Elutasította a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánítása miatt benyújtott keresetet hétfőn a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

Elnapolták az első tárgyalást a Pákh Imre által a Forster Központ ellen indított perben, amelynek tétje, hogy jogos volt-e a tulajdonában lévő Munkácsy-festmény védetté nyilvánítása.

Már csak néhány napig lesz együtt látható Munkácsy Mihály híres Krisztus-trilógiája a Déri Múzeumban, a Golgotát ugyanis augusztus 31-én elvitetik Debrecenből - közölte Pákh Imre, a festmény tulajdonosa szerdán az MTI-vel.

A tulajdonos állampolgársága és a műkincs vásárlási helye sem releváns a védetté nyilvánítás szempontjából, így a védési eljárás alatt véglegesen nem vihető ki az érintett műtárgy az országból - mondta el az MTI-nek szerdán Buzinkay Péter, a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának vezetője annak kapcsán, hogy előző nap a Miniszterelnökség kezdeményezésére elindították az amerikai Pákh Imre tulajdonában álló Munkácsy-festmény, a Golgota védetté nyilvánítását.

A Miniszterelnökség kezdeményezésére a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája mint elsőfokú hatóság elindította a védési eljárást. A Golgotát ezután eladni lehet, de az országból kivinni nem. A tulajdonosa, Pákh Imre  kilencmilliót kér érte, az MNB hatot adna.

Pákh Imre magyar származású amerikai műgyűjtő elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia tagját, a Golgota című festményt. Munkácsy Mihály alkotásáért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban 6 millió dollárt ajánlott, de a tulajdonos 9 millió dollárt kért.

A moszkvai Puskin Szépművészeti Múzeumban megrendezett Munkácsy-kiállítás megnyitójával megkezdődött hétfőn az Oroszországi Magyar Kulturális Napok rendezvénysorozata.

A magyar állam a jegybank értéktár-programjának segítségével megvásárolja a Krisztus Pilátus előtt című festményt, így a Munkácsy-trilógia hamarosan újra együtt lesz látható Debrecenben - jelentette be Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter csütörtökön a debreceni Déri Múzeumban.

Munkácsy Mihály műveinek örült ma a kínai fővárosban a szakmai közönség, amely jelen lehetett a világhírű magyar művész festményeit bemutató kiállítás nyitónapján, a pekingi festőakadémián, csütörtökön.

Nyár végére ígérte Kósa Lajos a Kanadába szállított híres Munkácsy-kép, a Krisztus Pilátus előtt visszaszerzését. Ma már senki nem mer időpontot mondani, noha elvileg minden rendelkezésre áll az üzlet megkötésére. Az egyre zavarosabbá váló ügyben érdemben senki sem nyilatkozik. Bizonyos jelekből úgy tűnhet, hogy valójában nem történik semmi.

Folynak a tárgyalások a képek megvásárlásáról, de az értékük meghaladja Debrecen pénzügyi lehetőségeit – egyelőre ennyit, lényegében tehát semmit sem lehet tudni arról, hogy mi lesz a debreceni Déri Múzeumban jelenleg még együtt látható Munkácsy-trilógia sorsa.

Munkácsy Mihály 37 festményéből nyílik kiállítás december 16-án Sopronban, a korábbi kaszinó épületében.

Ősbemutatót tart a Magyar Nemzeti Balett szombaton este a Magyar Állami Operaházban. Az Aranyecset címmel Munkácsy Mihály élettörténetét feldolgozó, egész estés, cselekményes táncjáték koreográfiáját Pártay Lilla készítette.

Belső vizsgálatot kezdeményezett Somogyi Béla, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere annak tisztázására, hogy miért és milyen körülmények között szenvedett sérüléseket Munkácsy Mihály Ecce homo című festménye az elszállítása során.

Mint lapunk elsőként megírta, a héten jelentős vitát kiváltó, egyesek által Munkácsynak tulajdonított Vérvád képpel kapcsolatban Ábrányi Lajos szerzősége merült fel Az Est című lap egy 1914-es cikke nyomán. Vajon képes lehetett-e ilyen kaliberű képet festeni?

Nem igazán mutatna jól Munkácsy életművében az a sötét sugallatú kép, amely egy keresztény lány feláldozását ábrázolja, vagyis olyan fajta véráldozatot, amilyennel a tiszaeszlári perben is vádolták a zsidók. Munkácsy szerzőségét már 1914-ben cáfolta a szakma. Akkor is, ma is arra jutottak a művészettörténészek, hogy inkább az a bizonyos "látszólag hanyag tanítvány" a szerző.

Sikerrel járt Pákh Imre stábja, így újabb Munkácsy-remekművel bővül a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállítása: a Pákh által frissen megvásárolt, nagyméretű festményt augusztus 29-én, szerdán 14 órakor mutatja be a gyűjtő a Kultúrpalota dísztermében.

Az augusztus 20-i ünnepre Debrecenben szerették volna kiállítani Munkácsy Siratóasszonyok a keresztfánál című festményét, de amikor a kép megérkezett a múzeumba, kiderült, hogy nem fér be. Az alkotást visszaviszik, a Munkácsy-termet pedig megnyitják nélküle.

Évtizedekig lappangó, a széles nyilvánosság előtt ismeretlen Munkácsy-képet mutatott be Pákh Imre műgyűjtő pénteken a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Az Egy legény az asztalnál címet viselő képet 1874-ben Békéscsabán festette Munkácsy Mihály A falu hőse című alkotása egyik előtanulmányaként - mondta az amerikai-magyar üzletember.

A szegedi Somogyi könyvtár régi könyvei és újságjai segítségével ismerhetik meg az érdeklődők Munkácsy Mihály életének legfontosabb szakaszait azon a kiállításon, amely pénteken nyílt a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában.