Szívszorító, hogy a több mint fél millió magyar, fogyatékkal élőnek mennyire akadályozott a mozgása. Egy felmérés szerint mindössze 6 (hat!) budapesti egészségügyi intézmény volt valóban akadálymentesnek nevezhető. Egy cinikus, ám mélyen igaz mondás szerint kórházainkban is csak a baleseti osztályok és a bonctermek akadálymentesítettek. Még ma is akad olyan gyermekintézmény, amelynek liftjébe nem fér be a tolószék. Sok rendelő lépcsője mellé építettek ugyan rámpát, de olyan meredeket, hogy azon egy élsportoló sem tudná felküzdeni magát.

Tény: a nagy amerikai cigarettagyártók szép csendben megemelték cigarettáik nikotintartalmát. Másrészt minél magasabb a belélegzett füst koncentrációja, annál nehezebb leszokni róla, mint ahogy azt Lois Keithly, a Massachusettsi Nikotinellenes Program igazgatója több amerikai sajtóorgánumban tényekkel támasztotta alá.

A beteg gyakran érdeklődik az iránt, hogy éhgyomorra vagy étkezés után szedje-e be a gyógyszerét - egyébként jogos a kérdés, hisz az üres gyomorból számos gyógyszer gyorsabban szívódik fel, ugyanakkor jobban is károsítja annak nyálkahártyáját. Arra viszont ritkábban kérdeznek rá, hogy az újonnan felírt tabletta nem befolyásolja-e a többi, régóta szedett szereinek a hatását. Pedig befolyásolhatja, pró és kontra egyaránt.

Számos felnőtt, aki arra panaszkodik, mennyire nehéz a lábára megfelelő méretű cipőt találni, meglepően gyorsan és könnyelműen elintézi gyermeke cipővásárlását. "Nem szorít, drágám?" "Nem szorít, mama", örül és szalad néhány lépést a kicsi.

Kevésbé közismert, hogy a légszennyeződés a szívet és az érrendszert is erősen rongálja. Ebben elsősorban a gépkocsik kipufogógáza a bűnös, annak is átlagosan 100 nanométer átmérőjű részecskéi.

A kutyák, macskák, háziállatok közismerten jó hatással vannak gazdáik pszichéjére, s közvetve testi állapotukra is. Az állattartók körében kevesebb a depresszió, gyorsabban gyógyulnak meg súlyos betegségekből. Egyes kutatások szerint a szívinfarktuson átesettek közül az állatot tartóknak 20 százalékkal magasabbak a túlélési esélyeik.

A Dimitrios Trichopoulos vezette tudósgárda 23 681 felnőtt, 20-86 év közötti görög polgár életét követte nyomon - hat éven át. A csoportból eleve kizártak mindenkit, akinek bizonyított szív- és érrendszeri betegsége, illetve rosszindulatú daganata vagy más komolyabb baja volt. A hat év során összesen 792-en haltak meg, közülük 133-an szívbetegségben.

Törvényszerű, hogy mára a muzsika is elfoglalta méltó helyét a gyógyításban. Ha egyszer az emberiség háromnegyede rendszeresen zenét hallgat, javítja pszichés státusát, miért ne kötnénk össze a kellemeset a hasznossal?

Békeidőben szerte a világon (az Egyesült Államokat és néhány latin-amerikai országot kivéve) tízszer többen halnak meg öngyilkosság miatt, mint gyilkosság áldozataként. Magyarország sajnos ezen a téren mindig is vezető szerepet játszott, és bár az utóbbi időben valamelyest javult a helyzet, még így is évente több ezren vetnek véget önkezükkel az életüknek.

Hogy a rák nem fátum, nem egyenlő a halálos ítélettel, jól mutatja egy igen meggyőző adat: az Egyesült Államok teljes lakosságának 3,5 százaléka – körülbelül tízmillió ember! – esett át már rákkezelésen. E gyógyultak közös jellemzője, hogy a terápiát követően még számtalan testi, lelki problémával küszködnek. Az orvosok is csak mostanában figyelnek fel ennek a hatalmas – többnyire néma – tömegnek a gondjaira.

A hamburgi egyetem közgazdászainak kissé bizarr, természetesen amerikai mintára elkészített kalkulációja szerint egy olyan 24 éves, dohányzó német fiatalembernek, aki élete végéig képtelen leszokni a cigarettáról, ez a szó szoros értelmében füstté váló passzió 144 318 eurójába, 36 millió forintba kerül. Természetesen (az egyre dráguló) cigaretta eladási árának többszörösét teszi ki a nikotin okozta egészségkárosodás, pontosabban a dohányzás következtében kialakult betegségek kezelési költsége, valamint a betegállományba kerülés miatt kieső munkabér.

Vigasztalja önöket, hogy a betegek a nálunk öntudatosabb országokban sem ismerik a jogaikat? Engem nem, de azért tanulságos volt olvasni a British Medical Journalban a műtéti beleegyezéssel kapcsolatos tévhitekről.

Nem szeretném a nagy üdítőmultikkal összeakasztani a bajszom, ezért sietve leszögezem: a túl sok kólának csontritkulást okozó hatásáról az „American Journal of Clinical Nutrition” nevű komoly tudományos lapban Katherine Tucker, a bostoni Tafts Egyetem kutatója számolt be.

Az idei német fájdalomkongresszuson Frankfurtban a "földhözragadt" előadások keltették a legnagyobb izgalmat. Dr. Not-Ruppecht Siegel, neuburgi gerontológus például azt vetette kollégái szemére, miért nem foglalkoznak eleget az időskori fájdalmakkal, bármilyen eredetűek legyenek is. Pontosabban nem mennek utána, nem kérdeznek rá. Az idősek pedig egyáltalán nem panaszkodnak sokat az orvosnak. Attól félnek ugyanis, hogy kiderül, nem nagyon tudnak már felmenni az emeletre, nem képesek rendesen ellátni magukat, és orvosi tanácsra esetleg idősek otthonába "paterolják" őket a rokonok.

Rövid körkérdést intéztem a barátaimhoz, melyek azok a leggyakoribb panaszok, amelyekkel orvoshoz fordulnak. Nagy meglepetés nem ért: fájdalmak, görcsök, álmatlanság, szédülés, szívpanaszok stb. A furcsa az volt számomra, hogy a fáradtságot egyikük sem említette. Szégyellik, nem is tartják betegségtünetnek - sokszor valóban nem az. Sokat dolgoznak, sokat rohangálnak, miért ne fáradnának el.

A laikus szereti az orvostudomány legújabb vívmányairól szóló híreket. A probléma az, hogy gyakran visszaélnek vele. Elbulvárosítják, kifacsarják. Különösen ha a témát pikáns, tudományos(kodó) cikkekkel támasztják alá.

Szeretné, ha az orvos vodkázást követően operálná meg? Nem? Akkor ne engedje, hogy agyonügyelje és agyondolgozza magát. Egy szellemes vizsgálat szerint, amelynek eredményeit a Journal of the Medical Association (JAMA) című szaklapban publikálták, a "workaholic", azaz a munka rabjának reflexei ugyanannyira romlanak, mint az alkoholos pohár aljára nézőé.

A betegek jó része nemcsak nálunk nem tartja be a gyógyszerszedési utasításokat. Német felmérések szerint a páciensek több mint fele rossz dózisban, rendszertelenül vagy egyáltalán nem szedi be a felírt szert. Németországban csupán a szívbetegek közt 30 ezer halálos áldozata van évente a gyógyszertévesztésnek.

Embereknél is bebizonyították, ami az állatvilágban közismert tény. Azt, hogy a paradicsomi körülmények között élő, korlátlanul faló (hízó) emlősök korábban elpusztulnak, mint az eleség megszerzéséért nagyobb erőfeszítésre szoruló, ám sohasem jóllakó társaik.