt Jávor kérdésére az amerikai vállalat illetékese is megerősítette, és azt is kijelentette, hogy nem tárgyalnak és nem állapodtak meg a magyar kormánnyal.
|
Tükörképtelenség: a paksi erőmű bővítését érintő brüsszeli döntések is titkosak
M. Schmidt János / Népszabadság |
Az egyelőre tervezés alatt álló finnországi Fennovoima erőmű a két új paksi blokkhoz hasonlóan VVER 1200-as lesz – ott úgy oldották meg az üzemanyag-dilemmát, hogy a finnek éveken át egyeztettek az EU-val, és végül megállapodtak abban, hogy az első időkben garanciális okokból a Roszatom szállít majd, utána pedig nemzetközi tendert írnak ki a fűtőelem-beszerzésre.
Egy új fűtőanyagtípus kifejlesztése évekig tart, és akár százmilliárdos kiadást is jelenthet, ami a rendkívül szűk piac miatt a gyártónak nem feltétlenül éri meg. Ha ezt a megoldást választjuk, akkor minden bizonnyal a magyar államnak is be kell szállnia a finanszírozásba, ami még hozzáadódik a bővítési költségekhez (korábban a régi paksi blokkokhoz is kifejlesztettek alternatív üzemanyagot – részben magyar pénzből –, de sosem használták Magyarországon).
Paks 2 minden atomja titok
„A magyar gazdaság meglehetősen gyorsan fejlődik, és nem zárnám ki, hogy e beruházás sikeres végrehajtása esetén a magyar kormány döntést hoz további blokkok építéséről” – nyilatkozta a Roszatom vezetője. A tervekről bővebben itt olvashatnak.
Jávor Benedek emlékeztetett rá: a bizottság a magyar–orosz megállapodás további pontjait, köztük a tiltott állami támogatás gyanúját fölvető finanszírozást és a nemzetközi tender elhagyását is vizsgálja, vagyis további akadályok is lehetnek még a bővítés uniós elfogadtatásának folyamatában (a Financial Times múlt heti írása azt valószínűsítette, hogy ezekben az ügyekben is elbukhat a magyar kormány).
Hiába ágáltak
A paksi bővítésre hivatalosan az Európai Atomenergia Közösség mondott nemet, amelynek valamennyi, a tagállamok által kötött atomszerződést jóvá kell hagynia. Az Euratomnak pedig az nem tetszett, hogy a fűtőanyag is az oroszoktól érkezne. A Financial Times szerint a magyar kormány fellebbezett a döntés ellen, de nem járt sikerrel, mert az Európai Bizottság is az üzlet elutasítása mellett állt ki.
Maga Jávor legutóbb az atomtitok-törvény miatt tett panaszt Brüsszelben; jó eséllyel az Áder János államfő által most aláírt jogszabály is az uniós jogba ütközik, ami újabb kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet. Az EP-képviselő szerint a Fidesz titkosítási mániája és egyeztetésundora sokba fog még kerülni az adófizetőknek.
Brüsszel előtt nincs titok
Az Európai Bizottságnak a titkosítás ellenére megvan a lehetősége és eszköztára arra, hogy megismerje a magyar kormány és a Roszatom közti megállapodás részleteit.
