A brit kormány a jövő év első negyedében indítja el hivatalosan a brit EU-tagság megszüntetéséhez vezető folyamatot - mondta vasárnap a brit miniszterelnök.

Ami fontos az európai politikai elitnek, az egyáltalán nem fontos az európai polgároknak. Miközben a brüsszeli csúcson az állam- és kormányfők a szűken értelmezhető szerződésmódosítás szépségeiben mélyedtek el, egyúttal a válságban hatástalannak bizonyult stabilitási paktum költségvetési előírásainak szigorításán fáradoztak, ezen túlmenően még a megszorítások és szociális kurtítások erényein elmélkedtek, a kontinens sok nagyvárosának utcáin tüntetnek, az európai szakszervezetek pedig újabb sztrájkokat szerveznek.

A nemzetközi életben kevéssé ismert belga kormányfő, Herman Van Rompuy lesz az Európai Tanács elnöke, míg a brit Catherine Ashton az unió külügyminisztere – erre a megállapodásra jutottak az EU állam- és kormányfői, akik láthatóan nem akartak erős személyiségeket a Lisszaboni Szerződés nyomán létrehozandó új posztokra.

A huszonhét európai uniós tagállamból utolsóként Csehország is letétbe helyezte pénteken Rómában a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát; ezzel befejeződött a dokumentum elfogadásának folyamata.

Az Európai Unió soros svéd elnöksége rendkívüli csúcsértekezletet hívott össze november 19-re Brüsszelbe annak eldöntésére, hogy kik töltsék be a Lisszaboni Szerződés nyomán létrejövő új uniós csúcsposztokat - jelentette be szerdán egy stockholmi szóvivő.

Csehország végérvényesen elveszítette függetlenségét a hazai és külföldi politikai nyomásnak ellenállni képtelen alkotmánybíróságunk határozatának és a lisszaboni szerződés ratifikálásának következményeként.

Külső-belső vihart kavart David Cameron brit konzervatív pártelnök meghátrálása korábbi ígéretétől, hogy megválasztása esetén népszavazást rendez a lisszaboni szerződésről. Az új elképzelés szerint egy esetleges jövőbeli konzervatív kormány öt év alatt visszaszerezne bizonyos jogokat és hatásköröket Brüsszeltől, de a pálfordulással szembeni ellenállás jeleként csütörtökön a párt két képviselője is lemondott vezető európai parlamenti tisztségéről.

Európa szkeptikusai, ne egyesüljetek! Ezt üzente tegnap Václav Klaus mindazoknak, akik fenntartásokkal fogadták és értékelik azóta is a lisszaboni szerződést, amely hamarosan életbe lép most, hogy a cseh államfő is aláírta tegnap.

Václav Klaus sokáig élvezte, hogy fricskázhatja az uniót, s nyilván azt is, hogy a világlapok címlapjára került. Veszíteni azonban nagyon nem szeret, ezért előhúzta a szudétanémet kártyát, amelyről nyilván jól tudta, hogy cinkelt.

Miután a cseh alkotmánybíróság egyhangúlag úgy döntött, hogy a dokumentum egyetlen rendelkezése sem sérti az ország alaptörvényét, utolsóként az EU-ban Václav Klaus is ratifikálta a lisszaboni szerződést.

Jövő keddre halasztotta el a cseh alkotmánybíróság a döntést tizenhárom prágai szenátor, valamint Václav Klaus személyes megbízottjának a beadványairól. Ezekben egyértelmű állásfoglalást kérnek a taláros testülettől, vajon a lisszaboni szerződés, továbbá a római egyezség és a maastrichti dokumentum egyes részei nem sértik-e az ország szuverenitását.

Svédország a jelek szerint megtalálta a megoldást arra, hogy az Európai Unió miként tegyen eleget Václav Klaus követelésének: Csehország kapjon mentességet a Lisszaboni Szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól.

Mi az: franciául írták, huszonhárom nyelvre fordították, és huszonhét pecsét van rajta? Az EU új "házirendje", a lisszaboni szerződés, amelyet már csak a cseh elnök nem írt alá. Na jó, nem is a szerződésről hiányzik a kézjegye, hanem...

A lisszaboni szerződés ügye olyan gyorsvonathoz hasonlít, amelyet már aligha lehet megállítani vagy visszafordítani. Ráadásul a történelem sem ér véget ennek az uniós dokumentumnak az életbe lépésével – jelentette ki Václav Klaus nagy feltűnést keltő interjújában, amely a Lidové noviny prágai napilap szombati számában jelent meg.

A Benes-dekrétumok, amelyekre Václav Klaus a lisszaboni szerződés jelenlegi szövegének elutasításakor hivatkozik, ugyanis Szlovákiában is érvényben vannak. Pozsony attól tart, hogy a dekrétumokat a majdani Európai Bíróságon támadják meg.

Az euroszkeptikus cseh szenátorok további kiegészítő beadvánnyal igyekeznek hátráltatni az alkotmánybíróságnak a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos döntését, Jan Fischer Brüsszelben puhatolózott.

Jan Fischer garanciát kért Václav Klaustól, hogy a lisszaboni szerződés ratifikálása kapcsán több feltétele már nem lesz.

Václav Klaus neheztel Fredrik Reinfeldtre, amiért az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország minniszterelnöke állítólagos megállapodásuk ellenére újságírók előtt felfedte telefonbeszélgetésük tartalmát. Ebben cseh államfő azt fejtegette, milyen feltételek mellett hajlandó csak aláírni a Lisszaboni Szerződést.

Václav Klaus addig nem hajlandó ellátni a kézjegyével az lisszaboni szerződést, ameddig a dokumentumhoz nem csatolják azt a kétmondatos lábjegyzetet, amely szavatolja, hogy a Benes-dekrétumokat ezután sem kerülheti meg az EU egyetlen döntéshozó intézménye sem. A szudétanémetek szövetsége cinikus színjátékról beszél.