A világ tudományának egyik sztárdiszciplínája manapság a komplex hálózatok kutatása, s ennek is üstökösszerűen a nemzetközi élvonalba jutott képviselője Barabási-Albert László fizikus, az MTA külső tagja. Erdélyi indulás, bukaresti, majd budapesti egyetemi tanulmányok után ma amerikai professzor. A fiatal tudós Behálózva című, intellektuális bestsellerré vált könyve második kiadásának alkalmából látogatott Budapestre, ahol az Ybl-klubban tartott előadása előtt nyilatkozott lapunknak.

Ötről háromra szűkült a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztjára aspirálók száma. Versenyben van Pálinkás József tanszékvezető egyetemi tanár, az Orbán-kormány oktatási minisztere, Roska Tamás, az MTA SZTAKI kutatóprofesszora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi dékánja, valamint Somlyódy László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

A darwini evolúcióelmélet védelmében a hazai tudósok is nyilatkozatban álltak ki. Elsősorban a kreacionizmusnak nevezett irányzat támadásai miatt lépnek fel a kutatók. A pápa korábban abszurdnak nevezte a világszerte zajló vitát.

Elhunyt Csörgő Sándor matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára - tudatta pénteken közleményben az MTA sajtótitkársága az MTI-vel. Az életének 61. évében elhunyt tudóst az akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés.

Életének 95. évében csütörtökön elhunyt Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori elnöke - tájékoztatott közleményében a tudós testület.

Életének 95. évében csütörtökön elhunyt Kosáry Domokos Széchenyi-nagydíjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori elnöke. A tudóst az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.

Sólyom László köztársasági elnök és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének megnyitóbeszédével megkezdődött a Tudomány Világfóruma (World Science Forum - WSF) Budapesten, az MTA épületében. Az államfő beszédében rámutatott: a jelenkor végre felismerte, hogy mennyire fenntarthatatlan módon kormányozza az emberiség az életét a Földön.

Életének 84. évében elhunyt Pungor Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, nyugalmazott tárca nélküli miniszter - tájékoztatta az MTA sajtótitkársága csütörtökön az MTI-t.

Január óta a Petőfi Irodalmi Múzeum - mint az "írók háza" - a Digitális Irodalmi Akadémia gazdája. Az 1998-ban létrehozott intézmény a XX. század második felétől alkotó legkiválóbb magyar írók és költők műveit teszi hozzáférhetővé a világhálón. A tagság minden évben egyszer egy új tagot választ. Jelenleg 66 tagja van az akadémiának, közülük harminchatan élnek.

Viharos közgyűlés után vagyunk, amelynek legfőbb eredménye, hogy a köztestület támogatja a reformok folytatását - jelentette be Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tegnapi tájékoztatóján.

Díjátadás, emlékezés, koncert és egy szakmai előadás volt a délelőtti program a Magyar Tudományos Akadémia tegnapi, 177. közgyűlésén, míg délután zárt ülésen választotta meg új tagjait az Akadémia. Az akadémiai reformról, a tudóstestület jövőjéről szóló érdemi vitára ma kerül sor.

Huszonnyolc levelező taggal bővülhet a májusi közgyűlésen az akadémikusok köre. A befutók között meglepően fiatalok is találhatók, s a szokottnál több közöttük a nő. Erdő Péter esztergom-budapesti érsek személyében teológus tagja is lesz a testületnek.

Hetvenöt éves a hazai környezetvédelem atyja, bár ő ezt a titulust biztos nem hagyná szó nélkül. Pedig tényleg ő az. Láng István professzor életpályáját tudományos üléssel ünnepli az MTA.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a szervezet jelenlegi legnagyobb projektjének nevezte az Alba Innovációs Park létrehozását, amelynek eredményeképpen egy Magyarországon még újdonságnak számító tudásközpont jöhet létre Székesfehérváron.

Éles reakciókat váltottak ki Vizi E. Szilveszternek a közszolgálati rádióban a marxizmust minősítő kijelentései. A Magyarországi Munkáspárt 2006 levélben kereste meg Vizi E. Szilvesztert és a Magyar Rádió illetékesét is, álláspontja szerint ugyanis december végi nyilatkozatában az akadémikus egyoldalú véleményt fogalmazott meg a marxizmusról. Wirth Ádám filozófus, a parlamenten kívüli párt központi bizottságának tagja erről szombaton sajtótájékoztatón beszélt. A nyugalmazott egyetemi tanár megfogalmazása szerint az MTA elnöke kizárta a marxizmust a tudományos értékek sorából és "halálra ítélte" az ideológiát. A filozófus szerint Vizi E. Szilveszter történelmietlen módon vont párhuzamot a marxizmus és a nácizmus között. Wirth azt is kifogásolta, hogy a professzor véleménye úgy hangzott el, hogy marxista gondolkodók nem fejthették ki álláspontjukat, és ezt azóta sem pótolta a rádió. Vizi E. Szilveszter az MTI megkeresésére nem kívánt reagálni az ügyben.

A 2007 májusi akadémiai tagválasztáson 154 jelölt közül kerül ki a felvehető mintegy kéttucatnyi tudós. Köztük van Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek. Tizenöt év után tehát ismét lehet teológus tagja a Magyar Tudományos Akadémiának.

Kiváló kollégámnak, Veres Andrásnak (Az Akadémia közgyűlése elé, október 27.) nincs igaza. Jóllehet az Akadémiára én is sokszor neheztelek lassúsága, döntéseinek rendkívül hosszú "kihordási ideje" miatt, abban a kérdésben, amit irodalomtörténész barátom kifogásolt, ellenvéleményt jelentek be.

Az utóbbi időben többször is összezördült a magyar tudomány teljesítményén, a kutatás finanszírozásán Kóka János gazdasági miniszter és Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. Tegnap együtt nyitották meg a Magyar Tudomány Ünnepe 2006 rendezvénysorozatot.

A Magyar Tudományos Akadémiát az elmúlt hónapokban elképesztő támadások érték. Az MTA tagjai a magyar tudományosság és saját érdekükben számtalan írásban válaszoltak a támadásokra, jómagam is három cikkben. Egyetértek az Akadémia vezetésével, hogy ezek után kezdeményezte az Akadémia reformját. A cél - gondolom - a hatékonyság és a teljesítmény növelése.

A magyar tudomány állapotáról és a Magyar Tudományos Akadémia működéséről zajló vitának van egy feltűnő vonása. A megszólalók, leszámítva néhány mellékes megjegyzést, a természettudományok és technikai tudományok problémáit teszik szóvá, ám mégis a tudományról, mint olyanról beszélnek, megállapításaikat és javaslataikat minden tudományra, tudományos intézetre vonatkoztatják.